Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Az első széndioxid-semleges főváros Koppenhága lesz?

Létrehozva:

|

Dániában több város és a főváros is az önkormányzatokkal együttműködve elkötelezetten dolgozik a fenntartható fejlődés megvalósításán.

Koppenhága többek között célul tűzte ki, hogy a világ első széndioxid-semleges városa lesz 2025-re. Rengeteg pályázatot írnak ki évről évre, melyek a város megújuló energiaforrásra való átállását segítik, írja az Impress Magazin.

2025-ben ugyanis már az egész város energetikai rendszerét és a távfűtést is megújuló energiákból szeretnék fedezni, ami már önmagában is 75 %-os széndioxid kibocsátás csökkenést eredményezne. A közlekedés terén pedig már 2015-re szeretnék elérni, hogy lakosság fele biciklivel vagy gyalog járjon a munkába vagy az iskolába.

Green City 2014 különdíj
Koppenhága 2014-ben nemzetközi Green City pályázatot hirdetett meg a főváros és a zöld városainak fejlesztésére, a közüzemi mértékű megújuló energiatermelés megoldására. A Zöld Városok Konferencián Riccardo Mariano és Salvatore Maraniello újrahasznosítható, színes szélturbinái kapták a Green City 2014 Különdíjat. A terv csak egy a sok közül, mely látványos vizuális megoldás, ugyanakkor hatékony energiatermelő is egyben.

Advertisement

Színes, újrahasznosítható szélturbinák az út mentén
A szélturbinák sora a tengerpartról indul a kikötőből, majd egy út mentén halad a szárazföld felé, egészen a városig. A több méter magas különböző irányú színes szélturbinái művészi módon illeszkednek a tájba, miközben évente átlagosan 500-700 MWh energiát termelnek.

A szélturbinák tartós és ellenálló, ugyanakkor környezetbarát, újrahasznosított anyagból (alumíniumból és PET) készülnek. A szélturbinák önmaguk is újrahasznosíthatók, miután az operatív élettartamuk lejár.

Advertisement

Az energiatermelő szélturbinák nem zavarják meg a természet összképét, egyfajta művészi installáció hatását keltik, mely kellemes élményt ad a szabadban sportoló, vagy a parkba látogató embereknek.

Forrás: www.impressmagazin.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák