Zöldinfó
Budapesti gazellának örülnek Bécsben
Új fajjal, Mhorr-gazellával gazdagodott a bécsi állatkert állománya. Az egyik nőstény Budapestről érkezett az osztrák fővárosba. A Mhorr-gazellák természetes élőhelyükön már kihaltak, de fajmegőrző tenyészprogramok keretében sikerült megóvni a fajt a teljes kipusztulástól.
Vörösesbarna bundájukkal, kecses lábaikkal és hátrafelé hajló szarvaikkal a Mhorr-gazellák első pillantásra egyszerűen csak szép gazelláknak néznek ki, történetük mégis felér egy tündérmesével. Az Északnyugat-Afrika sivatagos, fás szavannás területein és bokros sztyeppéin őshonos állatok természetes élőhelyükön kihaltak, az utolsó példányt 1968-ban lőtték le. Szerencsére előtte néhány évvel már történtek erőfeszítések a faj megmentésére, amelynek keretében néhány állatot befogtak és egy spanyol tenyészállomásra vittek. Itt a gazellák olyan sikeresen szaporodtak, hogy hamarosan újabb és újabb egyedeket adhattak át európai állatkerteknek, ahol tenyészcsoportokat képeztek belőlük. Az első visszatelepítési programokat végül a 80-as években kezdték meg.
Az Európai Állatkertek Fajmegőrző Tenyészprogramja (EEP) keretében most a Schönbrunni Állatkertbe is beköltözött a Mhorr-gazellák egy kis csoportja. Az egyik nőstény a budapesti állatkertből származik, a másik nőstény Madridból, a hím pedig Barcelonából érkezett az osztrák fővárosba. „Természetesen bízunk a szaporulatban, hogy az EEP keretében mi is hozzájárulhassunk a faj megmentéséhez” – mondta Dagmar Schratter, a bécsi állatkert igazgatója az új szerzemények bemutatása alkalmából. A budapesti állatkertben egyébként 2008 tavasza óta láthatók Mhorr-gazellák, az első borjú 2009. április 6-án jött világra.
Zöldinfó
Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt
Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.
A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.
Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.
Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.
Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés