Zöldinfó
Beüzemelték a világ legnagyobb szélturbináját Dániában
A hatalmas szélturbina jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók szükségességét az áramtermelésben.
Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.
A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.
A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.
Kép: vestas.com
Zöldinfó
Rugalmasan csökkenthető az üzemanyagok áfája
A horvát parlament jóváhagyta a lebegő áfa bevezetését az üzemanyagokra.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A horvát parlament sürgősségi eljárásban jóváhagyta az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, amely szükséghelyzet esetén lehetővé teszi az úgynevezett lebegő áfa bevezetését az olajszármazékokra – írja az alternativenergia.hu. A törvénymódosítást 107 képviselő támogatta, 18 tartózkodott, egy pedig ellene szavazott. A jogszabály értelmében a kormány rendelettel, nem pedig a törvény ismételt módosításával csökkentheti az olajszármazékokra vonatkozó adókulcsot, legfeljebb tíz százalékponttal. Erre kizárólag a közel-keleti konfliktus további eszkalációja és az energiaárak ebből fakadó erőteljesebb emelkedése esetén kerülhet sor. A kormány felhatalmazást kap arra is, hogy rendeletben, korlátozott időre meghatározza a jövedéki adó hatálya alá tartozó energiahordozók áfakulcsát. Horvátországban az üzemanyagokra jelenleg a 25 százalékos általános áfakulcs vonatkozik, az európai uniós irányelvek szerint azonban az energiahordozók áfája legfeljebb 15 százalékig csökkenthető.
A szavazást megelőző parlamenti vitában az ellenzéki képviselők az áremelkedések miatt bírálták a kormányt. A horvát statisztikai hivatal csütörtökön közölt első becslése szerint a márciusi 4,8 százalékról áprilisban 5,8 százalékra gyorsult az infláció éves összevetésben. Nikola Grmoja, a Híd (Most) képviselője szerint a kormány megoldásként lebegő áfát kínál, miközben szerinte nem érzékeli megfelelően az állampolgárok mindennapi megélhetési gondjait. Jelena Milos, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség képviselője azt mondta: Horvátországban már a közel-keleti válság előtt is magas volt az infláció. Szövetsége különadót sürget azokra az extraprofitokra, amelyek szerinte az inflációból hasznot húzó vállalatoknál keletkeztek.
Marko Pavic, a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselője válaszában azt mondta: a közel-keleti válság nélkül az infláció 3,06 százalék lenne. Szerinte ezt mutatja, hogy leginkább az energiahordozók ára emelkedett, 17,5 százalékkal. Hozzátette: biztató, hogy az energiaárak növekedése nem gyűrűzöt át az élelmiszerek és italok árába. A kormányülést követően Tomislav Coric pénzügyminiszter azt mondta: az energiapiaci helyzet miatt az áprilisi inflációs adat várható volt, és azt elsősorban a közel-keleti konfliktus okozta energiapiaci sokk idézte elő. Ugyanakkor ismét figyelmeztetett a szolgáltatások árának emelkedésére, ami szerinte nem kedvező a turisztikai főszezon előtt. Hozzátette: Horvátország fiskális és más gazdaságpolitikai eszközökkel sem képes teljesen kivédeni az importált energiapiaci sokkokat és az importált inflációt.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
