Zöldinfó
Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei
Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Fruccola
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Halkakas
ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Filo Bar
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.
Ecocafe
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Kétker-étkem
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Funky Pho
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Rizsa17
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Kőleves
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!
forrás: varosban.blog.hu
Zöldinfó
új program támogatja a magyar kkv-k fenntartható működését
Elindult a Magyar Energiamentő Vállalkozások Közössége (MEVA), amelynek célja, hogy a hazai KKV-k is aktív szereplőivé válhassanak az energiakrízis kezelésének.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt két hétben sorra jelentették be a nagyvállalatok, hogy visszafogják a fogyasztásukat – írja az alternativenergia.hu. Kevesebb szó esett azonban a kis- és középvállalkozások vállalásairól, pedig a magyar gazdaság alapját, a foglalkoztatottság kétharmadát és a GDP felét is ők adják. Ezért a MEVA alapítói – Scale Impact, társadalmi hatás ügynökség és a Fusefox energetikai startup – kezdeményezést indítanak a magyar kkv-knak. A csatlakozó vállalkozások szakértői közösség támogatásával tudást és ingyenes mérőeszközt kapnak ahhoz, hogy tudatosan gazdálkodjanak az energiával. A program részletei a legyelteisenergiamento.hu oldalon érhetőek el. Az elmúlt hetek hírei megmutatták, hogy Európában egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak a hőhullámok, az aszályok, az árvizek és más szélsőséges időjárási események. 2026 júliusában a Duna paksi vízállása történelmi mélypontra süllyedt. Emiatt az erőmű a névleges teljesítményének körülbelül 10 százalékán működik ma, ahogy kiderül az országos tájékoztatásból. A kieső termelést importtal, más hazai erőművekkel és a fogyasztás mérséklésével ill. annak átütemezésével kellett ellensúlyozni. A vállalatok és a háztartások
önkéntes változtatásai együttesen mintegy 700 MW-tal csökkentették a terhelést. Ez megmutatta, hogy a fogyasztás nem csupán kiszolgálandó igény, megfelelő helyzetben maga is mozgósítható erőforrás lehet.
Az alapítók úgy látják, hogy a hálózat tehermentesítésére és a fogyasztás átmozgatásához azonban a hazai vállalkozások elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy egy vállalkozás tudatosan dönthessen az energiafelhasználásáról, először néhány alapvető kérdésre kell választ adnia: mikor fogyasztja a legtöbb energiát, mely fogyasztások szükségesek az üzletmenethez, melyek csökkenthetők, kapcsolhatók le vagy helyezhetők át más időpontra, és mindez megtehető-e termeléskiesés és üzleti kár nélkül. Ezért a MEVA program keretében 1000 db ingyenes P1 fogyasztásmérő eszközt is kapnak az okosmérőórával rendelkező vállalkozások, amely segítségével valós időben követhetik villamosenergia-fogyasztásukat. Az okosmérővel még nem rendelkező cégek számára a MEVA alapítói vállalják egy új, teljesen díjmentesen használható szolgáltatás kifejlesztését.
A tervezett megoldás célja, hogy okosmérő nélkül is lehetővé tegye a vállalkozások villamosenergia-fogyasztásának nyomon követését és elemzését. A jelenlegi energiakrízis fordulópont lehet abban, ahogyan az energiafogyasztáshoz viszonyulunk. Szeretnénk elérni, hogy ez a változás ne pár hétig tartson, hanem hosszú
távon egy fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb energiafogyasztói kultúrát és energiafogyasztási rendszert hozzon el. A MEVA alapítóiként érdekeltek vagyunk az energiahatékony, rugalmas KKV szektor megteremtésében, és szeretnénk felgyorsítani a már elérhető technológiák hazai elterjedését is.” – mondta Ágoston Dániel, a Fusefox termékfejlesztési vezetője.
A mostani energiaválság és az ezt kiváltó vízhiány tökéletesen mutatja, hogy milyen komplex és folyamatosan gyorsulva változó társadalmi és természeti folyamatok befolyásolhatják egy vállalkozás működését. A környezeti lábnyomunk megismerése és csökkentése valójában a kockázatainkat csökkenti, a társadalmi felelősségvállalás pedig azokat a partneri kapcsolatainkat erősíti, amelyek hozzájárulnak munkatársaink és
ügyfeleink megtartásához. Ehhez naprakész fenntarthatósági ismeretekre és szakmai kapcsolatrendszerre van szükség, ezért csatlakozunk ehhez a kezdeményezéshez – mondta Lévai Gábor, a Scale Impact, az első hazai B Corp alapítója.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés