Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Amikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban

A mindennapok részévé vált a fenntarthatóság a Pannonhalmi Főapátságban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A teremtésvédelmi keresztútról, a Pannonhalmi Főapátságban alkalmazott fenntarthatósági megoldásokról és a könyvtárba befészkelt kenyérbogarakról is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal a Kék bolygó című podcast hétfőn közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon és már a TikTokon is elérhető. A főapát – aki 2018 óta tölti be tisztségét – kiemelte: Ferenc pápa Laudato si’ című első enciklikája nemcsak szociális, társadalmi kérdéseket taglal, hanem abban elhelyezi a teremtésvédelem nagy témáját is. Az egyházfő lelkiismereti kérdéssé akarja tenni mindenki számára azt, hogy felelősséggel tartozunk a Föld megőrzéséért – írja az alternativenergia.hu. Hortobágyi T. Cirill ismertette, a teremtésvédelmi keresztút alapgondolata az volt, hogy a Föld is szenved.

Az út egyes állomásain a résztvevők olyan kérdéseken gondolkodnak, mint a vizek tisztasága, a légszennyezés, a környezetterhelés vagy az illegálisan lerakott hulladék okozta nehézségek. Hozzáfűzte, a keresztúton a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel vagy a biodiverzitással kapcsolatos problémák bemutatása mellett rendszeresen imádkoznak. Ezek alkalmával a résztvevők saját szavaikkal próbálják megfogalmazni a közös felelősség mellett azt, hogy mit tudnak tenni a környezetért, és miben kérik a Teremtő támogatását – jegyezte meg. Áder János kiemelte, a Pannonhalmi Főapátság az elmúlt időszakban biomassza-fűtőművet létesített, hőszivattyúkat szerzett be, és napelemes rendszert alakított ki. Ezek segítségével az apátság mérsékelni tudta környezeti lábnyomát, és komoly kibocsátáscsökkentő hatást ért el – hangsúlyozta.

A főapát az említett megoldások mellett kiemelte, hogy a bencés gimnáziumban szelektíven gyűjtik a szemetet, a vécéöblítéshez és az apátsági kertek öntözéséhez pedig nem ivó-, hanem ipari vizet használnak. Hozzátette, sörfőzdéjükben a főzéskor keletkezett meleg vizet megőrzik, és újra felhasználják az előmelegítési folyamatban. Szerinte a legfontosabb lépés a gázról biomasszára – amely ágvégekből és vágástéri hulladékból előállított apríték – való átállás volt. Azt mondta, a váltás mögött az anyagi érdekeltség mellett a fosszilis energiától való függőség tudatos csökkentése is ott volt. Hortobágyi T. Cirill a Pannonhalmi Főapátság könyvtárát ért kenyérbogár-fertőzésről is beszélt. Ismertette, a Kárpát-medencében eddig sem ismeretlen bogár csak akkor képes a szaporodásra, ha az átlaghőmérséklet tartósan 22 Celsius-fok fölé emelkedik.

Advertisement

Azt mondta, a könyvtár klasszicista épülete, amelyben nincs fűtés, sokáig tárolta a téli hideget, de az elmúlt években 22 Celsius-fok fölé nőtt a nyári hónapok hőmérséklete. Hozzátette, a takarítónők vették észre, hogy nem csupán a por ülepedik meg a polcokon: rágásmaradványokat is észleltek. A főapát hangsúlyozta, a könyvtár fertőtlenítésekor az összes könyvet le kellett venni a polcokról és ládákba rakni, amelyekre helyben vákuumosan lezárt fóliazsákokat hegesztettek. A légmentesen lezárt zsákokba a kártevők kiirtására gázt vezettek be, a könyveknek pedig hét héten keresztül kellett így állniuk. Szerinte a munka neheze a polcok takarítása és azok esetleges javítása után kezdődött, hiszen a zsákokból kivett könyveket egyesével kellett leporszívózni és rágásnyomokat keresve megvizsgálni. Kiemelte, mivel a problémát időben észrevették, nem történt nagy károsodás, de a legértékesebb és legrégebbi művek épségben megmaradtak, azokat olyan helyen őrzik, ahol nincs fertőzés. Megjegyezte: a könyvtár 2026 januárjától ismét várja a látogatókat.

A pannonhalmi főapát a podcastban az általa kitalált 5T-mozgalomról is beszélt. A kezdeményezésben meghatározott öt tételmondatot Áder János ismertette, ezek a következők: takarékoskodj az energiával, tudatosan vásárolj, tölts több időt a természetben, táplálkozz egészségesen és tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák