Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Beüzemelték a világ legnagyobb szélturbináját Dániában

A hatalmas szélturbina jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók szükségességét az áramtermelésben.

Létrehozva:

|

Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.

A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.

Advertisement

A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.

 

Advertisement

 

Kép: vestas.com

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák