Zöldinfó
Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására
Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.
Egy átlagos óriásjéghegy több mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami elegendő egymillió ember számára öt éven át – közölte Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója. Az illetékes a Gulf News hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát. “A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást” – hangsúlyozta. A jéghegyek nem olvadnak gyorsan, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz fölötti világos jég pedig visszaveri a Nap sugarait, nem nyeli el könnyen annak hőjét. Egy jéghegy látványa az Arab-öbölben egy új turisztikai látványosság lehet az emírségekben. Az óriási jéghegyek jelenléte az emírségek partjainál megváltoztatná az időjárást, több esőt hozna a sivatagos térségbe – tette hozzá al-Sehi, aki nem részletezte, milyen útvonalon akarnak jéghegyet hozni a térségbe, de a Google-térkép szerint a távolság a Dél-sarktól 12 600 kilométer. Az illetékes elismerte, hogy a terv megvalósítása kihívásokkal teli. Amikor megérkeznek a jégheggyel az emírségek partjaihoz, beindul cég ivóvíz-előállító művelete: tömböket vágnak le a jéghegy tengerszint fölötti részéről, és összetörik víznek, amelyet hatalmas tartályokban tárolnának, majd tisztítanák.
Ez a világ legtisztább vize – hangoztatta al-Sehi, aki nem árulta el, hogy mekkora költségekkel járna ez a páratlan feladat. A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt elállt az elképzeléstől. Al-Sehi a közelmúltban ismertette azt az elképzelést, hogy tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.
Zöldinfó
Folyamatosan mérik a levegő minőségét pécsi iskolákban és óvodákban
A beltéri levegő minőségét elemző rendszer működik Pécsen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Hat pécsi oktatási-nevelési intézmény 73 tantermében és csoportszobájában működik már az a folyamatos beltéri levegőminőség-monitoring rendszer, amelyet a HungAIRy környezetvédelmi projekt eredményeként helyeztek üzembe – közölték az alternativenergia.hu. A HungaroMet Zrt. irányításával zajló program keretében a helyiségekben felszerelt érzékelők – egyebek mellett – a hőmérsékletet, a páratartalmat, valamint a levegő szén-dioxid- és szállópor-koncentrációját mérik. A programban négy pécsi óvoda és két általános iskola vesz részt, amelyekben összesen 73 beltéri mérőegység gyűjti az adatokat a helyiségek optimális levegőminőségének biztosítása érdekében.
A folyamatos mérések valós időben jelzik, mikor van szükség fokozott légcserére, így segítik az egészségesebb beltéri környezet fenntartását. Kifejtették: a szén-dioxid a beltéri levegő egyik legfontosabb indikátora, hiszen minél többen tartózkodnak egy helyiségben megfelelő légcsere nélkül, annál magasabb lesz ennek a koncentrációja. A közlemény szerint a tantermekben és a csoportszobákban eddig rögzített értékek azt mutatják, hogy hétköznapokon 8 és 16 óra között az átlagos szén-dioxid-koncentráció az egészségügyi irányérték alatt maradt.
A beltéri levegőminőség-monitoring a HungAIRy projekt pécsi pilotprogramjának része. A fejlesztés célja, hogy a folyamatos mérési adatok és a gyakorlati tapasztalatok segítségével támogassa az egészségesebb, energiahatékony és tudatosan működtetett köznevelési intézményi környezet kialakítását.
A hatvan százalékos – közel 16 millió eurós – európai uniós támogatással 2019 és 2026 között zajló HungAIRy program döntéstámogató, levegőminőség-modellező eszközök fejlesztésével, új légszennyezettségi mérőállomások telepítésével zajlik az ország tíz településén: Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Karcagon, Miskolcon, Pécsen, Szolnokon és Tatabányán. A HungAIRy eredményeként megvalósult a települések levegőminőségi terveinek felülvizsgálata, de szemléletformáló, tájékoztató akciókat is tartottak, s országos tanácsadói hálózat működtetnek.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVáltoznak a parkolási szabályok Budapesten a nehezebb autóknál
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJelentősen csökkentik a dízel szabályozott árát Szlovéniában

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés