Zöldinfó
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.
Áder János bevezetőjében felidézte, hogy az aszály a magyarországi erdőket is súlyosan érintette. Borovics Attila elmondta: júniusban a károsodás még csak néhány százalékos volt, augusztusban már az erdők 30-40 százaléka károsodott az aszályban. A szakember szerint reményre ad okot, hogy a szeptemberi csapadékosabb időjárás után új hajtások jelentek meg, zöldebbé váltak az erdők a műholdképek alapján. Borovics Attila a klímaváltozás hatásait említve elmondta: az utolsó jégkorszak utáni intenzív és gyors felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. Ezt abból határozták meg, hogy a jégkorszaki menedékhely tölgyes területek Olaszország délkeleti részén, a görög szigetek déli részén, a Kaukázusban és az Ibériai-félsziget déli csücskeiben maradtak meg, amikor a jég visszaszorította a természetes populációkat. Elindult egy gyors felmelegedés, és a pollenadatokkal pontosan követhető, hogyan hódították meg a tölgyesek újra Európát. Néhány ezer év alatt el tudtak “vándorolni” a jégkorszaki menedékhely-területekről Skandináviáig. Ebből számították ki, hogy öt kilométert tettek meg az erdők száz év alatt.
A szakember szerint ahhoz, hogy szárazságtűrő erdőterületek alakuljanak ki, össze kell gyűjteni a szaporítóanyagot, egyfajta emberi segítséget nyújtva az erdőnek. Mint mondta, most délre, délkeletre – Romániába, a Balkánra – kell menni, mert ha onnan idehozzuk a szaporítóanyagot, akkor 50-100 évet “tudunk ugrani az időben”. Áder János megjegyezte: az erdészeknek most kell arra gondolniuk, hogy a most telepített erdő milyen klímaviszonyok között fog felnőni és milyen klíma lesz, amikor ezek a fák kiteljesednek. Borovics Attila erre reflektálva elmondta, az erdőgazdálkodási szakma kulcsa az, hogy nem egy-két évben, hanem évtizedekben vagy évszázadokban kell gondolkodniuk.
“Időnk nincs, ha felismertük a klímaváltozást és azt, hogy valamit tenni kell, akkor azt a folyamatot el kell indítani” – fogalmazott a szakember, kitérve arra, hogy a bükk, a tölgy a tőlünk délre, délkeletre lévő európai térségekben sokkal szárazságtűrőbb helyeken él most, mint Magyarországon. Ezt a szaporítóanyagot, ezt a természeti erőforrást, genetikai forrást hasznosítani kell. A szakember elmondta azt is, hogy ez a szaporítóanyag-átvitel már most gyakorlat, európai uniós támogatás is nyerhető rá. Ha valaki jó helyről jó helyre viszi a szaporítóanyagot, akkor 100 kilogramm makkért cserébe nagyjából ezer euró plusz támogatást kap – tette hozzá. Borovics Attila kiemelte, egy fontos lépés hiányzik, ez pedig egy logisztikai bázis, egyfajta magközpont, aminek létrehozására nagy szükség lenne a régióban, ahol ezeket a szaporítóanyagokat összegyűjtik, tárolják, és akár Magyarországra vagy más európai országba elszállíthatják a jövőbeni telepítések érdekében. Magyarország ebben lehet egy innovációs központ – emelte ki a főigazgató.
Áder János megjegyezte, az erdőknek alapvetően a szénmegkötő és az oxigéntermelő képességük szempontjából van jelentőségük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők a magyarországi emissziókibocsátás 11 százalékát kötik meg. Borovics Attila kitért arra, hogy a kísérleti, tudományos alapú és együttműködéseken nyugvó gazdálkodás teszi különlegessé az erdészek munkáját. Mint mondta, a felhalmozódott magyar tudásra, annak megosztására óriási igény van. Az erdővel való gazdálkodást meg kell tanulni, tanítani kell, a mezőgazdaságban a megoldás pedig az lenne, hogy a fákkal együtt kell gazdálkodni, ez pedig az agrárerdészet. Megjegyezte: az Amazonas medencéjére hosszú távon csak ez az egy fenntartható módszer van és érdeklődnek a magyar szaktudás után ebből a régióból is. A főigazgató kitért arra is, hogy újfajta innovációjuk van arra, hogy lehet az erdőt “bevinni” a városba, ami nehezebb feladat, mint a természetes környezetében foglalkozni az erdőkkel. A fővárost körülvevő erdők iránt növekvő az érdeklődés, mára közjóként kezelik ezeket a területeket.
Zöldinfó
A talajba került-e veszélyes anyag? Vizsgálják a debreceni CATL-ügyet
Vegyi anyagokat mutattak ki a debreceni CATL akkumulátorgyárnál május elején kiömlött zöld folyadékban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Soron kívüli és szigorú vizsgálatot rendelt el a kormányhivatalokat is felügyelő Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter a debreceni CATL akkumulátorgyárból szivárgó “zöld víz” ügyében az esetleges szennyezés feltárására – közölte Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője a Facebookon. Az önkormányzat és a CATL a vizsgálatok lefolytatásában mindenben együttműködik az illetékes szervekkel, ugyanakkor jelezték: a korábbi vizsgálatok nem mutattak ki szennyező anyagokat – írja az alternativenergia.hu. Tárkányi Zsolt közlése szerint az eset miatt a kormányhivatal visszavonta a gyárnak korábban kiadott vízügyi hatósági hozzájáruló nyilatkozatot, és egymillió forintos bírságot szabott ki. “Utóbbit nehéz indulatok nélkül kommentálni, de sajnos a jelenlegi szabályok szerint jelenleg ez a kiszabható legmagasabb bírság az ilyen eseteknél. Ezen rövidesen változtatunk és valós visszatartó erővel bíró bírságokra számíthatnak a szennyező üzemek” – jelezte Tárkányi Zsolt.
