Zöldinfó

Az NMHH a digitális lábnyom csökkentését javasolja

Tudatos internet- és okoseszköz-használattal bárki csökkentheti a digitális lábnyomát, ezzel elősegítve a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki közleményében.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-11

Szerző:

Hell

A két évtizeddel ezelőtt útjára indult digitalizáció rendkívül energia- és erőforrásigényes, ennek következtében jelentős természet- és éghajlatromboló hatása van. A számítógépek, szerverek és telefonok gyártása ugyanis nagy károsanyag-kibocsátással jár, használat közben pedig az eszközöket szén-, gáz- vagy olajüzemű hálózatról nyert elektromossággal töltjük – emlékeztettek. Hozzátették: egyes becslések szerint az internethasználatból származó szén-dioxid-kibocsátás globális szinten már meghaladja a légi közlekedésből származó összes kibocsátást. Emiatt érdemes törekedni az internet- és okoseszközhasználattal járó károsanyag-kibocsátás mérséklésére – folytatták.A közleményben a digitális lábnyom csökkentésére ajánlották a leiratkozást az általában olvasatlanul hagyott hírlevelekről, az alkalmazások értesítéseinek kikapcsolását és a zenék streamelése (online hallgatása) helyett a letöltésüket. Azt írták: a videók és az animációk rendelkeznek a legnagyobb energiaigénnyel a webhelyeken, emiatt szükségtelenül nagy sávszélességet használnak. Emiatt azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki eszközeiken az automatikus videolejátszást, valamint minél hamarabb zárják le az online videobeszélgetéseket. A hatóság azt is tanácsolta, hogy mobilhálózat helyett mindenki wifin keresztül streameljen videókat, filmeket; fotók használatakor pedig alkalmazza a lehető legkisebb képfelbontást. A közösségi médiát úgy alkották meg, hogy addiktív (függőséget okozó) legyen, az állandó jelenlét azonban nemcsak a mentális egészségünkre, hanem – a folyamatos energiahasználat miatt – a környezetre is káros – olvasható a közleményben. Emiatt a hatóság a szabadidő interneten kívüli felhasználására hívott fel.A témával kapcsolatban további információk olvashatók az NMHH tematikus oldalán, a www.netrefel.hu weboldalon.

mti

Kapcsolódó tartalom:digitális lábnyom környezetvédelem nmhh

Zöldinfó

Aszály és kockázatok ellen: új online biztosítási megoldás a mezőgazdaságban

Online is köthető növénybiztosítás az MBH AgrárPartner Platformon.

Létrehozva:

36 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-25

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MBH Bank 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalata, az MBH eFin Technologies Zrt. és a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elindította az MBH AgrárPartner Platformot, amelyen növénybiztosítást köthetnek a gazdálkodók – közölte az alternativenergia.hu. A platformon beadott igények alapján a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. négy biztosítótól kér be ajánlatot, és segít a legelőnyösebb kiválasztásában. A teljes folyamat: az adatmegadástól az ajánlatok összehasonlításán át egészen a szerződéskötésig teljes egészében online intézhető. Kovásznai Ádám, az MBH eFin Technologies Zrt. üzletágvezetője a közleményben megjegyzete, az együttműködéssel olyan ügyfélbarát, digitális csatornát nyit, amely átláthatóbbá teszi a növénybiztosítást és számottevő időmegtakarítást jelenthet.

A közlemény idézte Bara Ágnest, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. stratégiai és nemzetközi értékesítési vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, a növénybiztosítás speciális kockázatátruházási megoldás, ráadásul az államilag támogatott biztosítási rendszernek köszönhetően a biztosítási díj számottevő része visszaigényelhető. Arra is kitértek, hogy Magyarországon négy biztosító kínál növénybiztosítást, az ebből származó díjbevétel évente mintegy 25-30 milliárd forint.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a mezőgazdaság éves kibocsátása 4100 és 4400 milliárd forint között mozgott tavaly, ebből a gabonafélék 900-1100, az ipari növények 500-550, a kertészeti termékek 400, a gyümölcsfélék 160-180, a takarmánynövények 100-120 milliárd forintos értéket képviselnek. A kibocsátás gerincét adó szántóföldi növénytermesztés mintegy 4 millió hektáron folyik, a fő növények közül a búzatermelés jellemzően 5–6 millió tonna, a kukoricáé 3–8 millió tonna között alakul, míg az árpa- és a napraforgó-termelés egyenként 1,5–2 millió tonnát tesz ki. Rámutattak arra is, hogy a termelés egyre inkább ki van téve az időjárási szélsőségeknek, különösen az aszály okoz jelentős károkat.

Tovább olvasom