Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.
Zöldinfó
Új korszak a karbonkibocsátás csökkentésében
A tervek szerint halad a Danube Removals szén-dioxid-tárolási projekt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A tervek szerint halad a Danube Removals, a bioetanolt gyártó Pannonia Bio Zrt. dunaföldvári üzemében keletkező szén-dioxid geológiai tárolási projektje, amely az Európai Unió Innovációs Alapjának 48 millió eurós támogatásával zajlik – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Bizottság honlapjának ismertetése szerint a 2024. májusban kezdődött projekt célja évente 500 ezer tonnányi, a dunaföldvári üzemben az erjedés és a lebomlás során keletkező szén-dioxid összegyűjtése, majd tárolása. Az ütemezés szerint a jövő év szeptemberétől működő rendszert 2037-ig kell fenntartani. A projekt keretében a Pannonia Bio üzeme mellett épül egy kompresszorállomás, amely a szén-dioxidot sűríti össze, egy 10-15 kilométer hosszú csővezeték, amelyen három besajtoló kúthoz szállítja a szén-dioxidot, és fúrnak két monitoring kutat is.
A szén-dioxidot körülbelül 1500 méter mélyre, a Pannon-medence sós víztartó rétegébe préselik le, amely több mint ezer évig alkalmas a tárolásra. Az EB szerint a javasolt modell akár több tízmillió tonna szén-dioxid tárolására is alkalmas lehet a Pannon-medencében. A fejlesztésben a Clon Bio – a Pannonia Bio Zrt. tulajdonosa – mellett részt vesz az EMOV Ltd. brit energiacég és az OGD Green Storage Kft. is. A Pannonia Bio az MTI érdeklődésére azt írta, a projekt megvalósítása az eredeti terveknek megfelelően halad, jelenleg az első kutató- és tesztkút előkészítése zajlik, a projekt várható indulása ugyanakkor továbbra is több jövőbeli mérföldkő teljesülésétől függ.
A 2009-ben alapított cég közölte azt is, hogy 2025-ben az elmúlt évekhez hasonlóan csaknem 1,3 millió tonna kukoricát dolgozott fel, amelyből körülbelül 550 millió liter bioetanolt és jelentős mennyiségű, az élelmiszer- és takarmányiparban hasznosítható fehérjeterméket, valamint biogén szén-dioxidot állítottak elő. A feldolgozott kukorica növekedése során hozzávetőleg 500 ezer tonna biogén szén-dioxidot kötött meg, amelyet a biofinomítási folyamat során hasznosítanak.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