Ezt megelőzően a Tisza párt két debreceni országgyűlési képviselője hozta nyilvánosságra a Mikepércsi Anyák a Környezetért (MIAKÖ) Egyesület által megrendelt vizsgálat eredményét, miszerint vegyi anyagokat, köztük magzatkárosító NMP-oldószert mutattak ki abban a zöld folyadékban, amely május elején bugyogott fel a földből Debrecenben, a CATL kínai akkumulátorgyárnál. Tompa Enikő a Facebook-bejegyzésében azt írta, a debreceni CATL akkumulátorgyár 2-es kapuja előtt felbugyogó zöld folyadékból vett minta független laboratórium által készített elemzése “aggasztó képet fest a (…) minta összetételéről”.
A képviselő haladéktalanul tájékoztatást kért az ügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főigazgatójától, hogy még a csütörtöki napon adjanak tájékoztatást a hatóság által elvégzett laboratóriumi elemzés eredményéről, és a vizsgálati eredményt hozzák nyilvánosságra. Tárkányi Zsolt a Facebookon jelezte: “döbbenettel értesültünk arról, hogy magzatkárosító NMP-oldószert és más vegyi anyagokat is kimutatott a civilek által megrendelt vizsgálat. A minimális mértékű oldószer jelenlétét az teszi maximálisan aggasztóvá, hogy a gyárból a talajba és a vízbe egyáltalán nem kerülhetne, vagyis az egyetlen elfogadható mennyiség itt a 0” – írta a képviselő.
A képviselők azonnal tájékoztatták a hatóságokat és az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. “Ha bebizonyosodik a szennyezés, akkor minden hatósági eszközzel fel fognak lépni az illetékesek. Közben már előkészítés alatt áll az a jogszabály, amely kifejezetten az ilyen üzemek ellenőrzésére és szankcionálására létrejövő hatóságról rendelkezik. A visszaeső környezetszennyező üzemekre kivethető legsúlyosabb szankció a gyár bezárása lesz” – ismertette Tárkányi Zsolt. A MIAKÖ Egyesület részletesen nyilvánosságra hozta a mérések eredményét, a szennyezett víz összetételét.
Ebben külön kiemelték, hogy “mivel az NMP (N-metil-2-pirrolidon) a természetben nem fordul elő, jelenléte a mintában, még ha csak 1 µg/l koncentrációban is, feketén-fehéren igazolja, hogy a csatornába került folyadék technológiai szennyezéssel érintkezett, azaz nem tiszta hálózati víz és ételfesték keveréke volt”, mint ahogy azt korábban a gyár képviselői állították. “Mivel az NMP az akkumulátorcellák gyártása során (a katódbevonat készítésénél) használt veszélyes, reprodukciót károsító oldószer, annak semmiképpen sem szabadna keverednie a csatornahálózattal” – jelezték, hozzátéve, az, hogy a zöld színű folyadékkal együtt az NMP is megjelent a kapun kívüli árokban, azt mutatja, hogy a “nyomáspróba” során átmosott vagy leürített csővezetékekben NMP-maradványok voltak, amelyeket a folyadék magával sodort a közterületre.
A mintában talált összetétel pontról pontra megegyezik az NMC (nikkel-mangán-kobalt) típusú lítium-ion akkumulátorok gyártási alapanyagaival – közölték. Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett rá, hogy korábban a CATL vezetése, a nyomáspróbát végző cég és a Debreceni Vízmű arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a víz nem tartalmaz szennyező anyagot. A katasztrófavédelem helyszíni mérései is ezt támasztották alá. “Az akkori és a MIAKÖ által a mai napon közzétett eredmények közötti ellentmondást fel kell oldani” – mondta a polgármester, jelezve, az önkormányzat támogatja a MIAKÖ vizsgálati kezdeményezését, és szorgalmazza, hogy a környezetvédelmi hatóság tisztázza a laborvizsgálatok közötti különbségeket.
Ehhez a város a Debreceni Vízmű Zrt. által végzett laborvizsgálat eredményét is a MIAKÖ rendelkezésére bocsátja. “A város abban érdekelt és elkötelezett, hogy az itt működő üzemek betartsák a szabályokat és azoknak megfelelően működjenek. Amennyiben nem így tesznek a hatóságok a legszigorúbb szankciókkal lépjenek fel ellenük” – írta a polgármester. A kormányhivatal nem mutatott ki NMP-t a zöld vízben, a CATL Debrecen a hatóság méréseit tekinti hitelesnek a csatornaügy kivizsgálásában – közölte az akkumulátorgyár sajtószolgálata az MTI-vel.
Azt írták: a vállalat információi szerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályának “akkreditált laboratóriumi eredményei nem támasztják alá azt az értesülést, amely szerint a vállalat telephelye melletti csatornából kiömlő zöldre festett szennyvíz NMP vegyületet tartalmazott volna”. A vállalat mindenben együttműködik a hatóságokkal – tették hozzá.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
