

Zöld Energia
Alkotmányossági óvást emelt Romániában két villamosenergia-termelő az ágazatra kivetett extraprofitadó ellen
Alkotmányossági óvást emelt Romániában két, magántulajdonban lévő, megújuló villamos-energiát termelő cég azok ellen a jogszabályok ellen, amelyek 80 százalékos extraprofitadó befizetésére kötelezik a villanyáram megawatt-óráját 450 lejnél (36 ezer forint) drágábban értékesítő villamosenergia-termelőket és kereskedőket – közölte kedden a News.ro hírportál.
Az olasz Enel tulajdonában lévő Green Power Romania és a portugál EDP Renováveis romániai leányvállalata egy közigazgatási per keretében fordult az alkotmánybírósághoz. Szerintük a bukaresti parlament által 2021. októberében megszavazott, a 80 százalékos extraprofitadót a 2021-2022-es téli szezonra ideiglenesen bevezető törvény, valamint a 450 lejes referenciaár feletti többletnyereséget egy “energetikai átállási alapba” irányító 2022. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet is sérti a versenytörvényt, az adótörvénykönyvet és az alkotmány jogbiztonságra vonatkozó előírását.
A portugál cég korábban is jelezte, hogy pert indít a román és a lengyel többletadó-rendelkezések ellen, most pedig csatlakozott az Enel által korábban elindított bírósági eljáráshoz – idézte fel a román hírportál. Az Enel Green Power Romania már 2022. márciusában elérte az első, 80 százalékos extraprofitadóról szóló adóhatósági rendelet felfüggesztését, amit 2022. októberében a legfelsőbb bíróság jogerőre emelt. Az olasz cég azonban az extraprofitadó jogalapjául szolgáló törvény és a későbbi sürgősségi kormányrendelet megsemmisítése érdekében is bírósághoz fordult: ebben az ügyben csatlakozott alkotmányossági óvásához a – Romániában is napelem- és szélerőmű-parkokat működtető – portugál EDPR.
Romániában 2025. március 31-ig központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon: a nagybani energiapiacot működtető OPCOM állami vállalat megawattóránként 450 lejes szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező szolgáltatóknak. A bukaresti kormány szerint azért korlátozzák ideiglenesen a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit, hogy a fedezetet biztosítsanak a lakossági fogyasztókat és a román gazdaság versenyképességét védő kormányzati intézkedésekhez. Tavaly év végén a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra is extraprofitadót vetett ki a román kormány. A fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak az éves profit azon részére kell 60 százalékos “szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét.

Zöld Energia
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.
Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.
Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.
Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Nem fogod elhinni, milyen felszereltségű kukásautók járnak már a Tisza-tónál
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Egyre több bolt csatlakozik: új lendületet kap a visszaváltás vidéken is
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Tesla, BYD, Volvo a dobogón – tarol a vállalati elektromosautó-program Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Több napsütés, mégis kevesebb energia – veszélyben a nyári napenergia-termelés?