Zöldinfó

Az EU tárgyalói megállapodtak a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról, valamint a szociális klímaalap létrehozásáról

Az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében – tájékoztatott az uniós tanács vasárnap.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-27

Szerző:

Vanessza

Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását az 1990-es szintekhez képest 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet. A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja, amely rögzíti a “szennyező fizet” elvet, az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való több beruházás felgyorsítását szolgálja. Az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a jelen megállapodás szerint 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat a 2005-ös adatokhoz képest. Ennek elérésére a tagállamok 2024-ben 90 megatonna (Mt) széndioxid- (CO2-) egyenértékkel, 2026-ban pedig 27 millió tonnával csökkentik az uniós szintű kibocsátási egységek mennyiségét, amihez a kibocsátási egységek 2024 és 2027 között 4,3 százalékkal, 2028 és 2030 között pedig 4,4 százalékkal csökkennek.

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a tagállamok ideiglenesen mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól 2030 decemberéig, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységeknek az új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani. A megállapodás kiterjeszti a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd – írták. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.

A kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2026-tól, az ETS-ben szereplő térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének mértékében vezetik be, teljes értékűen 2034-ben lép hatályba – közölték. A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók továbbá megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére. Csak azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét, és amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése – írták.

Az alap ideiglenes támogatási intézkedéseket fog finanszírozni a közúti közlekedésben tapasztalt és a fűtőanyagok áremelkedésének kezelésére, az egyes vonatkozó nemzeti tervek teljes becsült költségének legfeljebb 37,5 százalékáig. Kiterjed továbbá a hosszú távú strukturális beruházásokra is, beleértve az épületek felújítását, a dekarbonizációs kezdeményezéseket és a megújuló energia alkalmazását, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitást kínáló szolgáltatások használatát. A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia. Ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.

Zöldinfó

Különleges japánkertet alakítottak ki a Kámoni Arborétumban

Japánkertet avatott a Soproni Egyetem a Kámoni Arborétumban.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-11

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szombathelyi Kámoni Arborétum az ország egyik legnagyobb fás gyűjteménye, ahol több mint 3500-féle fa és cserje él – írja az alternativenergia.hu. Belépve az ember egy egészen varázslatos világba csöppen, ahol a csend, madárdal és vízcsobogás fogadja a látogatót. Ez a különleges helyszín most egy újabb látványossággal bővült: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézete (ERTI) egy mesés Japánkertet alakított ki az arborétum szívében, egy festői szigeten. A kert avatóünnepségén Dr. Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a terület minden szegletét emberi kéz és szakmai alázat formálta. Különösen igaz ez a tavakra, amelyek partján a Japánkert is helyet kapott. „Ezt a tavat a 60-as években Bánó István a családjával, kiskatonákkal és az akkori dolgozókkal kézzel ásta ki. Abban az időben nem gépekkel, hanem kubikus módszerekkel hozták létre ezt a környezetet.”

A főigazgató kiemelte, hogy a kert a pihenés mellett a klímaváltozásra adott válaszokat is keresi, hiszen olyan növényeket tesztelnek, amelyek a jövőben is bírják majd a forró, aszályos nyarakat. Németh Gábor, a Kámoni Arborétum vezetője szerint a helyszínválasztás nem volt véletlen. Az arborétum négy tava közül a legszebb középső tónál, egy több száz négyzetméteres szigeten hozták létre az új egységet. „Egy intenzíven gondozott, formákkal és színekkel teli kertet szerettünk volna, amely akár esküvői fotózásokhoz is tökéletes hátteret ad. Minden kanyargós utat és pihenőt úgy találtunk ki, hogy a látogató elé lépten-nyomon új, megnyugtató látvány táruljon” – mesélte a kertigazgató. A munkálatok látványos része mindössze két hónap alatt készült el. Új hidak épültek, padokat helyeztek ki, és különleges növényritkaságokat ültettek el.

A kert növényanyaga igazi kuriózumokat rejt. A látogatók láthatnak itt virágzó japán azáleákat, színes levelű juharokat és különleges kagylóciprusokat is. Németh Gábor egy személyes büszkeséget is megmutatott a vendégeknek: „Itt látható a ‘Zsófi’ nevű babérmeggy, amely az egyetlen olyan magyar fajta, amely világversenyen aranyérmet nyert. Emellett fontos volt számunkra, hogy a múlt nagyjai előtt is tisztelegjünk, így helyet kaptak Bánó István és Retkes József korábbi nemesítései is, például a ‘Kámon’ névre keresztelt fajta.” A megnyitón elhangzott, hogy a Japánkert célja nem a harsányság, hanem a belső egyensúly megteremtése. A sintó vallás szerint minden kőben és fában istenek laknak, ez a szemlélet pedig a szombathelyi kertet is áthatja.

A kanyargós ösvények, a víz csobogása és a gondosan elhelyezett kőlámpások mind azt szolgálják, hogy a látogató egy kicsit kiszakadjon a digitalizált világ zajából. Bár ez Szombathely első japánkertje, az alkotók nem a hivalkodásra, hanem a valódi tartalomra törekedtek: egy olyan helyre, ahol a természet és az emberi alkotóvágy csendben találkozik. A Japánkertben található egy vörösfenyőből készült autentikus fahíd is, amely FALCO Zrt. támogatásával egy helyi asztalosnak köszönhetően készült el.

Tovább olvasom