Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Bemutatkozott a Mercedes önvezető, hidrogénhajtású tanulmányautója

Létrehozva:

|

Az F 015 Luxury in Motion névre keresztelt jármű pedig nem okozott csalódást. Habár már első ránézésre egyértelmű, hogy a németek újdonsága rendkívül messze áll a sorozatgyártástól, mégis érdemes jobban megvizsgálni.

Az „önvezető luxusszedánként” aposztrofált négykerekű formai megoldásai magukért beszélnek: az F 015 akár a következő jövőben játszódó mozifilm főszereplője is lehetne a maga lapos, íves tetejével, sarkokba tolt kerekeivel és különleges fényszórómegoldásaival. Ezen a téren beszéljenek helyettünk a képek.

Amiről azonban mindenképp érdemes beszélni, az a különlegesség felépítése és mérete. A szénszál erősítésű műanyagból épült váz a jelenlegi autóknál közel 40%-kal alacsonyabb súlyt garantál, míg az F 015 nem kevesebb, mint 5220 mm hosszú, 2018 mm széles és 1524 mm magas, nem is beszélve a hatalmas, 361 centis tengelytávról, mely igencsak méretes belső teret ígér. Mindehhez társulnak még az egymással szemben, 90 fokban nyíló ajtók és a B-oszlop hiánya, melyek nagyban megkönnyítik a luxuskabinba való bejutást.

Az autó nem hétköznapi formai megoldásai természetesen az utastérben is folytatódnak. Itt is igazi tanulmányautós különlegességekkel találkozhatunk, mint a hat különálló megjelenítő, melyeket érintéssel, kéz- vagy akár szemmozdulatokkal is kezelhetünk. Ahogyan az várható volt, az önvezetésre is képes négykerekű első ülései szembefordíthatók a hátsókkal, de az ajtók nyitására az elektromos fotelek maguktól is kifordulnak 30 fokkal, hogy segítsék a beszállást. A luxus sem maradt el: az utastér nagy része bőrrel van borítva, míg a padló fából készült, a fényről pedig a hatalmas üvegfelületek gondoskodnak.

Advertisement

A németek azt is elárulták, hogy mi hajtja az autót: a 2011-es F 125! névre keresztelt, kutatási célokkal elkészült koncepció továbbfejlesztett hajtáslánca került az F 015-be. Az 1100 kilométeres hatótávot úgy tudja elérni az autó, hogy a hidrogénes üzemanyagcellák és a konnektorról tölthető akkumulátorok is tele vannak. Mindez a két hátsó tengelyre szerelt elektromotort hajtja meg, melyek külön-külön 136 lóerőt és 199 Nm-t, míg együttesen 272 lóerőt és 398 Nm-t képesek felmutatni. Ezekkel az adatokkal az autó 6,7 másodperc alatt képes elérni a 100 km/h-s sebességet, míg a végsebessége 200 km/h. Ez elsőre nem tűnhet soknak, ugyanakkor egy önvezető autó esetében nincs szükség nagyobb teljesítményre.

Míg az F 125! eredeti összeállításában lítium-kén, addig az újdonság esetében már lítium-ion akkumulátorokat találhatunk, melyeket indukciósan (vezeték nélkül) is tölthetünk, és 200 kilométeres hatótávot biztosítanak. Ha ezekből kifogyott a szufla, akkor az autó elkezd hidrogénből elektromosságot előállítani. A 700 báros nyomáson 5,4 kilogramm hidrogén befogadására képes tartály további 900 kilométernyi hatótávot biztosít, ami annyit jelent, hogy 100 kilométert mindössze 0,6 kg hidrogénből tesz meg.

Advertisement

Az F 015 valószínűleg sosem fog szériagyártásba kerülni, de mindezek ellenére a Mercedes-Benz szükségét érezte annak, hogy megmutassa mire képes ezen a téren. Ezt pedig vehetjük akár jelzésnek is a csillagosoktól akik így nem csak azt bizonyították be, hogy az önvezető autók és a hidrogénhajtás fejlesztése terén is számolhatunk velük – ahogyan azt el is vártuk.
forrás: autopult.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Közlekedés

A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került

A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.

Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.

Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.

Advertisement

Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.

Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.

Advertisement

A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák