Kapcsolatfelvétel

Otthon

Alig kell rá költeni: már 10 ezrekből okos lehet otthona

Létrehozva:

|

Míg a mobilunkat átlagosan két évenként lecseréljük, az otthoni berendezési tárgyakból, legyen az ajtó, tévé vagy hűtő, ennél jóval ritkábban vásárlunk újat. Ennek is köszönhető, hogy az otthonjaink jóval lassabban lesznek okosak, mint mobiljaink. Mindenesetre már nem kell rá várni: a jövő itt van, és megfizethető.

Mobilközpontú. Ha egyetlen szóval kell összefoglalni, akkor talán ezt a kifejezést találhatjuk, ami minden vonatkozó vállalat minden koncepciójára igaz. Az okos ajtótól az okos klímán át az intelligens világítástechnikai megoldásokig mindenhez az okostelefon a kulcs, amiből lassan mindenkinél van egy. Bár az egyre inkább mindenki elképzelésévé váló “minden mindennel össze van kapcsolva” elv megengedi azt is, hogy például az okostévéről vezérelhessük a robotporszívót, az okostelefon sokkal kézreállóbb távirányítónak látszik: nem csak egy másik szoba, hanem akár egy másik városrész vagy éppen másik ország távlatából is kapcsolatban lehetünk eszközeinkkel.

A telefont helyezte középpontba például az LG is az idei CES-en, háztartási- és szórakoztatóelektronikai ipar legnagyobb seregszemléjén. A dél-koreai vállalat az okos háztartási eszközök elterjesztésének egyik titkát az emberi léptékben látja. A kék után zöld gombokat nyomogatni, majd egy számsort bepötyögni szerintük nem sok mindenki szeret, legalábbis kevésbé népszerű mobilos tevékenység, mint a barátokkal üzengetni a telefonon. Éppen ezért az LG úgy képzeli: miért ne chatelnénk a légkondícionáló berendezésünkkel vagy a porszívónkkal?

Az LG példájában élve körüzenetet küldhetünk mobilunkról háztartási gépeinknek: “Sziasztok, most elutazik a család hét napra!”, azok pedig értelmezni tudják ezt. Míg a mosogatógép jó utat kíván, a gáztűzhely pedig már előre is hiányérzetét fejezi ki a családnak, a hűtő kicsit racionalistább megközelítéssel visszakérdez: átkapcsoljon-e vakáció módba? Ha azt válaszoljuk neki, hogy igen, akkor a hűtő feltételezi, hogy az egyhetes nyaralás idejére nem pakoltuk tele a polcait, a megszokottnál kevesebb energiabedobással működik, ami alacsonyabb energiafogyasztást jelent. Azon kívül, hogy éppen beszélgetünk a hűtőszekrényünkkel, az is jól jelzi az intelligenciát, hogy a nyaralásunkról a neki küldött szöveges üzenetünkből értesülő hűtőszekrény tisztában van vele, hogy a fagyasztóban valószínűleg ilyenkor is tárolunk dolgokat, így onnan nem von el energiát.

Persze nem kell ahhoz nyaralni menni, hogy értelme legyen a csevegésnek: a porszívónak megüzenhetjük, hogy takarítson ki, a sütőnek pedig azt, hogy az eredetileg tervezett öt óra helyett ma csak hétre érünk haza, így elég lesz hatkor elkezdeni sütni a bekészített húst. Vagy a boltban elbizonytalanodva megkérdezhetjük a HomeChaten lógó hűtőnktől: hány doboz tej van még otthon?

Az LG szerint a rendszer lényege a természetes nyelv használatában van: a vásárlók akkor szeretik majd használni az intelligens otthoni megoldásokat, ha nem egyre bonyolultabb gépeknek egyre összetettebb parancsokat kiadó felhasználóknak érzik majd magukat, hanem az otthoni berendezéseikkel társalgó embernek.

Advertisement

Nem csak a berendezés, maga a ház is lehet okos

Az LG januárban bemutatott rendszerébe első körben hűtőt, sütőt, mosógépet és robotporszívót vontak be, de egy okos otthon ennél a pár háztartási eszköznél, sőt még az elektronikai óriások hagyományos termékpalettájánál is jóval többről szól. A háztartási kivitelben (és áron) ma elérhető megoldások között találunk intelligens világítástechnikát (beltérit és kültérit egyaránt), fűtő rendszereket, okos légkondícionálót, okostévét, okossütőt, netre csatlakozó hűtőszekrényt, hangunkra figyelő játékkonzolt, telefonról ellenőrizhető kamera- és riasztórendszert, ajtót és zárat, sőt még mobilról vezérelhető öntözőrendszert is.

A ház felokosításában gyakorlatilag korlátlanok a lehetőségek, de legtöbben nem egy komplett rendszert vásárolnak, hanem egy-egy szempontból kezdik intelligensebbé tenni otthonukat. Ehhez egyébként néhány százezer forint is elég. “A lakás bizonyos funkcióit, jellemzően a világítást és fényerőszabályozást inteligenssé tévő alaprendszer a telepítéssel együtt nagyjából 200 ezer forintból kihozható” – mondja Kiss Olivér, az ELKO EP magyarországi leányvállalatának igazgatója, aki szerint a szűk keresztmetszetet nem is a pénz, hanem az információhiány jelenti.

Pedig a már ma is elérhető intelligens megoldások könnyen belátható előnyökkel járnak. Az egyik legjobb példa erre az alapvetően biztonsági feladatot ellátó intelligens riasztórendszer használata. Itt, a hagyományos megoldásokkal ellentétben, ha beütjük a távozásunkat jelentő kódot, nem csak a biztonsági funkciók élesednek, hanem a ház is készenléti módba áll. A rendszer áramtalanítja az előre beállított áramköröket – így garantáltan nem marad bekapcsolva sem a veszélyes vasaló, sem a feleslegesen fogyasztó tévé –, vagy például csökkenti a fűtés intenzitását. Az intelligens riasztó példájánál maradva, az sem utolsó szempont, hogy a hardver többcélúan hasznosítható. “Van olyan, biztonsági rendszerrel már rendelkező ügyfelünk, aki azt szerette volna, ha a ház minden helyiségében hallgathatja háttérzeneként a számítógépen elindított felvételeket. A rendszer kialakításához nem kellett új érzékelőket elhelyeznünk, hiszen a riasztóhoz szükséges mozgásérzékelők – amik egy hagyományos megoldásnál semmire nem jók, ha a tulajdonos otthon van – alkalmasak erre is: az intelligens ház a mozgásérzékelők adatai alapján kapcsolgatja a hangfalakat, így a zene emberi beavatkozás nélkül is mindig abban a szobában szól, ahol a tulajdonos éppen tartózkodik” – mesélte Kiss Olivér. Az ilyesmi megoldások nem csak az új hardver beépítésének költségét spórolják meg a tulajdonosnak, hanem hosszabb távon, energiamegtakarításra is jók, hiszen csak akkor van bekapcsolva egy hangszóró, amikor van is valaki, aki hallgatja.

Közelít a növekedési küszöb

Advertisement

Az épületautomatizálási szakember szerint az elmúlt években a hazai piac csak minimális bővülést mutatott, de 4-5 éven belül elérkezhet az a küszöb, ami után megugranak a vonatkozó otthoni fejlesztések. “Míg két éve egy-egy kiállításon azt is magyarázni kellett az embereknek, hogy mit jelent az intelligens otthon, mára legtöbb látogató már csak az okosítás pontos lehetőségei iránt érdeklődik.”
A bővülési potenciál egy kelet- és egy nyugat-európai példát összevetve látható: míg a cseh piacon az újépítésű házak alig 5 százalékába került valamilyen szintű intelligens rendszer, addig a pár évvel előttü(n)k járó Németországban ez az arány 40 százaléknál is magasabb.

A trendet figyelve egyáltalán nincs tehát messze az idő, amikor nem csak telefonunkról, hanem házunkról és háztartási tárgyainkról is elsüthetjük majd a vicces megjegyzést: lassan okosabbak, mint mi. Az pedig mindenképpen jó hír, hogy az otthonokosításhoz ma már nem óriási tőke, csak némi utánaolvasás szükséges.

forrás: hvg.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Otthon

A lakosság egyre inkább korszerűsít

A rezsicsökkentés szabályainak módosítása ösztönzi a lakosság energiamegtakarítást célzó korszerűsítési terveit – derül ki a GKI és a Masterplast közös, augusztusi, reprezentatív felméréséből.

Létrehozva:

|

Szerző:

A szabályok módosítása miatt átalakultak a tervezett korszerűsítési feladatok. A külső nyílászárok cseréje iránt júliusban minden ötödik, augusztusban már minden negyedik, a fűtési rendszer korszerűsítése iránt pedig júliusban minden negyedik, a mostani felmérésben már minden harmadik felújítást tervező háztartás érdeklődött. A hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények egy hónap alatt megduplázódtak. A napkollektor, a napelemes rendszer telepítése, cseréje iránti kereslet pedig valósággal “felrobbant”: míg júliusban a korszerűsítést tervezők 16 százaléka szeretett volna ilyen akcióba belevágni, addig augusztusban már csaknem 40 százalékuk. Az augusztusi felmérésben feltérképezték az energiamegtakarító korszerűsítési terveket. Ezer embert vontak be a kutatásba, amely nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív volt. 

A felmérések 2020 januárjától a Masterplast Nyrt. támogatásával készülnek. Megállapították, hogy a háztartások 6,5 százaléka biztosan, 13,4 százaléka valószínűleg még az idén energiamegtakarítást célzó felújítást tervez. A finanszírozást segíti, hogy a szabályozás szerint az év végéig még elérhetők az Otthonfelújítási program forrásai. Bár a program esetleges hosszabbításról nem született döntés, azonban a válaszadók kétharmada teljesen, egyötödük pedig jórészt egyetért azzal, hogy az államnak a jövőben is támogatnia kellene a lakóingatlanok energia-felhasználásának csökkentésére irányuló lakossági beruházásokat. Arra is kitértek, hogy jövőre a háztartások 5,1 százaléka biztosan, 20,2 százaléka valószínűleg tervez energetikai korszerűsítést.

Az idén és jövőre korszerűsítést tervezők csoportja között jelentős az átfedés: az idén korszerűsítést tervezők 70 százaléka jövőre is folytatná ezt, a 2023-ban korszerűsíteni szándékozók 60 százaléka pedig már idén is “mozgolódna”. A felmérésben kapott válaszok alapján pedig jövőre a lakosság energiamegtakarítást célzó beruházásai tovább élénkülnek. A legaktívabbak a családi házak (például a “Kádár-kockák”) lakói: idén 26, jövőre 32 százalékuk készül (biztosan vagy valószínűleg) energetikai korszerűsítésre. A társasházi lakások lakói körében ugyanezek az arányok 9-10, illetve 13-14 százalék. Az alapterület növekedésével párhuzamosan erősödik a korszerűsítési szándék: az 51 négyzetméter alatti ingatlanban lakók körében a fenti két adat 11 százalék (2022-ben) és 16 százalék (2023-ban), míg a 150 négyzetméternél nagyobb ingatlanban lakóknak már a 40, illetve 47 százaléka készül idén, illetve jövőre energetikai korszerűsítésre.

 

mti

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák