Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állami támogatást igényelt a harmadik legnagyobb német gázimportőr

Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas AG (VNG) állami segítséget kért a szövetségi kormánytól megrendült likviditási helyzete miatt, mivel az orosz gázimport csökkenése után jelentős többletköltségei keletkeztek a gáz piaci áron történő beszerzésével.

Létrehozva:

|

oA társaság többségi tulajdonosa, a német közműszolgáltató EnWB (74,21 százalékos részesedéssel) pénteki közleményében kiemelte, hogy a társaság a háború előtt pénzügyileg stabil alapokon állt, a megemelkedett gázárak azonban elviselhetetlen terheket jelentének a cég számára már a közeljövőben – közölte a Der Tagesspiegel című napilap internetes kiadása. A német földgázimport ötödét biztosító VNG mintegy 400 önkormányzati és ipari fogyasztót lát el, tavalyi árbevétele 18,5 milliárd euró volt.

Németország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper szintén azért került nehéz helyzetbe, mert az orosz földgázszállítások csökkenésével a spot (azonnali) piacon kényszerült beszerezni a földgázt, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit, mindez jelentős többletköltséget eredményezett. Augusztusban a gáz ára új csúcsot döntött. Az irányadó holland gáztőzsdén a gáz megawattóránkénti ára 300 euró fölé ugrott az egy évvel korábbi 31 euróról. A jegyzések a legközelebbi, októberi lejáratra pénteken 215 euró körül mozognak. A német kormány júliusban dobott mentőövet az Unipernek, összesen 19 milliárd euró értékben, amelynek nagy részét az állami fejlesztési bank (KfW) által nyújtott hitelek teszik ki. A német gazdasági minisztérium közölte, hogy megvizsgálja a VNG támogatási igényét.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Klímavédelem helyben: új erdők javítják a levegőt és az életminőséget

A városi erdő fejlesztések amellett, hogy a helyben élő lakosságot szolgálják, hozzájárulnak hazánk klímavédelmi céljainak eléréséhez is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésével indított Városierdő-fejlesztési Mintaprogramban öt helyszínen dolgoznak egyszerre: Balatonfüreden, Budapesten, Sárváron, Tatán és Kecskeméten – ismertette az alternativenergia.hu. A városi és városközeli erdők ma már nem kiegészítő zöldfelületek, hanem a települések működésének részei. Hatással vannak a hőmérsékleti viszonyokra, a levegő minőségére, a víz körforgására és a biológiai sokféleségre, emellett pedig a lakosság életminőségére is – írták. A fejlesztéseket minden helyszínen adatgyűjtések, termőhelyi vizsgálatok előzték meg, ezért a program a zöldinfrastruktúra-kezeléssel kapcsolatos tudást állítja a települések szolgálatába – tette hozzá.

Mocz András kifejtette, Kecskeméten a több mint fél évszázados Csalánosi Parkerdőben a felelős, adatalapú megközelítés gyakorlati megvalósulása látható, amelyet a helyi állami erdészeti társaság, a KEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. fordít le konkrét tevékenységekre. A Városierdő-fejlesztési Mintaprogram öt helyszíne közül a legélesebben itt jelennek meg az erdő fennmaradásával kapcsolatos kérdések. Az Alföldön ugyanis nem lehet átvenni más térségek erdőkezelési mintáit. A vízmegtartás, a talajállapot, a fafajválasztás és az erdőszerkezet kérdései más súllyal jelennek meg.

Az a munka, amely ezen a helyen zajlik, azt célozza, hogy az erdő szerkezete és működése igazodjon ezekhez a feltételekhez. Új élőhelyi elemeket alakítanak ki, őshonos fajokkal váltják ki a pusztuló fenyőket, rönkgátak épülnek, növelik a holtfa mennyiségét. Az így kezelt növényzet ellenállóbb lesz a klímaváltozás negatív hatásaival szemben, és a megmaradó erdőkre lehet alapozni a rekreációs szolgáltatásokat: eltávolították a veszélyes fákat, kitisztították az elhagyatott sétautak nyomvonalát, felújították az információs táblákat. A munka eredményeként a Parkerdő a kecskeméti zöldinfrastruktúra értékes eleme maradhat – áll a közleményben.

Advertisement

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium és az Energiaügyi Minisztérium együttműködésének eredményeként öt év alatt több mint 11 millió facsemetével, és több mint kétezer hektár új erdővel bővült hazánk zöldvagyona, a Mintafásítás és Újszülöttek Erdeje Program folytán. Továbbá klímavédelmi kutatások, erdőállapot-monitoring rendszerek és erdőtűz-megelőzési fejlesztések is indultak, emellett hangsúlyosan jelennek meg az erdővel, környezetünkkel kapcsolatos szemléletformáló kampányok is – tették hozzá. A tárcák közötti együttműködés keretében most megvalósuló országos Városierdő-fejlesztési Mintaprogram ezzel a szemlélettel szolgálja az érintett településeken élők jóllétét – húzta alá Mocz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák