Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapesti gazellának örülnek Bécsben

Létrehozva:

|

Új fajjal, Mhorr-gazellával gazdagodott a bécsi állatkert állománya. Az egyik nőstény Budapestről érkezett az osztrák fővárosba. A Mhorr-gazellák természetes élőhelyükön már kihaltak, de fajmegőrző tenyészprogramok keretében sikerült megóvni a fajt a teljes kipusztulástól.

Vörösesbarna bundájukkal, kecses lábaikkal és hátrafelé hajló szarvaikkal a Mhorr-gazellák első pillantásra egyszerűen csak szép gazelláknak néznek ki, történetük mégis felér egy tündérmesével. Az Északnyugat-Afrika sivatagos, fás szavannás területein és bokros sztyeppéin őshonos állatok természetes élőhelyükön kihaltak, az utolsó példányt 1968-ban lőtték le. Szerencsére előtte néhány évvel már történtek erőfeszítések a faj megmentésére, amelynek keretében néhány állatot befogtak és egy spanyol tenyészállomásra vittek. Itt a gazellák olyan sikeresen szaporodtak, hogy hamarosan újabb és újabb egyedeket adhattak át európai állatkerteknek, ahol tenyészcsoportokat képeztek belőlük. Az első visszatelepítési programokat végül a 80-as években kezdték meg.

Az Európai Állatkertek Fajmegőrző Tenyészprogramja (EEP) keretében most a Schönbrunni Állatkertbe is beköltözött a Mhorr-gazellák egy kis csoportja. Az egyik nőstény a budapesti állatkertből származik, a másik nőstény Madridból, a hím pedig Barcelonából érkezett az osztrák fővárosba. „Természetesen bízunk a szaporulatban, hogy az EEP keretében mi is hozzájárulhassunk a faj megmentéséhez” – mondta Dagmar Schratter, a bécsi állatkert igazgatója az új szerzemények bemutatása alkalmából. A budapesti állatkertben egyébként 2008 tavasza óta láthatók Mhorr-gazellák, az első borjú 2009. április 6-án jött világra.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák