Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az északi-sarkköri jégolvadással kiszabaduló vírusok miatt nőhet a járványveszély

Az olvadó jégből kiszabaduló víz, valamint a globális felmelegedés miatt új helyeken megjelenő gazdatestek révén az Északi-sarkkör jegébe fagyott vírusok kiszabadulhatnak, így akár új járványok is kialakulhatnak – figyelmeztettek a Torontói és az Ottawai Egyetem kutatói egy szerdán közzétett tanulmányban.

Létrehozva:

|

Kutatásuk kiindulópontja, hogy a vírusoknak mindenképpen gazdatestre – emberekre, álltokra, növényekre vagy gombákra – van szükségük a szaporodáshoz, és olykor egyik gazdatestről a másikra is át tudnak kerülni, ahogy ezt a koronavírus-járvány esetében megfigyelték. A kutatók a Kanada legészakibb részén lévő, az Északi-sarkkörön túli Hazen-tó talajmintáinak elemzése során arra a következtetésre jutottak, hogy tóban a vírusok most először találtak új gazdatestre. A kutatás szerint a vírus terjedésének magasabb volt a kockázata a tó Északi-sarkhoz közelebbi részén, ahol nagy mennyiségű gleccservíz folyt bele. Hozzátették, hogy a gleccservíz mennyisége a globális felmelegedéssel egyre nő. A kutatók nem közölték, hány, eddig nem ismert vírustörzset azonosítottak – ezt a következő néhány hónapban jelentik be a tervek szerint -, és egyelőre nem elemezték, képesek-e az azonosított törzsek járványokat okozni.

A melegedő éghajlat nyomán a potenciális gazdatestek, például a szúnyogok eddig lakatlan térségekbe vándorolnak, így egy esetleges járvány terjedése egyelőre megjósolhatatlan – közölte Audrée Lemieux, a kutatás egyik résztvevője.  “Az utóbbi két évben világosan láttuk, milyen hatásai lehetnek egy járvány terjedésének” – szögezte le Lemieux. A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a globális felmelegedés akár az állandóan fagyott föld, vagyis a permafroszt rétegeit is érintheti, példaként pedig a 2016-os szibériai lépfenejárványt említi, amelyhez hasonlót csak 1941-ben jelentettek. Korábbi kutatások már megerősítették, hogy a gleccserek jegében ismeretlen vírusok lehetnek: 2021-ben az egyesült államokbeli Ohiói Egyetem kutatócsoportja arról számolt be, hogy 33, körülbelül 15 ezer éves vírust – köztük 28 ismeretlent – talált a Tibeti-fennsíkon. A most közzétett kanadai tanulmányban mindazonáltal megismétlik azt is: a vírusnak és a gazdatestnek vagy az átvivőnek egyszerre kell jelen lennie az adott környezetben ahhoz, hogy járványok veszélye fennálljon. Noha egyelőre a kockázat alacsony, a klímaváltozás várhatóan kihat az élőhelyekre is, a következményeket pedig egyelőre nem lehet kiszámítani.

 “Az egyetlen, amit biztosan állíthatunk: hőmérséklet növekedésével a járványveszély ebben a térségben szintén nő” – szögezte le a munkálatokat vezető Stephane Aris-Brosou, az ottawai egyetem docense. A kutatócsoport leszögezte: további kutatásokra van szükség annak érdekében, hogy felmérhessék a kockázatokat és veszélyeket.

Advertisement

 

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák