Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Antarktisztól akarnak jéghegyeket tolni az Arab-öbölbe az ivóvíz biztosítására

Létrehozva:

|

Az Egyesült Arab Emírségekben azt tervezik, hogy jéghegyeket tolnak az Antarktisztól az Arab-öbölbe legkorábban 2018-ban, hogy tiszta ivóvizet nyerjenek.

Egy átlagos óriásjéghegy több mint 90 milliárd liter vizet tartalmaz, ami elegendő egymillió ember számára öt éven át – közölte Abdullah Mohamad Szulejman al-Sehi, az abu-dzabi székhelyű NABL ökocég igazgatója. Az illetékes a Gulf News hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy cége már szimulátoron végigjárta a jéghegyszállítás útvonalát és más lehetőségeket, hogy kidolgozzák az emírségek jéghegyprogramjának megvalósíthatósági tanulmányát. “A szimulátor szerint egy évbe telik egy jéghegy eltolása az emírségek partjaihoz. Kidolgoztuk a műszaki és pénzügyi tervet. A tolás a legjobb módszer. A projektet 2018 elején kezdjük. Főként ivóvíz céljából van rá szükség. De jól fogja szolgálni a turizmust és befolyásolni az időjárást” – hangsúlyozta. A jéghegyek nem olvadnak gyorsan, mivel azok 80 százaléka a víz alatt van, a víz fölötti világos jég pedig visszaveri a Nap sugarait, nem nyeli el könnyen annak hőjét. Egy jéghegy látványa az Arab-öbölben egy új turisztikai látványosság lehet az emírségekben. Az óriási jéghegyek jelenléte az emírségek partjainál megváltoztatná az időjárást, több esőt hozna a sivatagos térségbe – tette hozzá al-Sehi, aki nem részletezte, milyen útvonalon akarnak jéghegyet hozni a térségbe, de a Google-térkép szerint a távolság a Dél-sarktól 12 600 kilométer. Az illetékes elismerte, hogy a terv megvalósítása kihívásokkal teli. Amikor megérkeznek a jégheggyel az emírségek partjaihoz, beindul cég ivóvíz-előállító művelete: tömböket vágnak le a jéghegy tengerszint fölötti részéről, és összetörik víznek, amelyet hatalmas tartályokban tárolnának, majd tisztítanák.

Ez a világ legtisztább vize – hangoztatta al-Sehi, aki nem árulta el, hogy mekkora költségekkel járna ez a páratlan feladat. A jéghegyekből való ivóvízfakasztás nem új elképzelés, az 1970-es években Szaúd-Arábia tervezte sarki jéggel megoldani ivóvízellátásét, de a költségek és a műszaki kihívások miatt elállt az elképzeléstől. Al-Sehi a közelmúltban ismertette azt az elképzelést, hogy tengeralatti vezetéket építenének az Arab-öböl alatt, amelyen keresztül pakisztáni folyók vizét hoznák az emírségekbe.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Csendes segítők a mezőkön: baglyok tízmilliós nagyságrendben irtják a kártevőket

Közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos lakossági felmérésének összesítése szerint közel húszezer erdei fülesbagoly telelt Magyarországon – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az MTI-vel. A szervezet január végén a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdeifülesbagoly-csapatok felméréséhez – ismertette az alternativenergia.hu. Az adatok alapján az akció ismét sikeres volt: a számlálás idején az ország legalább 592 településén, 1386 helyszínen 19 503 erdei fülesbagoly telelt – írták. A szakemberek tájékoztatása szerint a felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, továbbá a nemzeti parki igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, civil szervezetek, valamint oktatási intézmények is részt vettek. Legalább 415 felmérő közreműködésével Magyarország valamennyi megyéjéből és a fővárosból is érkeztek adatok.

A több éve ismétlődő felmérések bővülő adatsorai számos következtetés levonását teszik lehetővé. Az idei eredmények alapján különösen jelentős a baglyok mezőgazdaságban betöltött szerepe: egy erdei fülesbagoly naponta átlagosan legalább 2,5 kisrágcsálót fogyaszt. A mintegy 150 napos telelési időszak alatt a most megfigyelt állomány így legalább 7 313 625 mezőgazdasági károkat okozó rágcsálót pusztíthat el. Ez a mennyiség mintegy 183 tonna össztömegű mezei pocok méretű zsákmányállatnak felel meg. Mindez jelentős segítséget jelent a gazdálkodóknak, mivel a baglyok természetes módon, vegyszerek használata nélkül csökkentik a kártevők számát – hívták fel a figyelmet a sajtóanyagban. Az MME hangsúlyozta: az felmérés eredményei is alátámasztják a baglyok védelmének és költésük támogatásának fontosságát.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák