Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állami támogatást igényelt a harmadik legnagyobb német gázimportőr

Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas AG (VNG) állami segítséget kért a szövetségi kormánytól megrendült likviditási helyzete miatt, mivel az orosz gázimport csökkenése után jelentős többletköltségei keletkeztek a gáz piaci áron történő beszerzésével.

Létrehozva:

|

oA társaság többségi tulajdonosa, a német közműszolgáltató EnWB (74,21 százalékos részesedéssel) pénteki közleményében kiemelte, hogy a társaság a háború előtt pénzügyileg stabil alapokon állt, a megemelkedett gázárak azonban elviselhetetlen terheket jelentének a cég számára már a közeljövőben – közölte a Der Tagesspiegel című napilap internetes kiadása. A német földgázimport ötödét biztosító VNG mintegy 400 önkormányzati és ipari fogyasztót lát el, tavalyi árbevétele 18,5 milliárd euró volt.

Németország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper szintén azért került nehéz helyzetbe, mert az orosz földgázszállítások csökkenésével a spot (azonnali) piacon kényszerült beszerezni a földgázt, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit, mindez jelentős többletköltséget eredményezett. Augusztusban a gáz ára új csúcsot döntött. Az irányadó holland gáztőzsdén a gáz megawattóránkénti ára 300 euró fölé ugrott az egy évvel korábbi 31 euróról. A jegyzések a legközelebbi, októberi lejáratra pénteken 215 euró körül mozognak. A német kormány júliusban dobott mentőövet az Unipernek, összesen 19 milliárd euró értékben, amelynek nagy részét az állami fejlesztési bank (KfW) által nyújtott hitelek teszik ki. A német gazdasági minisztérium közölte, hogy megvizsgálja a VNG támogatási igényét.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák