Zöldinfó
Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására
Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.
Egy átlagos óriásjéghegy több mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami elegendő egymillió ember számára öt éven át – közölte Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója. Az illetékes a Gulf News hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát. “A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást” – hangsúlyozta. A jéghegyek nem olvadnak gyorsan, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz fölötti világos jég pedig visszaveri a Nap sugarait, nem nyeli el könnyen annak hőjét. Egy jéghegy látványa az Arab-öbölben egy új turisztikai látványosság lehet az emírségekben. Az óriási jéghegyek jelenléte az emírségek partjainál megváltoztatná az időjárást, több esőt hozna a sivatagos térségbe – tette hozzá al-Sehi, aki nem részletezte, milyen útvonalon akarnak jéghegyet hozni a térségbe, de a Google-térkép szerint a távolság a Dél-sarktól 12 600 kilométer. Az illetékes elismerte, hogy a terv megvalósítása kihívásokkal teli. Amikor megérkeznek a jégheggyel az emírségek partjaihoz, beindul cég ivóvíz-előállító művelete: tömböket vágnak le a jéghegy tengerszint fölötti részéről, és összetörik víznek, amelyet hatalmas tartályokban tárolnának, majd tisztítanák.
Ez a világ legtisztább vize – hangoztatta al-Sehi, aki nem árulta el, hogy mekkora költségekkel járna ez a páratlan feladat. A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt elállt az elképzeléstől. Al-Sehi a közelmúltban ismertette azt az elképzelést, hogy tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.
Zöldinfó
Tonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
Több mint 130 autógumit és 500 kilogramm vashulladékot távolítottak el a vízügyesek a Dunából Budapestnél.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Százharmincöt autógumit, 500 kilogramm vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet távolítottak el a vízügyesek a Duna medréből a fővárosban, a Duna Aréna melletti folyószakaszról – írja az alternativenergia.hu. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a Facebook-oldalán számolt be a hulladék eltávolításáról. Mint írták, a területet korábban már megtisztították, de a visszahúzódó Duna újabb szemetet tett láthatóvá. A vízügyi igazgatóság már eseti jelleggel eddig is eltávolított jelentős mennyiségű hulladékot a folyóból. Augusztus elején megkezdte az alacsony vízállás miatt láthatóvá vált hulladékok felmérését, összegyűjtését és elszállítását. Az igazgatóság Facebook-oldalának bejegyzései szerint a munkát a Duna Arénánál kezdték, majd az Újpest-öbölnél és Dunakeszinél folytatták a meder megtisztítását. Leányfalu térségében is gyűjtötték a hulladékot, valamint a XI. kerületben az Árasztó-parton, a III. kerületben Pünkösdfürdőnél és Vác-Kismaros-Nagymaros térségében.
Az első napokban összesen közel 120 gumiabroncsot, 500-600 kilogramm vegyes vashulladékot – például lyukas hordókat, bevásárlókocsikat – és 2-3 köbméter háztartási vegyes hulladékot – műanyag palackokat, fóliákat – gyűjtöttek össze. A munkát a múlt héten folytatták, akkor a Duna Arénától a Margit-szigetig gyűjtötték a szemetet a Duna medrében, és mintegy 8 köbmétert gyűjtöttek össze, benne vashulladékkal, gumiabronccsal és kommunális hulladékkal. Találtak robbanásveszélyes és bűncselekményre utaló tárgyakat is.
A munkát Vác térségében folytatták, ahonnan egy nagyméretű, fém szemetes konténert, és egy hajócsavardarabot emeltek ki a mederből, de itt is találtak vashulladékot, gumiabroncsot és kommunális hulladékot is. A Dera-patak torkolata és a Süllő-időszakos sziget környezetében tíz gumiabroncstól és egy köbméter kommunális hulladéktól szabadították meg a Szentendrei-Duna-ág medrét.
Dolgoztak a Kopaszi-gátnál és a Rákóczi híd budai oldalánál, valamint a Lupa-szigeti kompnál, Tahitótfalun a Tildy hídnál, a váci révnél, a dunakeszi és a horányi kompnál. Csepelen, a Rózsa utca végénél a Duna medréből több mint 40 gumiabroncsot, mintegy 1500 kilogramm vashulladékot és egy köbméter kommunális hulladékot távolítottak el. A munkát sok esetben civilek is segítették. Az igazgatóság működési területéhez a mellékágak nélkül 148 kilométer hosszú Duna-szakasz tartozik, és 42 település érintett.
A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság továbbra is várja a bejelentéseket az elhagyott dunai hulladékokról az Ipoly torkolata és a dunaföldvári híd közötti Duna-szakaszról. A mederből előkerülő hulladékokról, roncsokról szóló bejelentéseket dunaihulladek@kdvvizig.hu címre lehet küldeni a roncs, hulladék pontos helyével és fényképével.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés