Zöldinfó
Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei

Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Fruccola
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Halkakas
ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Filo Bar
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.
Ecocafe
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Kétker-étkem
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Funky Pho
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Rizsa17
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Kőleves
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!
forrás: varosban.blog.hu

Zöldinfó
Pályázatdömping a víztakarékos mezőgazdaságért: 2025-ig folyamatosan elérhetők források
Ősszel indul az öntözésfejlesztési pályázatok kérelembenyújtásának következő köre.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szeptember elején a mezőgazdasági üzemen belüli kisebb léptékű öntözésfejlesztések támogatására lehet ismét kérelmet benyújtani, míg a hónap végén a komplex beruházásokat tervező gazdálkodók adhatnak be pályázatot – írja az alternativenergia.hu. A felhívásoknak köszönhetően 67 milliárd forinttal ösztönzi az agrártárca a fenntartható vízgazdálkodást – hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter a közlemény szerint. Azt írták: a tárcavezető szerint a rohamosan változó klímakörnyezet jelentős kihívások elé állítja a mezőgazdasági termelőket. Habár a vízmegtartást és a talajállapot javítását már számos jó agrotechnológia alkalmazása segíti, a termés- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében ezek elterjedésének támogatásán túl szükség van a folyamatos öntözésfejlesztésre. Ezért az agrártárca a Közös Agrárpolitika keretében – a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának ösztönzése mellett – támogatja az öntözésfejlesztést is.
Ismertette, hogy 2025 tavaszától, illetve a következő ütemben ősztől, folyamatosan lehet pályázni az öntözésfejlesztési beruházások megvalósítására. A források lehetőséget jelentenek az öntözőrendszerek vízfelhasználásának optimalizálására, a víztakarékos öntözési infrastruktúra és a kapcsolódó műtárgyak korszerűsítésére, bővítésére és rekonstrukciójára, valamint új öntözővíz-szolgáltató művek és -rendszerek létrehozására. Ezen víztakarékos öntözési technológiák bevezetését két pályázat is támogatja. Szeptember 2-án nyílik az Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli beruházások támogatása című felhívás benyújtásának harmadik szakasza. A kisebb projekteket szolgáló felhívásban a mezőgazdasági termelők által igényelhető támogatási összeg maximuma 200 millió forint – áll a közleményben. Jelentős az érdeklődés az összetettebb öntözésfejlesztéseket segítő forrásokra, az első két benyújtási szakaszban már 90 támogatási kérelem érkezett be. A pályázatok beadására szeptember 30-án nyílik ismételten lehetőség. A rendelkezésre álló keretösszeg 49,3 milliárd forint, a pályázók minimum 200 millió forint, maximum 5 milliárd forint támogatási összeget nyerhetnek el – tette hozzá a miniszter.
A két pályázat mellett szeptember 4-től 2 milliárd forintos kerettel, 75 millió forintos maximálisan elnyerhető pályázati összeggel induló felhívás jelenik meg, amely a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek akár az építési engedély, a tervezés vagy az üzembentartási költségekre nyújt fedezetet – írták. Nagy István kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a Vidékfejlesztési Programban több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, összesen 178 milliárd forint értékben. Mindezek eredményeként 32 ezer hektárral bővült az öntözött terület, valamint számos régi infrastruktúrát is felújítottak. Ezen belül több mint 130 fenntartható vízgazdálkodási közösség nyert el vissza nem térítendő támogatást, mintegy 10 milliárd forint értékben. Cél, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt – közölte az AM.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Magyarország kincset rejt a föld alatt – most dől el, hogyan használjuk ki
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Hat új helyszínen indul szénhidrogén-kutatás – jön az energiabiztonság új korszaka?
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Minden háztartást érint az új szabályozás, ahol napelem működik!
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Medvék és emberek konfliktusa: országos vizsgálat indul a barnamedve-állományról
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Téli rezsicsúcs helyett fix havi díj – változás jön a villanyszámlák elszámolásában
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés