Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az északi-sarkköri jégolvadással kiszabaduló vírusok miatt nőhet a járványveszély

Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak – figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.

Létrehozva:

|

Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre – emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra – van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megfigyelték. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre. A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő. A kutatók nem közölték, hány, eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak – ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.

A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője.  “Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – szögezte le Lemieux. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust – köztük 28 ismeretlent – talált a Tibeti-fennsíkon. A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.

 “Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – szögezte le a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense. A kutatócsoport leszögezte: további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Művészet és tudomány találkozik a fenntartható divat jegyében

A fenntartható divat lesz a téma a II. Öko-Kulturális Heteken az ELTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A fenntartható divatkultúra és a hulladékmegelőzés áll a középpontban a II. Öko-Kulturális Heteken, amelyek programsorozatát Öltések közt a jövő címmel rendezi meg októberben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) működő IMÁGÓ Öko-Kulturális Labor – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvénysorozat programjai a tudomány és a művészet eszközeivel vizsgálják a fogyasztói társadalom és a fenntarthatóság kérdéseit. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) honlapján olvasható tájékoztatás szerint a tavaszi sikeres bemutatkozás után ősszel új tematikával folytatódó Öko-Kulturális Hetek programsorozat célja, hogy a fenntarthatóságról ne csupán elméleti síkon essék szó, hanem gyakorlati, átélhető formában ösztönözze közös gondolkodásra a résztvevőket.

A rendezvény egyik kiemelt eseménye az ELTE első művészeti rezidenciaprogramjának kiállítása lesz, amely október 6-án nyílik meg. “A program során kiválasztott három művész a divathoz való viszonyunkkal, a fogyasztói kultúra ellentmondásaival és azzal foglalkozik, hogyan lehetne másképp gondolkodni arról, amit megveszünk, használunk és magunk körül hagyunk” – írták a szervezők. A megnyitón a WillanyLeó Társulat kortárs improvizációs táncelőadását tekinthetik meg az érdeklődők, míg az október 30-i záróeseményen Tózsa Mikolt színész-performanszművész működik közre.

A programsorozat részeként három tudományos kerekasztal-beszélgetést is tartanak, amelyek a fogyasztáspszichológia, a hulladékmegelőzés, valamint a ruházkodás és az identitás témaköreit járják körül. A beszélgetéseken többek között arról lesz szó, hogyan születnek fogyasztási döntéseink, mi történik azzal, amit már nem használunk, és mit árul el rólunk az, amit viselünk. A beszélgetéseken pszichológusok, evolúcióbiológusok, a fenntartható divat szakértői, kommunikációs szakemberek, valamint a gazdasági és a civil szféra képviselői gondolkodnak együtt.

Advertisement

Az eseményhez csatlakoznak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) Ember-Környezet Tranzakció Intézetének (EKTI) szakértői is, akik a fogyasztói döntések hátterét és a fenntarthatóbb választások mindennapokba való beépülésének lehetőségeit elemzik. A kísérőprogramok között szerepel upcycling workshop a Medence Baggel, tudományos tárlatvezetés Dúll Andreával, valamint egy egész napos kollektív divatperformansz és varró workshop az ELTE PPK Kazinczy utcai épületében. A szervezők tájékoztatása szerint az első Öko-Kulturális Hetek anyagait, műveit és legfontosabb pillanatait egy fényképes katalógusban is összefoglalták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák