Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában

Létrehozva:

|

Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről, egy szaporítóanyag-központ létrehozásáról és az agrárerdészetről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely már a legnépszerűbb videomegosztó oldalon is megtekinthető.

Áder János bevezetőjében felidézte, hogy az aszály a magyarországi erdőket is súlyosan érintette. Borovics Attila elmondta: júniusban a károsodás még csak néhány százalékos volt, augusztusban már az erdők 30-40 százaléka károsodott az aszályban. A szakember szerint reményre ad okot, hogy a szeptemberi csapadékosabb időjárás után új hajtások jelentek meg, zöldebbé váltak az erdők a műholdképek alapján. Borovics Attila a klímaváltozás hatásait említve elmondta: az utolsó jégkorszak utáni intenzív és gyors felmelegedéshez képest jelenleg százszor intenzívebb hatásnak vannak kitéve a fák. Ezt abból határozták meg, hogy a jégkorszaki menedékhely tölgyes területek Olaszország délkeleti részén, a görög szigetek déli részén, a Kaukázusban és az Ibériai-félsziget déli csücskeiben maradtak meg, amikor a jég visszaszorította a természetes populációkat. Elindult egy gyors felmelegedés, és a pollenadatokkal pontosan követhető, hogyan hódították meg a tölgyesek újra Európát. Néhány ezer év alatt el tudtak “vándorolni” a jégkorszaki menedékhely-területekről Skandináviáig. Ebből számították ki, hogy öt kilométert tettek meg az erdők száz év alatt.

A szakember szerint ahhoz, hogy szárazságtűrő erdőterületek alakuljanak ki, össze kell gyűjteni a szaporítóanyagot, egyfajta emberi segítséget nyújtva az erdőnek. Mint mondta, most délre, délkeletre – Romániába, a Balkánra – kell menni, mert ha onnan idehozzuk a szaporítóanyagot, akkor 50-100 évet “tudunk ugrani az időben”. Áder János megjegyezte: az erdészeknek most kell arra gondolniuk, hogy a most telepített erdő milyen klímaviszonyok között fog felnőni és milyen klíma lesz, amikor ezek a fák kiteljesednek. Borovics Attila erre reflektálva elmondta, az erdőgazdálkodási szakma kulcsa az, hogy nem egy-két évben, hanem évtizedekben vagy évszázadokban kell gondolkodniuk.

“Időnk nincs, ha felismertük a klímaváltozást és azt, hogy valamit tenni kell, akkor azt a folyamatot el kell indítani” – fogalmazott a szakember, kitérve arra, hogy a bükk, a tölgy a tőlünk délre, délkeletre lévő európai térségekben sokkal szárazságtűrőbb helyeken él most, mint Magyarországon. Ezt a szaporítóanyagot, ezt a természeti erőforrást, genetikai forrást hasznosítani kell. A szakember elmondta azt is, hogy ez a szaporítóanyag-átvitel már most gyakorlat, európai uniós támogatás is nyerhető rá. Ha valaki jó helyről jó helyre viszi a szaporítóanyagot, akkor 100 kilogramm makkért cserébe nagyjából ezer euró plusz támogatást kap – tette hozzá. Borovics Attila kiemelte, egy fontos lépés hiányzik, ez pedig egy logisztikai bázis, egyfajta magközpont, aminek létrehozására nagy szükség lenne a régióban, ahol ezeket a szaporítóanyagokat összegyűjtik, tárolják, és akár Magyarországra vagy más európai országba elszállíthatják a jövőbeni telepítések érdekében. Magyarország ebben lehet egy innovációs központ – emelte ki a főigazgató.

Áder János megjegyezte, az erdőknek alapvetően a szénmegkötő és az oxigéntermelő képességük szempontjából van jelentőségük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi erdők a magyarországi emissziókibocsátás 11 százalékát kötik meg. Borovics Attila kitért arra, hogy a kísérleti, tudományos alapú és együttműködéseken nyugvó gazdálkodás teszi különlegessé az erdészek munkáját. Mint mondta, a felhalmozódott magyar tudásra, annak megosztására óriási igény van. Az erdővel való gazdálkodást meg kell tanulni, tanítani kell, a mezőgazdaságban a megoldás pedig az lenne, hogy a fákkal együtt kell gazdálkodni, ez pedig az agrárerdészet. Megjegyezte: az Amazonas medencéjére hosszú távon csak ez az egy fenntartható módszer van és érdeklődnek a magyar szaktudás után ebből a régióból is. A főigazgató kitért arra is, hogy újfajta innovációjuk van arra, hogy lehet az erdőt “bevinni” a városba, ami nehezebb feladat, mint a természetes környezetében foglalkozni az erdőkkel. A fővárost körülvevő erdők iránt növekvő az érdeklődés, mára közjóként kezelik ezeket a területeket.

Advertisement

Zöldinfó

Lengyelország hosszútávú szerződést kötött amerikai cseppfolyósított gáz szállítására

Lengyelország húsz évre és összesen 20 millió tonna cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról szóló szerződést kötött az amerikai Sempra Infrastructure vállalattal – közölte szerdán Daniel Obajtek, a PKN Orlen lengyel állami energetikai nagyvállalat vezérigazgatója.

Létrehozva:

|

Szerző:

A 2027 elejétől megvalósítandó, évi 1 millió tonna (1,2 milliárd köbméter) LNG szállításáról szóló megállapodás a földgáz növekedő felhasználását fedezi Lengyelországban és a térségben” – jelentette ki sajtókonferenciáján Obajtek. Ez fontos nap az összes térségbeli ország gazdasága számára – hangsúlyozta. A PKN Orlen közleménye szerint a szerződés évi 8 millió tonnára növeli a vállalat által az amerikai LNG behozatalára kötött szerződések volumenét.

A szállítmányok döntő részét – 6,5 millió tonnát – úgynevezett FOB (Free on Board) megállapodások keretében valósítanak meg, vagyis a Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek (INCOTERMS) értelmében a szállító a hajóra rakodásig állja a költségeket és intézi az ügyeket. Mint felidézték, a PKN Orlen ezért saját, nyolc tartályhajóból álló flottát hoz létre. Az első két hajót hosszútávú bérleti szerződés alapján tavaly decemberben vették át egy dél-koreai gyártótól. Obajtek a sajtóértekezleten közöte: a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 100 százalékos, 3,2 milliárd köbméter földgázt tárolnak ott. A hazai gázkitermelés évi 3,7 milliárd köbmétert tesz ki.

A norvég gázt Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe gázvezetéknek a PKN Orlen által lekötött volumene pedig 6,5 milliárd köbméter – sorolta Obajtek. A norvég talapzaton maga az Orlen-csoport körülbelül 3 milliárd köbméter gázt termel ki, ezt a mennyiséget tervek szerint a következő években 4 milliárd köbméterre növelik. Maciej Malecki lengyel kincstárügyiminiszter-helyettes a sajtókonferencián bejelentette: a balti-tengeri Swinoujsciében működő gázkikötő kapacitása egy éven belül 2 milliárd köbméterrel, évi 8,3 milliárd köbméterre bővül. A lengyelországi gázfogyasztás 2021-ben 20 milliárd köbméter volt. Tavaly áprilisban az ország levált az orosz gáztól. A gázszükségleteket Varsó katari LNG behozatalával is fedezi, a swinoujsiciei kikötőbe emellett Afrikából és Dél-Amerikából is érkezett LNG.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!