Zöldinfó
Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei
Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Fruccola
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Halkakas
ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Filo Bar
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.
Ecocafe
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Kétker-étkem
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Funky Pho
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Rizsa17
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Kőleves
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!
forrás: varosban.blog.hu
Zöldinfó
A biomassza-erőművek működését is felülvizsgálná a minisztérium
Jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A fokozatosság elve mentén haladva jelentős átalakításokra szorul az erdőgazdálkodás Magyarországon – mondta Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a tárca sajtóeseményén Budapesten. A miniszter beszámolója szerint a tárca megszervezésekor számos kihívással szembesültek, sok nehézség maradt hátra az előző kormány idejéből – írja az alternativenergia.hu. Korábban az erdőket “fabányának” tekintették, az erdőgazdaságok profitorientált módon működtek, a régóta nyíltan zajló azbesztügyet sem oldották meg, az új minisztérium ezért megkezdte az egyeztetéseket és fölvette a kapcsolatot a civilekkel is – emelte ki. A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyarországi erdőkből. Ennél többet idén már nem lehet visszatartani a korábban megkötött, érvényben lévő szerződések miatt, de jövőre már elérheti az 1 millió köbmétert is a csökkentés – jelezte.
Gajdos László hangsúlyozta, hogy az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra, a biológiai sokféleségre kell törekedni. “Végtelen abnormális” fákat azért termelni, hogy biomassza-erőművekben égjenek el, ezek működtetését át kell gondolni a fokozatosság elve alapján, akárcsak az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell. Januártól az erdőgazdaságok működése a nonprofit gazdálkodás irányába mozdul el, irányításukra pedig pályázatokat írnak ki, mert az új szemléletet az új vezetőségekkel könnyebb lesz megvalósítani. A tárcavezető bízik abban is, hogy a következő évek során mind az erdővel borított területek, mind a védett erdők aránya jelentősen nőhet.
Hozzátette: az erdők mellett a vízügyet, a nemzeti parkok, a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem ügyét is felvállaló tárca olyan feladatra vállalkozott, amelyre az elmúlt 30 évben más nem. A kezdetek bizakodásra adnak okot, mert az elmúlt fél évben sikerült olyan irányba elindulni, amely “más világot fog eredményezni” – fogalmazott.
Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a kihívások közül kiemelte, hogy Magyarországon az erdők 41,5 százaléka élvez védettséget, a vágásos erdőgazdálkodás viszont 90 százalékot érint, a faanyag jelentős része tehát védett területről származik. Az előírásokat 2010 után többször is enyhítették, legutóbb az energiaválságra hivatkozva, noha vágáskor tönkremegy a mikroklíma és sérül az élővilág.
A szeptember 30-ával véget ért fakitermelési moratóriumra azért volt szükség, hogy az új tárcának legyen ideje áttekinteni a faanyaghasználat rendszerét. Idén kármérséklésre volt lehetőség, de hosszabb távon a minisztérium azt akarja elérni, hogy védett és Natura 2000-es erdő ne lehessen vágásterület, illetve csak nagyon kíméletes legyen a fakitermelés, az ellátásbiztonságot pedig a kevésbé értékes erdők biztosítsák – tette hozzá.
Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár jelentős eredménynek tekinti a szemléletváltást, de hozzátette, hogy a tárcának több évtizedes folyamatokat kell felülvizsgálnia, ha el akarja érni a céljait. Vannak például ma is olyan erdők, amelyek értékesek, mégsem élveznek semmilyen védettséget. Fakitermelés mindig volt és mindig lesz, de a vágásos üzemmód már 2027-ben vissza fog szorulni, a klímatörvény elfogadása után pedig az új erdőtörvény tervezete is elkészülhet – közölte.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés