Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Augusztusban tovább nőtt Kína oroszországi olajimportja

Kína nyersolajimportja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal nőtt augusztusban, de Szaúd-Arábia ennek ellenére is négy hónap után visszaszerezte elsőségét a Kínába szállító legnagyobb olajexportőrök rangsorában – derül ki a kínai vámhivatal adataiból.

Létrehozva:

|

Élve a csökkenő európai szállítások miatt kedvezményes áron beszerezhető orosz olaj lehetőségével, a független kínai olajfinomítók a nyugat-afrikai és brazil, de esetenként a szaúdi források kárára az orosz olaj felé fordultak. Kína egyébként Oroszország legnagyobb olajvásárlója. Az orosz kőolajimport, beleértve a kelet-szibériai Csendes-óceáni csővezetéken keresztül szállított, valamint az európai és távol-keleti orosz kikötőkből származó tengeri szállításokat, összesen 8,342 millió tonnát tett ki. Az augusztusi mennyiség, amely napi 1,96 millió hordónak (bpd) felel meg, kissé elmaradt a májusi rekordtól, amely közel 2 millió bpd volt. A Szaúd-Arábiából származó kínai behozatal viszont a múlt hónapban 8,475 millió tonnára, azaz napi 1,99 millió emelkedett, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az év eleje óta eltelt időszakban azonban egyértelműen Szaúd-Arábia vezeti a kínai olajszállítók rangsorát: január-augusztusban Szaúd-Arábia 58,31 millió tonna olajat szállított Kínának, 0,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, míg Oroszország 55,79 millió tonna olajat szállított, ami 7,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kína nyersolajimportja augusztusban 9,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Felülvizsgálják a jégkármérséklő rendszert: kamarai biztos vizsgálja a költségeket

A működési feltételek változása miatt módosult a jégkármérséklő rendszer költségbecslése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A működési feltételek folyamatos változása miatt módosult jelentős mértékben a jégkármérséklő rendszer idei költségbecslése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel. A szervezet elsősorban a hatóanyagköltségek alakulásával magyarázta, hogy a novemberben készített költségvetés és az előző hónapban aktualizált számítás között 600 millió forint az eltérés – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Ebből ugyanis 390 millió forint a tervezettnél alacsonyabb hatóanyagköltség, vagyis ennyivel csökkent az ezüst és az aceton ára. Emellett az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium kérésére a jövő tavaszi indításhoz szükséges hatóanyag-szükséglet kikerült a pénzügyi tervből – írták. A közlemény szerint figyelembe kell venni a költségek számításakor az energia- és gyártási költségeket, továbbá a személyi jellegű kifizetéseket is, amelyek 100 millió forinttal csökkentették a költségeket. A NAK ezt azzal magyarázta, hogy az újabb költségbecslés csökkenő foglalkoztatással számol, több térségben ugyanis egyre nehezebb generátorkezelőt találni a fenyegetések és atrocitások miatt. Az időjárásnak szintén volt szerepe a költségek csökkenésében, mert a becsültnél kevesebb jégveszélyes zivatar alakult ki, így ritkábban kellett a rendszert bekapcsolni – olvasható a közleményben.

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hétfőn a közösségi oldalán jelentette be, hogy kamarai biztost neveznek ki a NAK átalakításához. Feladata lesz többek között kideríteni, miért került 2,5 milliárd forintba a rendszer működtetése, ha ugyanazt a szolgáltatási tartalmat most 1,9 milliárd forintért vállalta a kamara – tette hozzá Bóna Szabolcs. A NAK az állam megbízásából közfeladatként, a kormányzat által erre biztosított forrásból üzemelteti a jégkármérséklő rendszert, a szakmai felügyeletet az agrár szaktárca látja el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák