Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Beüzemelték a világ legnagyobb szélturbináját Dániában

A hatalmas szélturbina jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók szükségességét az áramtermelésben.

Létrehozva:

|

Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.

A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.

Advertisement

A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.

 

Advertisement

 

Kép: vestas.com

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák