Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk  jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.

Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.

Advertisement

Zöldinfó

A tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság

A Pó-folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pó-medencében működő obszervatórium figyelmeztetése szerint a legnagyobb olasz folyóban már csak tíz nap öntözésre elegendő víz van, miközben a hőség a folyó torkolatánál tenyésztett kagylókat is elpusztítja – írja az alternativenergia.hu. A mérések szerint csapadék hiányában, a Pó-folyó helyett más vízforrást kell keresni a térség földjeinek öntézésére. Az ország legnagyobb folyójának vízhozama június elejétől hetven százalékkal csökkent. A visszahúzódó édesvíz miatt a sótartalom már a torkolattól számított huszonötödik kilométernél kimutatható, ami azt jelenti, hogy a kiszáradt folyómederben a tengervíz visszafelé áramlik. Az obszervatórium az úgynevezett sóék előretörésének megakadályozását sürgette, az ahhoz szükséges “gáthoz” 25 millió euró beruházást kell – közölte az intézmény.

A Confcooperative agrár- és halászati szervezet vasárnap közölte, hogy a Pó-deltájánál a víz hőmérséklete elérte a 32 Celsius-fokot, ami Rovigónál ezer mázsa kékkagyló pusztulásához vezetett, Ferrara magasságában pedig eltűnt a kisebb méretű vénuszkagylók kilencven százaléka. A szervezet hatalmas melegvizes lábashoz hasonlította a folyó torkolatát. Problémát jelent, hogy az egyre melegebb vízben csökken az oxigénmennyiség, ami algásodáshoz vezet. A szervezet számítása szerint a klímamelegedés az olaszországi halászati ágazat számára évi 200 millió euró kárt okoz, ami leginkább a kagylótenyésztést érinti.

A Pó-alföld rizsföldjein harminc százalékkal kevesebb betakarítás várható a Coldiretti termelői szövetség szerint, amely a hőségnek tulajdonítja a húsz százalékkal visszaesett tejtermelést is. Az ország más részein bozót- és erdőtüzek pusztítanak. Az északnyugati Piemont tartományban az utóbbi napok tűzeseteiben legalább nyolcszáz hektár erdő égett le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák