Zöldinfó
Az EU tárgyalói megállapodtak a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, valamint a szociális klímaalap létrehozásáról
Az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében – tájékoztatott az uniós tanács vasárnap.
Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja, amely rögzíti a “szennyező fizet” elvet, az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való több beruházás felgyorsítását szolgálja. Az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a jelen megállapodás szerint 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat a 2005-ös adatokhoz képest. Ennek elérésére a tagállamok 2024-ben 90 megatonna (Mt) széndioxid- (CO2-) egyenértékkel, 2026-ban pedig 27 millió tonnával csökkentik az uniós szintű kibocsátási egységek mennyiségét, amihez a kibocsátási egységek 2024 és 2027 között 4,3 százalékkal, 2028 és 2030 között pedig 4,4 százalékkal csökkennek.
A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a tagállamok ideiglenesen mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól 2030 decemberéig, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységeknek az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. A megállapodás kiterjeszti a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd – írták. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.
A kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2026-tól, az ETS-ben szereplő térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének mértékében vezetik be, teljes értékűen 2034-ben lép hatályba – közölték. A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók továbbá megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére. Csak azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét, és amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése – írták.
Az alap ideiglenes támogatási intézkedéseket fog finanszírozni a közúti közlekedésben tapasztalt és a fűtőanyagok áremelkedésének kezelésére, az egyes vonatkozó nemzeti tervek teljes becsült költségének legfeljebb 37,5 százalékáig. Kiterjed továbbá a hosszú távú strukturális beruházásokra is, beleértve az épületek felújítását, a dekarbonizációs kezdeményezéseket és a megújuló energia alkalmazását, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitást kínáló szolgáltatások használatát. A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.
Zöldinfó
Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.
Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.
Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.
A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
