Zöldinfó
Budapest legjobb fenntartható, zöld éttermei

Minket elsősorban egyetlen kérdés foglalkoztat, amikor kipróbálunk egy új kajálós helyet: milyen minőséget kapunk a tányérba? Mennyire jó az alapanyag, mennyire ötletes az elkészítés, milyen a hangulat, ami körbevesz.
Van azonban egy másfajta szempontrendszer is. A Felelős Gasztrohős szempontrendszere.
Az oldalt, és ezzel később az egyre nagyobbra növő mozgalmat négy ember barátsága hozta össze, akik 2009-ben ismerkedtek meg egy környezetvédelmi konferencián. 2012-ig csak apró projektekben dolgoztak együtt, majd tavalyelőtt belevágtak valami újba: összehozták a gasztronómiát a környezetvédelemmel. Elkezdték aszerint megvizsgálni az éttermeket a városban, hogy azok mennyire terheli meg a környezetet.
Nem kell feltétlenül nagy dolgokra gondolni. Egy perlátor a csaptelepeken, energiatakarékos izzók, egy Airblade kézszárító már sokat tud javítani az összképen, persze ennél több mindent vizsgáltak: mi történik az élelmiszerhulladékkal, van-e féladag étel, mekkora az import alapanyagok aránya a friss, szezonális, helyi terményekhez képest (importnál ugye a romlás miatti hulladék, csomagolás, szállítás és esetlegesen a fejlődő országokban tapasztalható alacsony élelmiszeripari hatékonyság rányomja a bélyegét az itteni helyre is).
Hat étteremmel indították el a Felelős Gasztrohős Hálózatot, ennyien mentek át a lécen az elején. Most 27 hely van a listán, és idén először már nem ők jelölik az éttermeket a díjra, hanem azok jelentkeznek önként. Kapnak egy száz kérdésből álló kérdőívet, és ha elérik a 40 pontot a 100-ból, egy helyszíni ellenőrzés után megkaphatják a gasztrohős plecsnit.
A tevékenység pedig még szerteágazóbb már az alapítványnál: ma már több helyen van külön gasztrohős menü, és szerveznek Carrotmob akciókat, amikor egy adott hely aznapi bevételének egy részét saját konyhájának környezetvédelmi fejlesztésére fordítja. A Fogj kezet a termelővel pedig egy olyan hely, ahová bárki feltöltheti saját sztoriját a kedvenc piaci termelőjével, hogy mások tudják, melyik kofához érdemes menni, hol kapni háztáji elbánást.
Juditot, az egyik alapítót megkértem, hogy állítsunk össze egy best of the best rangsort, olyan kajás helyeket Budapesten, ahol tényleg nagyon figyelnek ezekre az értékekre. A sorrend nem feltétlenül adja vissza az erőfeszítés mértékét, bár az első helyen tényleg a legmagasabb értékelésű csúcstartó található. Jöjjenek a nevek, és utána pedig Judit rövid leírása, értékelése.
Szimpla Háztáji
Igazi farm-to-table étterem, az étlapon még a beszállítók nevét is feltüntetik! Extra még a lebomló tányérok és evőeszközök (bár ennél azért az jobb lenne, ha elmosogatnák a hagyományos tányérokat és egyebeket; de erre jelenleg nincs lehetőség).
Fruccola
Már dizájnban is látszik, hogy fontos számukra a fenntarthatóság: FSC fa bútorok, információs táblák a wc-ben a lebomló tiszítószerekről, elemgyűjtés, lebomló elviteles csomagolóanyagok, sok vega opció (az állati eredetű ételeknek nagyobb a környezetterhelő hatása, mert ahhoz növénytermesztés is szükséges a “metános” állati mellett).
Halkakas
ontos szemléletformáló étterem, hiszen csak hazai halakat árulnak! Emellett hazai szörpök vannak kóla helyett, és egyéb nyalánkságok.
Filo Bar
Egyik legújabb tag. A környezetvédelmi fejlesztéseikről sokat kommunikálnak a közösségimédia-oldalaikon – erre korábban nemigen volt példa.
Ecocafe
Ez egy no brainer, de a bio és/vagy fair trade italok, ételek miatt különleges. Plusz környezetbarát tisztítószer, lebomló elviteles pohár, újrahasznosított wc papír/kéztörlő.
Kétker-étkem
Házhozszállítás biciklivel, betétdíjas (!) dobozban. Plusz főleg helyi, magyar alapanyagokból főznek és az megmaradt ételt rászorulóknak adják. Az egész egy szép kis társadalmi vállalkozás.
Funky Pho
Az egzotikus is lehet fenntartható! Vietnámi étterem, de az alapanyagok legnagyobb része hazai, emellett pedig az étteremben egy csomó energia- és víztakarékos megoldást szereltek be. Nyitás előtt még együtt gondolkodtunk rajta, hogy mi a legjobb megoldás a pho levesük elviteles csomagolására: az eredmény 3. helyezést is nyert egy design versenyen. Ők azt hiszem az első étterem (a gyorséttermeken kívül), akik kiadtak egy teljes étrendi tájékozatót.
Rizsa17
Ő is egy új tag, ami érdekes bennük az az, hogy makrobiotikus és vegán kajákat árulnak. A vega/vegán az eleve jó pont, hiszen a hús (főleg marha és bárány) és a tejtermékek a leginkább erőforrás-igényes élelmiszerek, de a makrobiotika még kifejezetten arról szól, hogy szezonális, helyi alapanyagokból főzzön az ember (kapható náluk néhány keleti termék egyébként, de a kaják hazaiak).
Kőleves
Az Ars Poetikájuk elég sokatmondó. Emellett jelölik az étlapon az allergéneket (mondjuk ezt azért már egyre többen megteszik, szerencsére), és befőznek, van sok vega kaja, “boldog tyúkok”, stb.
+1 Hatpöttyös
Székesfehérváriak, megváltozott munkaképességű alkalmazottakkal dolgoznak és non-profit az egész működés. Még a tésztát is ők készítik, befőznek, szörpöt adnak lekvár helyett, akadálymentesített az étterem – ja, és nagyon jól is főznek!
forrás: varosban.blog.hu

Zöldinfó
Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap
Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.
Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.
A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Brüsszeli bejelentés: új napelemes szabályozás érkezik
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
Minden lakóházat érint az EU napelem szabályozása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Miért állnak le a lakópark napelemei? – A szolgáltató válaszolt!
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Megérkezett a hiányzó láncszem a fenntartható napelemes értékláncban
-
Otthon3 nap telt el a létrehozás óta
A könnyűszerkezetesek gyorsaságával épült a betontechnológiás mintaház
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés