Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja, amely rögzíti a “szennyező fizet” elvet, az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való több beruházás felgyorsítását szolgálja. Az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a jelen megállapodás szerint 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat a 2005-ös adatokhoz képest. Ennek elérésére a tagállamok 2024-ben 90 megatonna (Mt) széndioxid- (CO2-) egyenértékkel, 2026-ban pedig 27 millió tonnával csökkentik az uniós szintű kibocsátási egységek mennyiségét, amihez a kibocsátási egységek 2024 és 2027 között 4,3 százalékkal, 2028 és 2030 között pedig 4,4 százalékkal csökkennek.

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a tagállamok ideiglenesen mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól 2030 decemberéig, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységeknek az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. A megállapodás kiterjeszti a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd – írták. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.

A kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2026-tól, az ETS-ben szereplő térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének mértékében vezetik be, teljes értékűen 2034-ben lép hatályba – közölték. A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók továbbá megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére. Csak azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét, és amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése – írták.

Az alap ideiglenes támogatási intézkedéseket fog finanszírozni a közúti közlekedésben tapasztalt és a fűtőanyagok áremelkedésének kezelésére, az egyes vonatkozó nemzeti tervek teljes becsült költségének legfeljebb 37,5 százalékáig. Kiterjed továbbá a hosszú távú strukturális beruházásokra is, beleértve az épületek felújítását, a dekarbonizációs kezdeményezéseket és a megújuló energia alkalmazását, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitást kínáló szolgáltatások használatát. A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.