Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Aranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket, veszélyeztetve ezek fennmaradását.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Romániában tonnaszám aknázzák ki a szarvasgomba-lelőhelyeket az engedéllyel rendelkező cégek, veszélyeztetve ezáltal az értékes gombafajta élőhelyeit és a területek ökológiai egyensúlyát – közölte a Bákó megyei környezetvédelmi őrség. A moldvai megye környezetvédelmi hatósága szerint a szarvasgomba kiásásával foglalkozó cégek folyamatosan megszedik a törvényi előírásokat, és a jóváhagyott mennyiség helyett annak tízszeresét aknázzák ki. Az alternativenergia.hu arról számolt be, hogy Bákó megyében három céget is rajtakaptak a hatóságok, hogy a jóváhagyott több száz kilogramm szarvasgomba helyett több tízezer kilogrammot ásott ki.

A környezetvédelmi őrség bejelentette: nagyszabású ellenőrzési akcióba fog a jelenség visszaszorítása érdekében, miután a térségben tonnaszám termeltek ki a jogszabályok áthágásával szarvasgombát az élőhelyek tönkretételét kockáztatva. Mint közölték, egyik cég az engedélyezett 550 kilogramm szarvasgomba helyett csak június-szeptember folyamán 26 800 kilogrammot ásott ki. Egy másik, 250 kilogramm kiásására feljogosított cég 4300 kilogrammot, míg egy harmadik vállalkozás 1200 kilogramm helyett 23 000 kilogrammot gyűjtött be.

Az illetékesek hangsúlyozták: a környezetvédelmi engedélyt az élőhelyek védelmében kell igényelni a szarvasgomba-gyűjtőknek. Az engedélyezett mennyiséget tudományos felmérések alapján állapítják meg, szavatolva a faj fennmaradását. Ennek áthágása miatt egyes cégeket 390 ezer lejes (29.7 millió forint) bírsággal sújtottak, és megtiltották számukra a gyűjtést, értékesítést. Romániában több fekete és fehér szarvasgombafaj terem, a hatóságok szerint a lelőhelyek fennmaradását a mennyiségre vonatkozó előírások áthágása mellett a nagyszámú orvgyűjtő is veszélyezteti. A fekete szarvasgomba kilójáért sajtóbeszámolók szerint 400 eurót, a fehérért akár 5000 eurót is elkérnek.

Advertisement

Zöldinfó

Szénhidrogén-készletek feltárására fókuszál az új Mol–SOCAR megállapodás

Átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írtak alá.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Mol-csoport és a azerbajdzsáni állami olajtársaság, a SOCAR átfogó szénhidrogén kutatási, fejlesztési és termelésmegosztási megállapodást írt alá, amely Azerbajdzsán Shamakhi-Gobustan régiójának egy szárazföldi területére vonatkozik, a közös kutatási projektben a Mol-csoport operátorként 65 százalékos, a SOCAR pedig 35 százalékos részesedéssel rendelkezik – írja az alternativenergia.hu. A megállapodást Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója, valamint Rovshan Najaf, a SOCAR elnöke írta alá. Kiemelték, a 2025. júniusi megállapodásra alapozva, amely a Shamakhi-Gobustan régióban tervezett szénhidrogén-kutatás legfontosabb feltételeiről szólt, a mostani teljes körű megállapodás jelentős mérföldkövet jelent a Mol és a SOCAR stratégiai partnerségében, amely a korábbi sikeres együttműködésekre épül.

A közleményben Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy “a SOCAR-ral folytatott legújabb együttműködésünk végleges megállapodása újabb jelentős lépést jelent közös cél felé, hogy új lehetőségeket tárjanak fel és bővítsék partnerségünket Azerbajdzsán kutatás-termelés szektorában. A projekt révén erős alapokat fektettek le Azerbajdzsánban, amely nemzetközi tevékenységük egyik fontos pillére, és jelentős szerepet játszik Közép-Európa energiabiztonságában, rugalmasságot biztosít számukra a nyersolaj beszerzésében, finomításában”. A közleményben kitértek arra is, hogy a megállapodás megerősíti a Mol-csoport hosszú távú stratégiai jelenlétét a Kaszpi-térségben, valamint partnerségét a SOCAR-ral Azerbajdzsán szénhidrogén-készleteinek fejlesztésében. Emellett tovább erősíti az Azerbajdzsán és Magyarország között régóta fennálló gazdasági és energetikai együttműködést. A kutatási projekt következő lépéseként szeizmikus mérés kezdődik 2026 elején, amelyet később kutatófúrások követnek – írták a közleményben.

Ismertették, hogy a Mol-csoport 2020-ban jelent meg Azerbajdzsánban, amikor 9,57 százalékos részesedést szerzett a világ egyik legnagyobb olajmezőjében, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) mezőben, valamint 8,9 százalékos tulajdonrészt a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) olajvezetékben, amely nyersolajat szállít a Földközi-tenger partján fekvő Ceyhan kikötőjébe. Az azerbajdzsáni termelés 2024-ben a Mol szénhidrogén-termelésének 14 százalékát, és készleteinek 25 százalékát adta. A BTC vezeték pedig kiemelkedően fontos szerepet tölt be a Mol régiós finomítóinak – például a pozsonyi Slovnaft és a rijekai INA finomítók – ellátásában. Eddig összesen 18 millió hordónyi Mol-kőolajat szállítottak az ACG mezőről a BTC vezetéken és tengeri szállítással ezekbe a finomítókba – tájékoztatott a Mol.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák