Zöldinfó

AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-08-16

Szerző:

Vanessza

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.

Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.

Kapcsolódó tartalom:biodiverzitás klímaváltozás környezetvédelem természetvédelem

Zöldinfó

Kihirdették Európa 2028-as Zöld Fővárosát

Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa 2028-ban.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A címet jelenleg viselő portugáliai Guimaraesben bejelentett döntés szerint 2028-ban a spanyolországi Zaragoza lesz Európa Zöld Fővárosa – írja az alternativenergia.hu. A brüsszeli közlemény szerint a zsűri azért találta érdemesnek Zaragozát a cím viselésére, mert a város erős irányítási struktúrával rendelkezik és hosszú távon elkötelezett a zöld átállás mellett, ami lehetővé teszi számára, hogy sikeres válaszokat adjon a növekvő éghajlati kihívásokra. “A zsűrit lenyűgözte a város azon szemléletmódja, mely megmutatja, hogyan járhat kéz a kézben a nagyívű környezetvédelmi fellépés a társadalmi ellenállóképességgel és a közösségi összefogással” – fogalmaztak. A kisebb városoknak járó úgynevezett Európai Zöld Levél (European Green Leaf) díjat a szintén spanyolországi Benidorm és a portugáliai Estarreja nyerte el. Az indoklás szerint mindkét város elkötelezett a zöldebb, egészségesebb és fenntarthatóbb lakókörnyezet megteremtése mellett.

Benidorm sikeresen kezeli a tömegturizmus jelentette kihívásokat, miközben fenntartja a környezetvédelmi intézkedéseket és a fenntartható fejlődést. Estarreja a zöld átállás meggyőző példájaként sikeresen lépett túl ipari örökségén – írták. Az Európa zöld fővárosa címet és a vele járó 600 ezer eurós díjat, valamint 200 ezer eurós díjazással járó Európai Zöld Levél címet az Európai Bizottság hozta létre, és első alkalommal 2010-ben ítéltek oda.

Az Európa zöld fővárosa címet minden évben az a város kapja, amely úttörő a környezetvédelmet támogató életmód kialakításában, különleges erőfeszítéseket tesz a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. Összesen 12 szempontot vesznek figyelembe, köztük a közlekedést, a zöld területek fenntartható felhasználását, a levegő minőségét, a zajszennyezést, a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás helyzetét, az energiafelhasználás hatékonyságát. A díjra azok a települések pályázhatnak, amelyeknek lakosságszáma meghaladja a százezret. Amennyiben nincsen ilyen város egy országban, úgy a legnépesebb település pályázhat.

Tovább olvasom