Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Befejeződött a hullámtér rendezése Tiszapüspöki és Tiszaug között

Befejeződött a hullámtér rendezése a Tisza Tiszapüspöki és Tiszaug közötti szakaszán az Európai Unió és a magyar állam több mint 15,5 milliárd forintos támogatásával. A beruházásnak köszönhetően nőtt az árvízi biztonság – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig).

Létrehozva:

|

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Kötivizig konzorciumában megvalósult projekt által érintett települések: Besenyszög, Szolnok, Tiszajenő, Tiszaug, Tiszapüspöki, Tószeg és Vezseny. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program támogatásával megvalósult VTT Hullámtér rendezése a Közép-Tiszán című projekt célja, hogy az eddiginél szabadabb utat engedve gyorsabb, akadálymentes lefolyást biztosítson a folyónak. Ennek érdekében töltésáthelyezésekkel megszüntették a hullámtéri szűkületeket és eltávolították az árvizek levonulását gátló tereptárgyakat – közölték. Áthelyezték például az árvízvédelmi töltést Besenyszög Fokorú-pusztánál, ahol 4 kilométer hosszú új, aszfaltozott koronájú töltés épült, ezáltal 700 hektárral bővült a folyó hullámtere. A Vezsenyi-kanyarulat valamint a tiszajenői nyári gát rendezése mellett árapasztó vápát (mélyedést) alakítottak ki a tiszaugi Tisza-híd környezetében mintegy 700 méteren a hullámtéri szűkület felszámolása érdekében – sorolták. A beavatkozásokkal jelentősen javulnak az árvízi lefolyási viszonyok, csökkentve a tetőző vízszinteket, ezáltal növelve az árvízi biztonságot – írták.

A beavatkozások a Tisza-völgyi árvízvédelmi rendszer fejlesztési programjához illeszkedően valósultak meg. A projekt közvetlenül szolgálta a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) programban foglaltakat, amely szerint cél a tározók megépítése és a nagyvízi meder vízszállító képességének növelése által a Tisza teljes hazai szakaszán a rendkívüli árhullámok csúcsvízszintjeinek egy méterrel való csökkentése – áll a közleményben.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.

A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.

A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.

Advertisement

Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák