Zöldinfó
Beüzemelték a világ legnagyobb szélturbináját Dániában
A hatalmas szélturbina jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók szükségességét az áramtermelésben.
Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.
A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.
A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.
Kép: vestas.com
Zöldinfó
Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon
Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.
A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.
A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb mint 23 ezer ragadozó madarat számoltak meg a Kárpát-medencében
