Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az NMHH a digitális lábnyom csökkentését javasolja

Tudatos internet- és okoseszköz-használattal bárki csökkentheti a digitális lábnyomát, ezzel elősegítve a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki közleményében.

Létrehozva:

|

A két évtizeddel ezelőtt útjára indult digitalizáció rendkívül energia- és erőforrásigényes, ennek következtében jelentős természet- és éghajlatromboló hatása van. A számítógépek, szerverek és telefonok gyártása ugyanis nagy károsanyag-kibocsátással jár, használat közben pedig az eszközöket szén-, gáz- vagy olajüzemű hálózatról nyert elektromossággal töltjük – emlékeztettek. Hozzátették: egyes becslések szerint az internethasználatból származó szén-dioxid-kibocsátás globális szinten már meghaladja a légi közlekedésből származó összes kibocsátást. Emiatt érdemes törekedni az internet- és okoseszközhasználattal járó károsanyag-kibocsátás mérséklésére – folytatták.A közleményben a digitális lábnyom csökkentésére ajánlották a leiratkozást az általában olvasatlanul hagyott hírlevelekről, az alkalmazások értesítéseinek kikapcsolását és a zenék streamelése (online hallgatása) helyett a letöltésüket. Azt írták: a videók és az animációk rendelkeznek a legnagyobb energiaigénnyel a webhelyeken, emiatt szükségtelenül nagy sávszélességet használnak. Emiatt azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki eszközeiken az automatikus videolejátszást, valamint minél hamarabb zárják le az online videobeszélgetéseket. A hatóság azt is tanácsolta, hogy mobilhálózat helyett mindenki wifin keresztül streameljen videókat, filmeket; fotók használatakor pedig alkalmazza a lehető legkisebb képfelbontást. A közösségi médiát úgy alkották meg, hogy addiktív (függőséget okozó) legyen, az állandó jelenlét azonban nemcsak a mentális egészségünkre, hanem – a folyamatos energiahasználat miatt – a környezetre is káros – olvasható a közleményben. Emiatt a hatóság a szabadidő interneten kívüli felhasználására hívott fel.A témával kapcsolatban további információk olvashatók az NMHH tematikus oldalán, a www.netrefel.hu weboldalon.

 

mti

Advertisement

Zöld Energia

Túl a boomon: merre tart a magyar napenergia 2025 után?

Soha nem termelt még ennyi áramot a nap Magyarországon, mint 2025-ben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2025-ben a napenergia szerepe Magyarországon egyszerre vált meghatározóvá az energiatermelésben és központi kérdéssé az energiapolitikában – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt évek robbanásszerű bővülése után a hazai napelemes piac éretté vált, miközben új kihívások is megjelentek a támogatások, hálózati csatlakozás és piaci szerkezet tekintetében. Az évet Magyarország körülbelül 7 gigawattot meghaladó beépített napelemes kapacitással kezdte. Ez az érték néhány évvel korábban még elképzelhetetlennek tűnt, 2025-re azonban természetes kiindulóponttá vált. Az év során tovább folytatódott a bővülés, így az összesített kapacitás az év második felére megközelítette, egyes becslések szerint el is érte a 8 gigawattos szintet. A növekedés nemcsak nagy naperőművekhez kötődött, hanem döntően a lakossági és kisebb vállalati rendszerekhez is, amelyek száma országosan már meghaladta a háromszázezret.

A bővülés egyik legfontosabb hajtóereje továbbra is az állami támogatási rendszer volt. A korábban elindított Napenergia Plusz Program 2025-ben is éreztette hatását, mivel a pályázatok jelentős része ekkorra valósult meg fizikailag. Sok háztartás ebben az évben jutott el oda, hogy a támogatási döntést valódi, működő napelemes rendszer kövesse. A támogatások elsősorban a lakossági szektort célozták, de közvetve az egész piacra élénkítő hatással voltak, stabil megrendelésállományt biztosítva a kivitelezőknek és gyártóknak.

A hálózat kérdése 

Advertisement

Ugyanakkor 2025 már nem kizárólag a támogatások sikeréről szólt. Egyre hangsúlyosabbá vált a kérdés, hogy a villamosenergia-hálózat mennyire képes kezelni a gyorsan növekvő napenergia-termelést. A korábbi évek csatlakozási korlátozásai ugyan fokozatosan enyhültek, de sok térségben továbbra is szűk keresztmetszetet jelentett a hálózati kapacitás. Ez különösen a nagyobb, ipari méretű beruházásoknál okozott késedelmeket, miközben a lakossági rendszerek esetében is egyre nagyobb figyelmet kaptak az inverterek szabályozhatóságára és az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó előírások.

A termelési adatok alapján 2025-ben egyértelműen látszott, hogy a napenergia már nem kiegészítő szereplő a magyar energiatermelésben. A nyári hónapokban rendszeressé váltak azok a napok, amikor a napelemes termelés a teljes országos villamosenergia-igény jelentős részét fedezte, csúcsidei időszakokban több ezer megawattos teljesítménnyel. Ezek a rekordok egyszerre jelentettek sikert és kihívást. Siker volt abból a szempontból, hogy Magyarország európai összevetésben is az élmezőnybe került a napenergia arányát tekintve, kihívás pedig azért, mert a rendszerirányítás számára egyre fontosabbá vált a termelés és a fogyasztás finomhangolása.

Advertisement

Az elszámolási rendszer jövője

2025-ben viták középpontjába került az elszámolási rendszer jövője is. A korábbi nettó elszámolás fokozatos kivezetése után sok háztartás számára vált világossá, hogy a napelem önmagában már nem feltétlenül jelent azonnali megtérülést, ha nincs mellette tudatos fogyasztásszervezés vagy energiatárolás. Ennek hatására egyre többen kezdtek érdeklődni akkumulátoros rendszerek, okos vezérlés és energiaközösségi megoldások iránt, amelyek 2025-ben még inkább a jövő ígéretét, mintsem a tömeges valóságot jelentették.

Advertisement

Összességében 2025 a magyar napelemes szektor számára egy átmeneti év volt. Az időszak már messze nem a kezdeti fellendülésről szólt, de még nem is egy teljesen kiforrott, stabil rendszer működéséről. A napenergia vitathatatlanul az energiamix egyik alappillérévé vált, miközben világossá lett az is, hogy a további növekedés kulcsa nem pusztán az új panelek telepítésében, hanem a hálózat fejlesztésében, az energiatárolásban és a szabályozási környezet finomhangolásában rejlik. 2025 így nemcsak egy erős év volt a számok szintjén, hanem egy olyan fordulópont is, amely meghatározza a hazai napenergia jövőbeli irányát a következő évtizedben.

Napelem forradalom után tárolói forradalom jön!

Advertisement

A kormány február elején 100 milliárd forintos lakossági energiatárolói programot indít, amelyben háztartásonként akár 2,5 millió forint támogatás igényelhető egy mindössze 2,5 oldalas pályázati űrlap kitöltésével. A program célja, hogy a már megtermelt, de jelenleg elvesző napenergiát a háztartások akkumulátorok segítségével eltárolhassák, csökkentve ezzel a villamosenergia-hálózat terhelését és a fogyasztók kiszolgáltatottságát. A támogatás nemcsak az energiatárolóra, hanem az inverterre is vonatkozik, és különösen előnyös azok számára, akik már bruttó elszámolásban vannak, vagy 2030-ig abba kerülnek át. 

A kormány párhuzamosan egy 50 milliárd forintos vállalati programot is indít, így a jelenlegi mintegy 220 megawattnyi hazai tárolókapacitás másfél éven belül akár 1000 megawattra nőhet. A számítások szerint a lakossági program önmagában is legalább 200 megawattnyi új energiatároló kapacitást hozhat létre, ami kulcsszerepet játszik a napelemes rendszerek hatékonyabb kihasználásában és az ellátásbiztonság erősítésében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák