Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására

Létrehozva:

|

Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.

Egy átlagos óriásjéghegy több mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami elegendő egymillió ember számára öt éven át – közölte Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója. Az illetékes a Gulf News hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát. “A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást” – hangsúlyozta. A jéghegyek nem olvadnak gyorsan, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz fölötti világos jég pedig visszaveri a Nap sugarait, nem nyeli el könnyen annak hőjét. Egy jéghegy látványa az Arab-öbölben egy új turisztikai látványosság lehet az emírségekben. Az óriási jéghegyek jelenléte az emírségek partjainál megváltoztatná az időjárást, több esőt hozna a sivatagos térségbe – tette hozzá al-Sehi, aki nem részletezte, milyen útvonalon akarnak jéghegyet hozni a térségbe, de a Google-térkép szerint a távolság a Dél-sarktól 12 600 kilométer. Az illetékes elismerte, hogy a terv megvalósítása kihívásokkal teli. Amikor megérkeznek a jégheggyel az emírségek partjaihoz, beindul cég ivóvíz-előállító művelete: tömböket vágnak le a jéghegy tengerszint fölötti részéről, és összetörik víznek, amelyet hatalmas tartályokban tárolnának, majd tisztítanák.

Ez a világ legtisztább vize – hangoztatta al-Sehi, aki nem árulta el, hogy mekkora költségekkel járna ez a páratlan feladat. A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt elállt az elképzeléstől. Al-Sehi a közelmúltban ismertette azt az elképzelést, hogy tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák