Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei

Létrehozva:

|

Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.

Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.

Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.

Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).

Advertisement

Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.

A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.

Advertisement

Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji

Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).

Advertisement

Fruccola

Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).

Advertisement

Halkakas

ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.

Advertisement

Filo Bar

Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.

Advertisement

Ecocafe

Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.

Advertisement

Kétker-étkem

Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.

Advertisement

Funky Pho

Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.

Advertisement

Rizsa17

Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).

Advertisement

Kőleves

Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.

Advertisement

+1 Hatpöttyös

Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!

Advertisement

forrás: varosban.blog.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Elkészültek a tervek a Balaton vízellátásának átfogó fejlesztésére

Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészültek a tervek a balatoni térség komplex víziközmű-fejlesztéséhez, a tervezés négy év alatt 3,2 milliárd forintba került, és mai áron 646 milliárd forintból, 5-10 év alatt valósulhat meg – írja az alternativenergia.hu. A 2026. augusztus 12-én záruló, európai uniós forrásból és hazai társfinanszírozással megvalósult projekt eredményeként rendelkezésre állnak azok a tervek, dokumentumok – engedélyezési tervdokumentációk, környezeti hatástanulmányok, stb. -, amelyek lehetővé teszik a balatoni környék ivóvízminőségének fejlesztését, a régióba juttatható többletvízmennyiség biztosítását, valamint a felszíni vízkivételi művek kiváltását – derül ki a DRV közleményből és tájékoztató dokumentumaiból. A víziközműveket üzemeltető társaság évtizedek óta kiemelt ügyként kezeli a Balaton és térsége állami tulajdonú víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését – hangsúlyozzák a közleményben. A fenntartható vízgazdálkodást és a klímaváltozás káros hatásainak mérséklését is célul kitűző tervek elkészítéséhez a szükséges forrást a KEHOP, majd a KEHOP Plusz uniós támogatási rendszer biztosította – tették hozzá.

A projekt keretében a tervezési és műszaki előkészítési feladatokokat végezték el a Balaton-régió hosszú távú, fenntartható és gazdaságos ivóvízellátásához. Az első fő feladat a víziközművek szükséges rendszer-optimalizálásához, fejlesztéséhez, átalakításához, távfelügyeletéhez szükséges tervek elkészítése volt. A második az ivóvíz-irányelvből adódó kötelezettségeket kielégítő rendszer-átalakítások megtervezése. A harmadik a meglévő rendszerek átalakításához, optimalizálásához, illetve a felesleges rendszerelemek felszámolásához szükséges tervek elkészítése az ellátásbiztonság és a településeken végbement változások figyelembevételével. Végül a hálózati ivóvízveszteség csökkentését szolgáló átalakítások megtervezése következett.

A projekt részeként elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázis, valamint az ezekhez kapcsolódó regionális vezetékek és műtárgyak objektumainak és közműelemeinek méretezése és tervezése, a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telepek kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának, valamint a kapcsolódó 20 szennyvízátemelő és 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújításának tervdokumentációja – sorolták a közleményben. Része volt a projektnek az energiahatékonyságot szolgáló létesítmények – a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőművek – terveinek elkészítése is.

Advertisement

Lakatos Edina, a DRV kommunikációs csoportvezetője az MTI kérdésére elmondta, az elkészült tervek teljes megvalósítása mai áron 646 milliárd forintba kerülne. Ebből az ivóvízrendszer fejlesztése mintegy 500 milliárdot tesz ki, a többi a szennyvízhálózat és a napelemparkok fejlesztésének az ára. Mindez, elsősorban európai uniós források rendelkezésre állása esetén, 5-10 év alatt valósulhat meg – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy jelenleg hol a legkritikusabb a helyzet a Balaton körül a vízellátás biztonsága szempontjából, illetve a csőtörések miatt, a csoportvezető a Balaton északi és déli partját egyaránt megnevezte. A vezetékek átlagéletkora 50-60 év, vagyis egy részük ennél is idősebb, miközben optimális esetben 30-50 évente szükség lenne a cserékre a csövek anyagától függően – mondta a kommunikációs vezető.

A tervek közül a legsürgetőbbnek a nyirádi vízbázissal ellátott víziközmű-fejlesztés megvalósítását nevezte, ami mai áron önmagában mintegy 300 milliárd forintba kerülne. A becsült árak a műszaki megvalósítására vonatkoznak, nem tartalmazzák a tulajdonviszonyok rendezéséhez (szolgalmi jogok, kisajátítás) szükséges összegeket – tette hozzá. A most záruló, víziközmű-fejlesztésről szóló projekt az emberek vízellátásáról szól, nincs köze a Balaton vízpótlásának kérdéséhez – jelezte Lakatos Edina.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák