Zöldinfó
Ausztráliában és Új-Zélandon a legesélyesebb túlélni egy apokaliptikus katasztrófát
Ausztráliában és Új-Zélandon lenne az embernek a legnagyobb esélye túlélni egy esetleges apokaliptikus katasztrófát, például egy atomtámadás utáni nukleáris telet, valamint hozzájárulni az elpusztított emberi civilizáció újjáépítéséhez – derült ki egy új tanulmányból, amely a Risk Analysis című folyóiratban jelent meg a Guardian internetes oldalának csütörtöki tudósítása szerint.
A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő világszerte maradna a Földön, és a legjobb esélyekkel a legalkalmazkodóbb országokban indulnának. A tanulmány szerzői 38 szigetországot hasonlítottak össze tizenhárom olyan szempont alapján, amelyekből megjósolható, mennyire lehet ott sikeres a túlélés egy apokalipszis után. Megvizsgálták többek között, milyenek a körülmények az élelmiszertermeléshez, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre, milyen lehetőségek vannak az ipari gyártáshoz és milyen hatással lehet egy katasztrófa az éghajlatra. A tizenhárom szempont összegzése alapján a potenciálisan legsikeresebb túlélő helyek listájának élén Ausztrália és Új-Zéland végzett: mindkét ország jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, és nagy távolságra fekszik az északi féltekén elhelyezkedő, egy atomrobbanás szempontjából legveszélyesebbnek számító helyszínektől.
Ausztráliának hatalmasak az élelmiszerkészletei, szükség esetén több tízmillió újabb ember ellátást tudnák biztosítani. Jók az infrastrukturális feltételek, bőségesek az energiaforrások, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, magas a védelmi költségvetés, ami mind hozzájárulhat a sikerhez. Egyetlen tényező hat inkább Ausztrália ellen: mivel igen szoros katonai kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, nagyobb eséllyel válhat maga is egy esetleges atomtámadás célpontjává.
Ez a szempont a hagyományosan atommentes Új-Zélandnak viszont inkább előnyt jelentene, ahogy az a körülmény is, hogy éghajlata rugalmasan tudna reagálni a globális hőmérséklet esetleges hirtelen csökkenése esetén is. A számítások szerint Új-Zélandon elegendő élelmiszer állna rendelkezésre még akkor is, ha egy elhúzódó nukleáris tél miatt 61 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági termelés. Ugyanakkor hátrányos az ország számára, hogy nincs saját kőolajfinomító kapacitása, erősen függ a dízel, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek importjától.
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.