Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát

A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk  jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.

Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.

Advertisement

Zöldinfó

Egyre több hulladékot hasznosítanak újra Európában

Az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 517 kilogramm volt 2024-ben, 6 kilogrammal több, mint 2023-ban; Magyarországon a vizsgált évben 414 kilogramm hulladékot termeltek személyenként – közölte az alternativenergia.hu. Az uniós hivatal 2024-es adatokat rögzítő közlése szerint a legnagyobb mennyiségű települési hulladékot a vizsgált évben az osztrák (782 kilogramm/fő), a dán (755 kilogramm/fő) és a belga (699 kilogramm/fő) polgárok termelték. A legalacsonyabb mennyiséget Romániában (305 kilogramm/fő), Észtországban (375 kilogramm/fő) és Lengyelországban (387 kilogramm/fő) jegyezték fel. Az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 2014 óta 20 uniós országban nőtt. Belgiumban (+274 kilogramm), Csehországban (+228 kilogramm) és Ausztriában (+217 kg kilogramm volt a legjelentősebb növekedés. Ezzel szemben a legnagyobb csökkenést Hollandiában (-54 kilogramm), Dániában (-53 kilogramm) és Finnországban (-25 kilogramm) jegyezték fel.

Az Európai Unióban személyenként átlagosan 248 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra 2024-ben, szemben a 2023-as 246 kilogramm/fős átlaggal. A 2024-ben az összes települési hulladék 48 százalékát hasznosították újra, szemben a 2014-ben feljegyzett 43 százalékkal (208 kilogramm/fő). A jelentés szerint Magyarországon a települési hulladék egy főre jutó mennyisége az Eurostat vonatkozó méréseinek kezdetén, 1995-ben 460 kilogramm volt. A jelentésben vizsgált évben 414 kilogramm, míg 2023-ban 429 kilogramm. Az 1995-ös adatokhoz képest 2024-re Magyarországon személyenként termelt hulladék mennyisége 10,1 százalékkal esett vissza – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák