Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ausztráliában és Új-Zélandon a legesélyesebb túlélni egy apokaliptikus katasztrófát

Ausztráliában és Új-Zélandon lenne az embernek a legnagyobb esélye túlélni egy esetleges apokaliptikus katasztrófát, például egy atomtámadás utáni nukleáris telet, valamint hozzájárulni az elpusztított emberi civilizáció újjáépítéséhez – derült ki egy új tanulmányból, amely a Risk Analysis című folyóiratban jelent meg a Guardian internetes oldalának csütörtöki tudósítása szerint.

Létrehozva:

|

A kutatók Ausztrália és Új-Zéland mellett Izlandot, a Salamon-szigeteket és Vanuatut nevezték még meg olyan helyekként, ahol egy esetleges atomcsapás, pusztító vulkánkitörés vagy aszteroidabecsapódás után az ember leginkább képes lenne élelmiszert előállítani, valamint elkerülni, hogy a civilizáció az ipari forradalom előtti szintre zuhanjon vissza. Még a legdrámaibb katasztrófák esetén is lehet azzal számolni, hogy egy-egy maréknyi túlélő világszerte maradna a Földön, és a legjobb esélyekkel a legalkalmazkodóbb országokban indulnának. A tanulmány szerzői 38 szigetországot hasonlítottak össze tizenhárom olyan szempont alapján, amelyekből megjósolható, mennyire lehet ott sikeres a túlélés egy apokalipszis után. Megvizsgálták többek között, milyenek a körülmények az élelmiszertermeléshez, milyen energiaforrások állnak rendelkezésre, milyen lehetőségek vannak az ipari gyártáshoz és milyen hatással lehet egy katasztrófa az éghajlatra. A tizenhárom szempont összegzése alapján a potenciálisan legsikeresebb túlélő helyek listájának élén Ausztrália és Új-Zéland végzett: mindkét ország jelentős mezőgazdasági termeléssel rendelkezik, és nagy távolságra fekszik az északi féltekén elhelyezkedő, egy atomrobbanás szempontjából legveszélyesebbnek számító helyszínektől.

Ausztráliának hatalmasak az élelmiszerkészletei, szükség esetén több tízmillió újabb ember ellátást tudnák biztosítani. Jók az infrastrukturális feltételek, bőségesek az energiaforrások, magas színvonalú az egészségügyi ellátás, magas a védelmi költségvetés, ami mind hozzájárulhat a sikerhez. Egyetlen tényező hat inkább Ausztrália ellen: mivel igen szoros katonai kapcsolatokat ápol Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal, nagyobb eséllyel válhat maga is egy esetleges atomtámadás célpontjává.

Ez a szempont a hagyományosan atommentes Új-Zélandnak viszont inkább előnyt jelentene, ahogy az a körülmény is, hogy éghajlata rugalmasan tudna reagálni a globális hőmérséklet esetleges hirtelen csökkenése esetén is. A számítások szerint Új-Zélandon elegendő élelmiszer állna rendelkezésre még akkor is, ha egy elhúzódó nukleáris tél miatt 61 százalékkal csökkenne a mezőgazdasági termelés. Ugyanakkor hátrányos az ország számára, hogy nincs saját kőolajfinomító kapacitása, erősen függ a dízel, a növényvédőszerek és a mezőgazdasági gépek importjától.

Zöldinfó

Mire jó a homlokzati hőszigetelés?

A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

Létrehozva:

|

Szerző:

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.

A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.

Ezért éri meg

A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.

A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.

Advertisement

Erre figyeljünk

A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.

Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.

A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.

Mennyibe kerül?

Advertisement

Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.

Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!