Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Beüzemelték a világ legnagyobb szélturbináját Dániában

A hatalmas szélturbina jelentősen csökkentheti a fosszilis energiahordozók szükségességét az áramtermelésben.

Létrehozva:

|

Beindult a világ legerősebb szélturbinája, a Vestas V236-15.0 MW – számol be az Electrek. Az immár teljesen működőképes prototípus a dániai Nyugat-Jylland területén található Østerild Tesztközpontban áll, a turbina az elkövetkező időszakban átfogó tesztelésen és ellenőrzésen fog átesni, mielőtt a megkaphatná a teljes tanúsítványt, és elindíthatnák a tömeggyártást. Amennyiben a szerkezet az elvárásoknak megfelelően teljesít, jövőre élesben, egy Dániai szélfarmon is kipróbálhatják.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A turbina kellően szeles régióba telepítve költséghatékony módon termelheti az áramot, és jelentősen mérsékelheti az energiatermelésben a fosszilis hordozók iránti igényt. Ez most, az ukrajnai háború árnyékában Európa számára különösen fontos lehet. A V236-15.0MW 2021 februárjában mutatkozott be a piacon. A 280 méter magas berendezés rotorjának átmérője 236 méter, a szél által megfújt felülete pedig 43 743 négyzetméter. A szerkezet a világ legnagyobb felületű és legmagasabb szélturbinája.

A szerkezet gigantikus, 115,5 méter hosszú lapátjait a Vestas dániai, Nakskovban működő létesítményében gyártották le. A motorburkolatot egy odensei offshore üzemben tervezték, valamint szerelték össze, a programhoz tartozó generátor, konverter és hálózati rendszerintegráció tesztje a LORC vállalat egyik telephelyén már megkezdődött. Egyetlen darab Vestas V236-15.0MW évi 80 gigawattóra termelésre képes. A számítások alapján ez nagyjából 20 ezer átlagos európai háztartás éves áramigényeinek fedezésére elég. A szélturbinával elviekben évi mintegy 38 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátás semlegesíthető, ez olyan, mintha 25 ezer személyautó tűnne el az utakról.

Advertisement

A tervek szerint az óriási szélturbina a vizsgálatokat és további finomításokat követően 2024-ben a frederikshavni szélfarmon állhat hivatalosan munkába. A szerkezetet emellett egy New Jersey-nél található offshore farmon, valamint a New York-i Empire 1 és Empire 2 szélenergiai-projekt keretében is kipróbálnák.

 

Advertisement

 

Kép: vestas.com

Advertisement

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák