Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei

Létrehozva:

|

Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.

Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.

Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.

Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).

Advertisement

Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.

A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.

Advertisement

Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji

Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).

Advertisement

Fruccola

Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).

Advertisement

Halkakas

ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.

Advertisement

Filo Bar

Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.

Advertisement

Ecocafe

Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.

Advertisement

Kétker-étkem

Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.

Advertisement

Funky Pho

Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.

Advertisement

Rizsa17

Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).

Advertisement

Kőleves

Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.

Advertisement

+1 Hatpöttyös

Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!

Advertisement

forrás: varosban.blog.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell

Drámai mértékben csökkent a vadon élő állatok száma, de természetvédelmi sikerek is vannak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Drámai mértékben, 52 év alatt több mint hetven százalékkal csökkent a vadon élő állatok száma, azonban a természet képes regenerálódni, ha az energia-, élelmiszer- és pénzügyi rendszereket megfelelően képes az emberiség átalakítani – derül ki a WWF 2026-os Élő Bolygó Jelentéséből. A Zoological Society of London (ZSL) által készített Élő Bolygó Index több csaknem hatezer gerinces faj több mint harmincötezer populációjának változásait tartalmazza az 1970 és 2022 közötti időszakban – írja az alternativenergia.hu. A legnagyobb visszaesést az édesvízi ökoszisztémákban regisztrálták, ahol a populációk átlagos mérete 85 százalékkal csökkent, ezt követik a szárazföldi (69 százalék) és a tengeri (59 százalék) populációk.

A leggyakoribb veszélyeztető tényező az élőhelyek elvesztése és leromlása, amelyet a túlhasználat, az éghajlatváltozás, a szennyezés, az inváziós fajok és a betegségek követnek. Az Élő Bolygó Jelentés szerint ezek hátterében mindenekelőtt az élelmiszer-, az energia- és a pénzügyi rendszerek működésének rendszerszintű problémái állnak. Bár az összesített trendet a jelentős csökkenések határozzák meg, a vizsgált populációk fele stabil vagy növekvő tendenciát mutat. A jelentésben szereplő természetvédelmi sikertörténetek, többek között a tigrisek, a kékúszójú tonhalak, a dél-afrikai elefántok és a közönséges levesteknősök egyes populációinak regenerálódása azt bizonyítják, hogy következetes és hosszú távú természetvédelmi munkával valódi változás érhető el.

Magyarországon is léteznek olyan fajok, amelyek története megmutatja, hogy a természet egy bizonyos ideig képes helyreállni, ha biztosítva vannak az ehhez szükséges feltételek. A farkas magyarországi visszatérése jól jelzi, hogy egy korábban eltűntnek hitt nagyragadozó számára ismét alkalmassá válhatnak a magyar erdők, ha megfelelő a jogszabályi védelem, megvan a társadalmi támogatottság, és kezelhetők az ember és a nagyragadozók együttéléséből fakadó konfliktusok.

Advertisement

Ugyanakkor számos faj van, amelyik még mindig rendkívül sérülékeny. Az alpesi gőte a természetes erdei vízfolyásokhoz, forrásokhoz és vizesélőhelyekhez kötődik, ezért fennmaradása szorosan összefügg az erdők állapotával és a megfelelő vízháztartás megőrzésével. A Dunántúlon él az alpesi gőte egy őshonos alfaja is, amely kizárólag Magyarországon fordul elő. Megőrzése ezért nem csupán magyarországi, hanem globális felelősség is, hiszen ha ezek az állományok eltűnnének, a teljes világállomány is végleg elveszne. Az ilyen fajok története jól mutatja, miért kulcsfontosságú az élőhelyek megőrzése.

A természetes és természetközeli erdők például egyszerre biztosítanak élőhelyet számos faj számára, szenet tárolnak, mérséklik a szélsőséges időjárás hatásait, és fontos szerepet játszanak a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban is. Megőrzésük ezért nem csupán természetvédelmi, hanem társadalmi érdek egyaránt.

Advertisement

Az elmúlt hónapokban a fakitermelési moratórium is ráirányította a figyelmet arra, hogy az állami erdők kezelése során milyen fontos szempont a természetvédelmi és klímaalkalmazkodási funkciók megőrzése. A korlátozás szeptember végén lejárt, ezért a WWF Magyarország szerint most különösen fontos, hogy az erdők jövőbeli kezelése során megfelelő súlyt kapjon az élőhelyek megőrzése és az ökoszisztémák ellenálló képességének fenntartása – idézi a közlemény Fehér Zoltánt, a WWF Magyarország természetvédelmi vezetőjét.

A jelentés szerint a természet pusztulásának fő hajtóerőit jelentő rendszerekben már láthatók a pozitív változás jelei. Az energiatermelésben a napenergia a legtöbb országban már a legolcsóbb villamosenergia-termelési mód, miközben az élelmiszerrendszerben is terjednek a természetre kedvezőbb termelési és fogyasztási gyakorlatok. A pénzügyi rendszer átalakulása ugyanakkor még korai szakaszban van, világszerte évente 942 milliárd dollárnyi (csaknem 310 ezer milliárd forint) finanszírozási hiány mutatkozik a biodiverzitás megőrzésében.

Advertisement

A WWF szerint a következő hónapokban lehetőség nyílik arra, hogy az országok felgyorsítsák a vállalt természetvédelmi és éghajlatvédelmi célok megvalósítását, amelyhez fórum lehet az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének 17. konferenciája, a biodiverzitási COP17, amely október 19-én kezdődik az örményországi Jerevánban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák