Zöld Energia
Az első széndioxid-semleges főváros Koppenhága lesz?
Dániában több város és a főváros is az önkormányzatokkal együttműködve elkötelezetten dolgozik a fenntartható fejlődés megvalósításán.
Koppenhága többek között célul tűzte ki, hogy a világ első széndioxid-semleges városa lesz 2025-re. Rengeteg pályázatot írnak ki évről évre, melyek a város megújuló energiaforrásra való átállását segítik, írja az Impress Magazin.
2025-ben ugyanis már az egész város energetikai rendszerét és a távfűtést is megújuló energiákból szeretnék fedezni, ami már önmagában is 75 %-os széndioxid kibocsátás csökkenést eredményezne. A közlekedés terén pedig már 2015-re szeretnék elérni, hogy lakosság fele biciklivel vagy gyalog járjon a munkába vagy az iskolába.
Green City 2014 különdíj
Koppenhága 2014-ben nemzetközi Green City pályázatot hirdetett meg a főváros és a zöld városainak fejlesztésére, a közüzemi mértékű megújuló energiatermelés megoldására. A Zöld Városok Konferencián Riccardo Mariano és Salvatore Maraniello újrahasznosítható, színes szélturbinái kapták a Green City 2014 Különdíjat. A terv csak egy a sok közül, mely látványos vizuális megoldás, ugyanakkor hatékony energiatermelő is egyben.
Színes, újrahasznosítható szélturbinák az út mentén
A szélturbinák sora a tengerpartról indul a kikötőből, majd egy út mentén halad a szárazföld felé, egészen a városig. A több méter magas különböző irányú színes szélturbinái művészi módon illeszkednek a tájba, miközben évente átlagosan 500-700 MWh energiát termelnek.
A szélturbinák tartós és ellenálló, ugyanakkor környezetbarát, újrahasznosított anyagból (alumíniumból és PET) készülnek. A szélturbinák önmaguk is újrahasznosíthatók, miután az operatív élettartamuk lejár.
Az energiatermelő szélturbinák nem zavarják meg a természet összképét, egyfajta művészi installáció hatását keltik, mely kellemes élményt ad a szabadban sportoló, vagy a parkba látogató embereknek.
Forrás: www.impressmagazin.hu
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés