A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő világszerte maradna a Földön, és a legjobb esélyekkel a legalkalmazkodóbb országokban indulnának. A tanulmány szerzői 38 szigetországot hasonlítottak össze tizenhárom olyan szempont alapján, amelyekből megjósolható, mennyire lehet ott sikeres a túlélés egy apokalipszis után. Megvizsgálták többek között, milyenek a körülmények az élelmiszertermeléshez, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre, milyen lehetőségek vannak az ipari gyártáshoz és milyen hatással lehet egy katasztrófa az éghajlatra. A tizenhárom szempont összegzése alapján a potenciálisan legsikeresebb túlélő helyek listájának élén Ausztrália és Új-Zéland végzett: mindkét ország jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, és nagy távolságra fekszik az északi féltekén elhelyezkedő, egy atomrobbanás szempontjából legveszélyesebbnek számító helyszínektől.

Ausztráliának hatalmasak az élelmiszerkészletei, szükség esetén több tízmillió újabb ember ellátást tudnák biztosítani. Jók az infrastrukturális feltételek, bőségesek az energiaforrások, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, magas a védelmi költségvetés, ami mind hozzájárulhat a sikerhez. Egyetlen tényező hat inkább Ausztrália ellen: mivel igen szoros katonai kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, nagyobb eséllyel válhat maga is egy esetleges atomtámadás célpontjává.

Ez a szempont a hagyományosan atommentes Új-Zélandnak viszont inkább előnyt jelentene, ahogy az a körülmény is, hogy éghajlata rugalmasan tudna reagálni a globális hőmérséklet esetleges hirtelen csökkenése esetén is. A számítások szerint Új-Zélandon elegendő élelmiszer állna rendelkezésre még akkor is, ha egy elhúzódó nukleáris tél miatt 61 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági termelés. Ugyanakkor hátrányos az ország számára, hogy nincs saját kőolajfinomító kapacitása, erősen függ a dízel, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek importjától.