Zöldinfó
Az északi-sarkköri jégolvadással kiszabaduló vírusok miatt nőhet a járványveszély
Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak – figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.
Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre – emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra – van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megfigyelték. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre. A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő. A kutatók nem közölték, hány, eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak – ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.
A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője. “Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – szögezte le Lemieux. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust – köztük 28 ismeretlent – talált a Tibeti-fennsíkon. A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.
“Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – szögezte le a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense. A kutatócsoport leszögezte: további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.
mti
Zöldinfó
Új lehetőség a madárvilág felfedezésére
Új online kereső segít felfedezni a hazai madárvilágot az MME honlapján.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján elindult a hazai madárvilág felfedezését segítő, Madarászhelyek Magyarországon elnevezésű felület – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az MME közleménye szerint a www.mme.hu/madaraszhelyek webhelyen a Tudástár menüpont alatt található, folyamatosan bővülő adatbázis magyarországi madármegfigyelő helyeket mutat be, és abban segít, hogy kezdő és tapasztalt természetjárók egyaránt megtalálják a nekik megfelelő úti célt, legyen szó egy hajnali lesről vagy egy könnyű családi kirándulásról. Mint írták, a helyszínek tájegység, élőhelytípus és kiemelt évszak szerint szűrhetők, a keresőben pedig madárfajra is lehet keresni.
Az adatlapok megmutatják, hogy egy területet mely hónapokban érdemes felkeresni, ott milyen madárfajok megfigyelésére lehet számítani, valamint hogy a térségeket milyen természetvédelmi oltalom és élőhelyek jellemzik, és hogyan lehet azokat bejárni – emelték ki. A tájékoztatás szerint egyes helyszíneknél részletes térkép jelzi a madármegfigyelő tornyokat és leseket, és ajánlott útvonal is letölthető. Így már indulás előtt kiderül, mennyire illik egy terület az érdeklődésünkhöz és a lehetőségeinkhez.
A felület az évszakhoz illő úti célokat is ajánl: ősszel és télen például a nagy vizek, mint a vízimadarak fontos telelőhelyeként ismert Tatai Öreg-tó, kínálnak látványos megfigyelési lehetőséget. A madármegfigyelés akkor szolgálja a természet megismerését, ha nem okoz kárt. Ezért a felület az etikus madármegfigyelés szabályait is összefoglalja, többek között a madarak zavarásának elkerüléséről és a helyszínek közösségi médiában való megosztásáról – hívták fel a figyelmet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület célja, hogy a madarak iránt érdeklődők közül minél többen kapcsolódjanak be a természet védelmébe is. Aki megismeri egy nádas, egy erdő vagy egy gyep madárvilágát, könnyebben megérti, hogy az élőhely megőrzése nélkül ezek a fajok sem maradhatnak fenn – emelték ki az MTI-hez eljuttatott közleményben.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
