Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

AM: tartamos erdőgazdálkodás a Fenntarthatósági Témahéten

Miért mohos a fák törzse, mi történik a lehullott ágakkal, s milyen állatok élnek az erdőkben?

Létrehozva:

|

Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak az Agrárminisztérium munkatársainak budapesti erdőkről szóló előadásán a résztvevők az idei Fenntarthatósági Témahéten – közölte a tárca pénteken az MTI-vel. Pénteken zárult a 2023-as Fenntarthatósági Témahét, melynek környezettudatos témái közül a fenntartható értékhez kapcsolódva tartott előadást Szentpéteri Sándor az Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs főosztály vezetője és Kovács Ferenc a Vadgazdálkodási főosztály vezetője. A témahét szervezői idén öt izgalmas tananyagot kínáltak a diákok számára biodiverzitás, fenntartható értékek, energia, tudatos fogyasztás és hulladék témában – írták. Az Agrárminisztérium a témahetet támogató szervezetként a Budakeszi Vadasparkot, illetve a Hármashatárhegyi Guckler Károly út erdei sétányát, a Pilisi Parkerdő helyszíneit választotta a budapesti erdőkről szóló előadásainak helyszínéül, ahol a Széchenyi István Általános iskola 4/d és a Városmajori Gimnázium 10/a osztályát látták vendégül a kihelyezett óra keretében – áll a közleményben.

Az Agrárminisztérium munkatársainak alapvető célja volt, hogy a gyerekeket közelebb hozza a természethez. Ehhez kiváló lehetőséget jelentett a külső helyszín, az erdő. A természetben, kézzel fogható közelségben, gyakorlati illusztrálással tudtak tájékoztatást adni a gyerekeknek, illetve a felmerülő kérdéseikre is könnyebben, érthetőbben tudtak úgy választ adni, hogy közben szemléltették is azt. Szerencsés, amikor a környezetről szóló nevelés-oktatás a környezetben és a környezetért folyik. A Vadasparkban a közeli erdőt bejárva, fát ültetve ismerkedhettek meg az erdők élővilágával és az ökológiai összefüggésekkel, valamint a fenntarthatóság gondolatával. Szó volt továbbá a budapesti erdők történetéről, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságáról is – írták.

A köznevelésben 2023. április 24. és 28. között hirdették meg az idei Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A témahétre az egész Kárpát-medencéből – így a határon túlról is – csatlakozhattak magyar nyelven oktató általános iskolák és középfokú oktatási intézmények. A programsorozat sikerét jelzi, hogy 2022-ben több mint 1700 iskola, közel 400 000 diákja csatlakozott a témahéthez. A témahéthez nemcsak az Agrárminisztérium munkatársai, hanem az állami erdőgazdaságok is számos programmal kapcsolódtak idén – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Elkényelmesedett madarak és öngerjesztő spirál, az etetés következményei a természetben

A vízimadarak etetése veszélybe sodorja az állatokat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) arra kéri lakosságot, hogy semmivel ne etessék a vízimadarakat -tudatta az alternativenergia.hu. Ez ugyanis nemcsak felesleges, de tömegesen sodorhatja veszélybe az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek. Mint az MME hétfői közleményében kiemelték, a vízimadarak életmódja – különösen a hideg évszakra vonatkozó túlélési szabályai – alapvetően térnek el a klasszikus téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Tájékoztatásuk szerint etetésük egyaránt rossz a madaraknak, a környezetnek és az embereknek, mivel kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést; növeli a zsúfoltságot és a madarak közötti agressziót, fokozza a sérülésveszélyt és a fertőző betegségek – mindenekelőtt az emberre is veszélyes madárinfluenza – terjedését, a feleslegesen kiszórt rengeteg táplálék vonzza a patkányokat, szennyezi a környezetet és rontja a víz minőségét.

Ezen kívül a hosszú ideje tartó, egyoldalú kenyér és egyéb értéktelen táplálékdiéta megbetegíti a madarakat (angyalszárny-betegség); az önfenntartó életre nem alkalmas területekre is nagy mennyiségű vízimadarat vonz; illetve rontja a madarak társadalmi megítélését – tették hozzá. A közleményben felhívták a figyelmet, gyakorlati megvalósulását és hatását tekintve a vízimadarak etetése öngerjesztő problémaspirálként jelentkezik. Az etetett madarak ősszel ugyanis nem vonulnak el, így az emberek, látva a sok éhes, valójában elkényelmesedett madarat, tovább etetik őket.

A fagyok beköszöntével a madárlétszám a vonulásukat, kóborlásukat az etetőhelyeknél nyüzsgő madarak látványa miatt megszakítókkal folyamatosan nő, ami tovább erősíti az emberek etetési hajlamát, aktivitását. Az etetőhelyek mesterségesen fenntartott táplálékbázisa közelében évről évre több madár költhet, így nő a nyári kéregetők száma és immáron több madárral kezdődik újra a folyamat – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák