Zöldinfó
Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei
Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Fruccola
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Halkakas
ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Filo Bar
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.
Ecocafe
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Kétker-étkem
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Funky Pho
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Rizsa17
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Kőleves
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!
forrás: varosban.blog.hu
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés