Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei

Létrehozva:

|

Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.

Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.

Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.

Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).

Advertisement

Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.

A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.

Advertisement

Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji

Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).

Advertisement

Fruccola

Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).

Advertisement

Halkakas

ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.

Advertisement

Filo Bar

Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.

Advertisement

Ecocafe

Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.

Advertisement

Kétker-étkem

Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.

Advertisement

Funky Pho

Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.

Advertisement

Rizsa17

Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).

Advertisement

Kőleves

Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.

Advertisement

+1 Hatpöttyös

Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!

Advertisement

forrás: varosban.blog.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Egyre nagyobb kihívást jelent az aszály a hazai gazdálkodóknak

Az évek óta tartó vízhiány a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A súlyos, évek óta halmozódó vízhiány komoly kihívás elé állítja a magyar mezőgazdaságot és a vetőmagágazatot egyaránt: nemcsak a terméskilátásokat rontja, hanem a vetőmag-előállítás biztonságát is veszélyezteti – közölte az alternativenergia.hu. A szövetség közleménye szerint az exportpiaci bizonytalanságokkal és növekvő költségekkel párosulva olyan nehéz helyzet alakult ki, amelynek kezelésére széles összefogás mellett gyors alkalmazkodásra, innovatív nemesítésre és tervszerű cselekvésre, például fokozottabb öntözésfejlesztésre van szükség. Idézték az 1236 tagú Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökét, Takács Gézát, aki hangsúlyozta, hogy Magyarországon 2025-ben mintegy 115 ezer hektáron történt vetőmag-szaporítás, az előállított vetőmagok értéke 190 milliárd forintot tett ki, és az ágazat évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1300 fajtából állít elő vetőmagot. Jelezte, hogy hazánk adottságai alapvetően kedvezőek a vetőmag-előállítás számára, ám az idei rendkívüli tavaszi aszály miatt különösen a kalászos vetőmagok előállítása nehéz helyzetbe került.

Kifejtette: a körülmények változása miatt az öntözés egyre fontosabb szerepet kap, annak fejlesztése kulcsfontosságú feladat, főként, hogy a kontinens vízhiánya 2018 óta folyamatosan halmozódik, és a legtöbb magyar régió azóta sem heverte ki a hiányt. Arról is beszélt, hogy a hazai vetésszerkezet az elmúlt években átalakult: a kukorica korábbi vezető szerepe visszaesett, nőtt a napraforgó és az őszi kalászosok aránya, miközben a gazdálkodók a leginkább kitett területeken akár a termelés feladására kényszerülhetnek. Potori Norbert, az AKI Agrárgazdasági és Információs Rendszerek Igazgatóságának vezetője szerint a kalászos gabonák esetében mind az Európai Unióban, mind globálisan magas készletszintek alakultak ki, ami alapvetően korlátozza az árak emelkedését.

Bár a következő szezon terméskilátásai egyre kevésbé bíztatóak, az időjárási kockázatok nőnek, a búza iránti igény várhatóan visszafogott marad, ezzel szemben a kukorica kereslete erőteljesebb lehet, mert kulcsfontosságú alapanyaga a bioetanolgyártásnak, amely a fosszilis üzemanyagok kiváltásában játszik szerepet. Hasonló tendencia figyelhető meg a növényolajok – közvetetten a napraforgó- és a repcemag – piacán is, ahol a felhasználás dinamikus bővülése tapasztalható, többek között a biodízel iránti kereslet erősödésének köszönhetően – tette hozzá.

Advertisement

Magyarországon mindeközben jól látható a vetésszerkezet átalakulása, a kukorica visszaszorulóban van, miközben a napraforgó és az őszi búza szerepe erősödik, ami részben a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás következménye, és várhatóan tartós marad. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tartós csapadékhiány komoly korlátot jelent a szántóföldi növénytermesztés számára, ezért hosszabb távon a szabadföldi kultúrák fokozatos visszaszorulása valószínűsíthető, miközben más ágazatok, például az állattenyésztés vagy a zárt termesztési rendszerek csak részben képesek ellensúlyozni ennek nemzetgazdasági hatásait.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák