Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Állami támogatást igényelt a harmadik legnagyobb német gázimportőr

Németország harmadik legnagyobb gázimportőre, a Verbundnetz Gas AG (VNG) állami segítséget kért a szövetségi kormánytól megrendült likviditási helyzete miatt, mivel az orosz gázimport csökkenése után jelentős többletköltségei keletkeztek a gáz piaci áron történő beszerzésével.

Létrehozva:

|

oA társaság többségi tulajdonosa, a német közműszolgáltató EnWB (74,21 százalékos részesedéssel) pénteki közleményében kiemelte, hogy a társaság a háború előtt pénzügyileg stabil alapokon állt, a megemelkedett gázárak azonban elviselhetetlen terheket jelentének a cég számára már a közeljövőben – közölte a Der Tagesspiegel című napilap internetes kiadása. A német földgázimport ötödét biztosító VNG mintegy 400 önkormányzati és ipari fogyasztót lát el, tavalyi árbevétele 18,5 milliárd euró volt.

Németország legnagyobb földgázimportőre, az Uniper szintén azért került nehéz helyzetbe, mert az orosz földgázszállítások csökkenésével a spot (azonnali) piacon kényszerült beszerezni a földgázt, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit, mindez jelentős többletköltséget eredményezett. Augusztusban a gáz ára új csúcsot döntött. Az irányadó holland gáztőzsdén a gáz megawattóránkénti ára 300 euró fölé ugrott az egy évvel korábbi 31 euróról. A jegyzések a legközelebbi, októberi lejáratra pénteken 215 euró körül mozognak. A német kormány júliusban dobott mentőövet az Unipernek, összesen 19 milliárd euró értékben, amelynek nagy részét az állami fejlesztési bank (KfW) által nyújtott hitelek teszik ki. A német gazdasági minisztérium közölte, hogy megvizsgálja a VNG támogatási igényét.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák