Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Augusztusban tovább nőtt Kína oroszországi olajimportja

Kína nyersolajimportja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal nőtt augusztusban, de Szaúd-Arábia ennek ellenére is négy hónap után visszaszerezte elsőségét a Kínába szállító legnagyobb olajexportőrök rangsorában – derül ki a kínai vámhivatal adataiból.

Létrehozva:

|

Élve a csökkenő európai szállítások miatt kedvezményes áron beszerezhető orosz olaj lehetőségével, a független kínai olajfinomítók a nyugat-afrikai és brazil, de esetenként a szaúdi források kárára az orosz olaj felé fordultak. Kína egyébként Oroszország legnagyobb olajvásárlója. Az orosz kőolajimport, beleértve a kelet-szibériai Csendes-óceáni csővezetéken keresztül szállított, valamint az európai és távol-keleti orosz kikötőkből származó tengeri szállításokat, összesen 8,342 millió tonnát tett ki. Az augusztusi mennyiség, amely napi 1,96 millió hordónak (bpd) felel meg, kissé elmaradt a májusi rekordtól, amely közel 2 millió bpd volt. A Szaúd-Arábiából származó kínai behozatal viszont a múlt hónapban 8,475 millió tonnára, azaz napi 1,99 millió emelkedett, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az év eleje óta eltelt időszakban azonban egyértelműen Szaúd-Arábia vezeti a kínai olajszállítók rangsorát: január-augusztusban Szaúd-Arábia 58,31 millió tonna olajat szállított Kínának, 0,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, míg Oroszország 55,79 millió tonna olajat szállított, ami 7,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kína nyersolajimportja augusztusban 9,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Advertisement

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák