Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Augusztusban tovább nőtt Kína oroszországi olajimportja

Kína nyersolajimportja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal nőtt augusztusban, de Szaúd-Arábia ennek ellenére is négy hónap után visszaszerezte elsőségét a Kínába szállító legnagyobb olajexportőrök rangsorában – derül ki a kínai vámhivatal adataiból.

Létrehozva:

|

Élve a csökkenő európai szállítások miatt kedvezményes áron beszerezhető orosz olaj lehetőségével, a független kínai olajfinomítók a nyugat-afrikai és brazil, de esetenként a szaúdi források kárára az orosz olaj felé fordultak. Kína egyébként Oroszország legnagyobb olajvásárlója. Az orosz kőolajimport, beleértve a kelet-szibériai Csendes-óceáni csővezetéken keresztül szállított, valamint az európai és távol-keleti orosz kikötőkből származó tengeri szállításokat, összesen 8,342 millió tonnát tett ki. Az augusztusi mennyiség, amely napi 1,96 millió hordónak (bpd) felel meg, kissé elmaradt a májusi rekordtól, amely közel 2 millió bpd volt. A Szaúd-Arábiából származó kínai behozatal viszont a múlt hónapban 8,475 millió tonnára, azaz napi 1,99 millió emelkedett, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az év eleje óta eltelt időszakban azonban egyértelműen Szaúd-Arábia vezeti a kínai olajszállítók rangsorát: január-augusztusban Szaúd-Arábia 58,31 millió tonna olajat szállított Kínának, 0,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, míg Oroszország 55,79 millió tonna olajat szállított, ami 7,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kína nyersolajimportja augusztusban 9,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Szélesebb körben támogatja a zöld beruházásokat az MNB

A jegybank egy évvel, 2027. december végéig meghosszabbította, illetve bővítette a hitelintézeteknek nyújtott zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjait.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az alternativenergia.hu szerint a programba bevont zöld hitelek és kötvények volumene tavaly meghaladta az 1500 milliárd forintot. A jegybank továbbá szélesítette a zöld lakossági tőkekövetelmény (ZLT) program korszerűsítési hatókörét, amelybe ezentúl az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer Katalógusban szereplő, lakóépületen végrehajtható energiahatékonysági intézkedések is bevonhatók. Közölték, hogy emellett bővítették a vállalati és önkormányzati hitelekre vonatkozó (ZVT) programot is, új zöld hitelcélokat meghatározva (például mezőgazdasági öntözésfejlesztés, vasúti közlekedés fejlesztése, körforgásos gazdaságra való átállást támogató tevékenységek); új típusú finanszírozási eszközöket bevonva (fenntarthatósághoz kötött hitelek és kötvények); továbbá új jogalanyként megnevezve az energiaközösségeket, akikkel szemben innentől kezdve szintén fennállhat kitettség.

Az MNB Zöld Programja részeként hirdette meg tőkekövetelmény-kedvezmény programjait a magyar székhelyű hitelintézetek számára az éghajlatváltozásból fakadó kockázatok kezelése, valamint a zöld finanszírozás ösztönzése céljából. A jegybank a programok révén úgy javítja a bankszektor környezeti kockázati profilját, és pozitív ösztönzőn keresztül úgy bátorítja a zöld hitelezést, hogy a részletes feltételrendszerben meghatározottaknak megfelelő, környezetileg fenntartható lakossági, vállalati és önkormányzati kitettségek (hitelek, kötvények) után képzendő adott évi tőkekövetelmény egy részét/egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében – ismertették. Mindez csökkenti a klímaváltozás banki kockázatát és a hazai karbonkibocsátást is, miközben a kedvezményre vonatkozó limitek biztosítják a megfelelő tőkeszint fenntartását.

Az MNB zöld tőkekövetelmény programjában érintett összes hitelintézeti kitettség volumene tavaly a harmadik negyedév végén 1532 milliárd forintot tett ki, ebből 1144 milliárd forint vállalati hitel, 118 milliárd forint vállalati kötvény, továbbá 271 milliárd forint lakáscélú hitel volt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák