Zöldinfó
Az NMHH a digitális lábnyom csökkentését javasolja
Tudatos internet- és okoseszköz-használattal bárki csökkentheti a digitális lábnyomát, ezzel elősegítve a környezetvédelmet és a fenntarthatóságot – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pénteki közleményében.
A két évtizeddel ezelőtt útjára indult digitalizáció rendkívül energia- és erőforrásigényes, ennek következtében jelentős természet- és éghajlatromboló hatása van. A számítógépek, szerverek és telefonok gyártása ugyanis nagy károsanyag-kibocsátással jár, használat közben pedig az eszközöket szén-, gáz- vagy olajüzemű hálózatról nyert elektromossággal töltjük – emlékeztettek. Hozzátették: egyes becslések szerint az internethasználatból származó szén-dioxid-kibocsátás globális szinten már meghaladja a légi közlekedésből származó összes kibocsátást. Emiatt érdemes törekedni az internet- és okoseszközhasználattal járó károsanyag-kibocsátás mérséklésére – folytatták.A közleményben a digitális lábnyom csökkentésére ajánlották a leiratkozást az általában olvasatlanul hagyott hírlevelekről, az alkalmazások értesítéseinek kikapcsolását és a zenék streamelése (online hallgatása) helyett a letöltésüket. Azt írták: a videók és az animációk rendelkeznek a legnagyobb energiaigénnyel a webhelyeken, emiatt szükségtelenül nagy sávszélességet használnak. Emiatt azt javasolták, hogy a felhasználók kapcsolják ki eszközeiken az automatikus videolejátszást, valamint minél hamarabb zárják le az online videobeszélgetéseket. A hatóság azt is tanácsolta, hogy mobilhálózat helyett mindenki wifin keresztül streameljen videókat, filmeket; fotók használatakor pedig alkalmazza a lehető legkisebb képfelbontást. A közösségi médiát úgy alkották meg, hogy addiktív (függőséget okozó) legyen, az állandó jelenlét azonban nemcsak a mentális egészségünkre, hanem – a folyamatos energiahasználat miatt – a környezetre is káros – olvasható a közleményben. Emiatt a hatóság a szabadidő interneten kívüli felhasználására hívott fel.A témával kapcsolatban további információk olvashatók az NMHH tematikus oldalán, a www.netrefel.hu weboldalon.
mti
Zöldinfó
Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.
A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJogszabályi garancia: az energiatároló-program nem rövidíti a szaldóelszámolást
