Zöldinfó
Augusztusban tovább nőtt Kína oroszországi olajimportja
Kína nyersolajimportja Oroszországból az egy évvel korábbihoz képest 28 százalékkal nőtt augusztusban, de Szaúd-Arábia ennek ellenére is négy hónap után visszaszerezte elsőségét a Kínába szállító legnagyobb olajexportőrök rangsorában – derül ki a kínai vámhivatal adataiból.
Élve a csökkenő európai szállítások miatt kedvezményes áron beszerezhető orosz olaj lehetőségével, a független kínai olajfinomítók a nyugat-afrikai és brazil, de esetenként a szaúdi források kárára az orosz olaj felé fordultak. Kína egyébként Oroszország legnagyobb olajvásárlója. Az orosz kőolajimport, beleértve a kelet-szibériai Csendes-óceáni csővezetéken keresztül szállított, valamint az európai és távol-keleti orosz kikötőkből származó tengeri szállításokat, összesen 8,342 millió tonnát tett ki. Az augusztusi mennyiség, amely napi 1,96 millió hordónak (bpd) felel meg, kissé elmaradt a májusi rekordtól, amely közel 2 millió bpd volt. A Szaúd-Arábiából származó kínai behozatal viszont a múlt hónapban 8,475 millió tonnára, azaz napi 1,99 millió emelkedett, ami 5 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az év eleje óta eltelt időszakban azonban egyértelműen Szaúd-Arábia vezeti a kínai olajszállítók rangsorát: január-augusztusban Szaúd-Arábia 58,31 millió tonna olajat szállított Kínának, 0,3 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, míg Oroszország 55,79 millió tonna olajat szállított, ami 7,3 százalékkal több mint egy évvel korábban. Kína nyersolajimportja augusztusban 9,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
mti
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
