Zöld Energia
Az első széndioxid-semleges főváros Koppenhága lesz?
Dániában több város és a főváros is az önkormányzatokkal együttműködve elkötelezetten dolgozik a fenntartható fejlődés megvalósításán.
Koppenhága többek között célul tűzte ki, hogy a világ első széndioxid-semleges városa lesz 2025-re. Rengeteg pályázatot írnak ki évről évre, melyek a város megújuló energiaforrásra való átállását segítik, írja az Impress Magazin.
2025-ben ugyanis már az egész város energetikai rendszerét és a távfűtést is megújuló energiákból szeretnék fedezni, ami már önmagában is 75 %-os széndioxid kibocsátás csökkenést eredményezne. A közlekedés terén pedig már 2015-re szeretnék elérni, hogy lakosság fele biciklivel vagy gyalog járjon a munkába vagy az iskolába.
Green City 2014 különdíj
Koppenhága 2014-ben nemzetközi Green City pályázatot hirdetett meg a főváros és a zöld városainak fejlesztésére, a közüzemi mértékű megújuló energiatermelés megoldására. A Zöld Városok Konferencián Riccardo Mariano és Salvatore Maraniello újrahasznosítható, színes szélturbinái kapták a Green City 2014 Különdíjat. A terv csak egy a sok közül, mely látványos vizuális megoldás, ugyanakkor hatékony energiatermelő is egyben.
Színes, újrahasznosítható szélturbinák az út mentén
A szélturbinák sora a tengerpartról indul a kikötőből, majd egy út mentén halad a szárazföld felé, egészen a városig. A több méter magas különböző irányú színes szélturbinái művészi módon illeszkednek a tájba, miközben évente átlagosan 500-700 MWh energiát termelnek.
A szélturbinák tartós és ellenálló, ugyanakkor környezetbarát, újrahasznosított anyagból (alumíniumból és PET) készülnek. A szélturbinák önmaguk is újrahasznosíthatók, miután az operatív élettartamuk lejár.
Az energiatermelő szélturbinák nem zavarják meg a természet összképét, egyfajta művészi installáció hatását keltik, mely kellemes élményt ad a szabadban sportoló, vagy a parkba látogató embereknek.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia7 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés