Zöld Közlekedés
Bemutatkozott a Mercedes önvezető, hidrogénhajtású tanulmányautója
Az F 015 Luxury in Motion névre keresztelt jármű pedig nem okozott csalódást. Habár már első ránézésre egyértelmű, hogy a németek újdonsága rendkívül messze áll a sorozatgyártástól, mégis érdemes jobban megvizsgálni.
Az „önvezető luxusszedánként” aposztrofált négykerekű formai megoldásai magukért beszélnek: az F 015 akár a következő jövőben játszódó mozifilm főszereplője is lehetne a maga lapos, íves tetejével, sarkokba tolt kerekeivel és különleges fényszórómegoldásaival. Ezen a téren beszéljenek helyettünk a képek.
Amiről azonban mindenképp érdemes beszélni, az a különlegesség felépítése és mérete. A szénszál erősítésű műanyagból épült váz a jelenlegi autóknál közel 40%-kal alacsonyabb súlyt garantál, míg az F 015 nem kevesebb, mint 5220 mm hosszú, 2018 mm széles és 1524 mm magas, nem is beszélve a hatalmas, 361 centis tengelytávról, mely igencsak méretes belső teret ígér. Mindehhez társulnak még az egymással szemben, 90 fokban nyíló ajtók és a B-oszlop hiánya, melyek nagyban megkönnyítik a luxuskabinba való bejutást.
Az autó nem hétköznapi formai megoldásai természetesen az utastérben is folytatódnak. Itt is igazi tanulmányautós különlegességekkel találkozhatunk, mint a hat különálló megjelenítő, melyeket érintéssel, kéz- vagy akár szemmozdulatokkal is kezelhetünk. Ahogyan az várható volt, az önvezetésre is képes négykerekű első ülései szembefordíthatók a hátsókkal, de az ajtók nyitására az elektromos fotelek maguktól is kifordulnak 30 fokkal, hogy segítsék a beszállást. A luxus sem maradt el: az utastér nagy része bőrrel van borítva, míg a padló fából készült, a fényről pedig a hatalmas üvegfelületek gondoskodnak.
A németek azt is elárulták, hogy mi hajtja az autót: a 2011-es F 125! névre keresztelt, kutatási célokkal elkészült koncepció továbbfejlesztett hajtáslánca került az F 015-be. Az 1100 kilométeres hatótávot úgy tudja elérni az autó, hogy a hidrogénes üzemanyagcellák és a konnektorról tölthető akkumulátorok is tele vannak. Mindez a két hátsó tengelyre szerelt elektromotort hajtja meg, melyek külön-külön 136 lóerőt és 199 Nm-t, míg együttesen 272 lóerőt és 398 Nm-t képesek felmutatni. Ezekkel az adatokkal az autó 6,7 másodperc alatt képes elérni a 100 km/h-s sebességet, míg a végsebessége 200 km/h. Ez elsőre nem tűnhet soknak, ugyanakkor egy önvezető autó esetében nincs szükség nagyobb teljesítményre.
Míg az F 125! eredeti összeállításában lítium-kén, addig az újdonság esetében már lítium-ion akkumulátorokat találhatunk, melyeket indukciósan (vezeték nélkül) is tölthetünk, és 200 kilométeres hatótávot biztosítanak. Ha ezekből kifogyott a szufla, akkor az autó elkezd hidrogénből elektromosságot előállítani. A 700 báros nyomáson 5,4 kilogramm hidrogén befogadására képes tartály további 900 kilométernyi hatótávot biztosít, ami annyit jelent, hogy 100 kilométert mindössze 0,6 kg hidrogénből tesz meg.
Az F 015 valószínűleg sosem fog szériagyártásba kerülni, de mindezek ellenére a Mercedes-Benz szükségét érezte annak, hogy megmutassa mire képes ezen a téren. Ezt pedig vehetjük akár jelzésnek is a csillagosoktól akik így nem csak azt bizonyították be, hogy az önvezető autók és a hidrogénhajtás fejlesztése terén is számolhatunk velük – ahogyan azt el is vártuk.
forrás: autopult.hu
Zöld Közlekedés
Sürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarországon a legmagasabb a vasúti járművek átlagos életkora egész Európában, ami a “lázári vasútrombolás”, az éveken át leállított vasúti járműbeszerzések eredménye – írta a közlekedési és beruházási miniszter a Facebook-oldalán. Vitézy Dávid a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva kiemelte, a magyar vasúti járművek átlagéletkora 42 év, miközben Romániában 32, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban pedig 20 esztendő ugyanez az adat – írja az alternativenergia.hu. Szerinte ez azt mutatja, hogy Magyarország évtizedes lemaradásban van a vasúti járműpark megújításában, egy olyan területen, ahol minden érdemi intézkedés évtizedes előre gondolkodást, tervezést és évekre előkészített döntéseket igényel.
Kiemelte, a régió országaiban nem azért alacsonyabb a járműflotta átlagéletkora, mert “éppen volt néhány eladó jármű”, hanem mert belátták, hogy a vasútfejlesztés stratégiai kérdés. Lázár János “nem egyszerűen tévedett, hanem messze saját ciklusán túlmutató módon ásta alá a vasútfejlesztés lehetőségét, amikor sorban beszerzéseket és beruházásokat állított le, függesztett fel, vagy húzott keresztbe még a hivatalában töltött legutolsó napjaiban is” – írta.
Kifejtette: a vasútfejlesztés elhalasztása, az öregebb járművek üzemeltetése végső soron a vasút versenyképességét csökkenti a közúttal szemben, még akkor is, amikor a vasút minden szempontból jobb alternatíva lenne. Ez viszont gazdaságstratégiai, térségfejlesztési, környezetvédelmi, közlekedéspolitikai zsákutcába vezet – tette hozzá.
A miniszter megjegyezte: a kormányváltás óta felszabadított uniós forrásokból 1,8 milliárd euró értékben új HÉV-kocsikat és 35 emeletes motorvonatot tudnak vásárolni, ez pedig jelentősen javíthatja a járműpark átlagéletkorát, és hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon is korszerűbb, megbízhatóbb vasúti szolgáltatás működjön.
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHibrid erőmű jött létre egy új energiatároló üzembe helyezésével


A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés