Zöldinfó

Az EU tárgyalói megállapodtak a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, valamint a szociális klímaalap létrehozásáról

Az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében – tájékoztatott az uniós tanács vasárnap.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja, amely rögzíti a “szennyező fizet” elvet, az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való több beruházás felgyorsítását szolgálja. Az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a jelen megállapodás szerint 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat a 2005-ös adatokhoz képest. Ennek elérésére a tagállamok 2024-ben 90 megatonna (Mt) széndioxid- (CO2-) egyenértékkel, 2026-ban pedig 27 millió tonnával csökkentik az uniós szintű kibocsátási egységek mennyiségét, amihez a kibocsátási egységek 2024 és 2027 között 4,3 százalékkal, 2028 és 2030 között pedig 4,4 százalékkal csökkennek.

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a tagállamok ideiglenesen mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól 2030 decemberéig, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységeknek az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. A megállapodás kiterjeszti a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd – írták. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.

A kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2026-tól, az ETS-ben szereplő térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének mértékében vezetik be, teljes értékűen 2034-ben lép hatályba – közölték. A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók továbbá megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére. Csak azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét, és amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése – írták.

Az alap ideiglenes támogatási intézkedéseket fog finanszírozni a közúti közlekedésben tapasztalt és a fűtőanyagok áremelkedésének kezelésére, az egyes vonatkozó nemzeti tervek teljes becsült költségének legfeljebb 37,5 százalékáig. Kiterjed továbbá a hosszú távú strukturális beruházásokra is, beleértve az épületek felújítását, a dekarbonizációs kezdeményezéseket és a megújuló energia alkalmazását, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitást kínáló szolgáltatások használatát. A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.

Zöldinfó

Társadalmi egyeztetés indult a vadállatok cirkuszi tilalmáról

Társadalmi egyeztetés indult bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetésének megtiltásáról.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Társadalmi egyeztetés indult a bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetését megtiltó kormányrendelet-tervezetről – írja az alternativenergia.hu. A cirkuszi menazsériák (állatsereglet) engedélyezési szabályaival kapcsolatos dokumentumok a kormány honlapján olvashatók. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által jegyzett, vasárnap közzétett, a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosítását június 29-ig lehet véleményezni. A tervezet alapján a cirkuszi menazsériában tilossá válik bizonyos vadállatfajok beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetése. A tilos lesz a cirkuszban szerepeltetni egyebek mellett zsiráfféléket, vízilóféléket, fókákat, medveféléket, kenguruféléket, elefántféléket, illetve különösen és közepesen veszélyes állatnak minősített hüllőket. Kivételt képeznek a háziasított tülkösszarvúak, a házi sertés, a kutya, a házimacska, a házi görény, a háziló és a szamár. A tervezet indoklása szerint a szabályozás nem érinti a papagájokat, illetve néhány egyéb cirkuszokban gyakran használt fajt, mint például a lámákat, vagy a struccokat, így az állatszámok egy része továbbra is megmarad a cirkuszokban.

Magyarország jelenleg Közép-Kelet-Európa egyetlen olyan országa, amely csupán részleges tilalmat alkalmaz a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére – olvasható az indoklásban. A szaktárca szerint a tiltás hiánya azt eredményezi, hogy Magyarország olyan szervezetek célpontjává válik, amelyek a szigorúbb európai szabályozások elől ide menekítik az állataikat. Ezért is fontos a többi uniós tagállamhoz hasonló szabályok mielőbbi bevezetése, mert már most tisztán látható, hogy sokan Magyarországra jönnek állataikkal, vagy csak az állatokat adják bérbe itthoni cirkuszi menazsériáknak – érvelnek.

A hatályos kormányrendelet azt tartalmazza, hogy újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető. A mostani módosítás azt is tartalmazza, hogy a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen birtokolt állatok a tulajdonosoknál maradhatnak életük végéig. Az indoklásban kitértek arra is, kevés olyan magyarországi cirkuszi vállalkozás van, amelyik közvetve vagy közvetlenül érintett lehet az új szabályozás által, az érintettség mértéke viszont eltérő, mivel a társulatok egy része már most is önkéntesen átállt a tisztán állatmentes vagy kizárólag háziállatokat szerepeltető műsorokra. A rendelet a tervek szerint a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban. Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.

Tovább olvasom