Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Budapesti gazellának örülnek Bécsben

Létrehozva:

|

Új fajjal, Mhorr-gazellával gazdagodott a bécsi állatkert állománya. Az egyik nőstény Budapestről érkezett az osztrák fővárosba. A Mhorr-gazellák természetes élőhelyükön már kihaltak, de fajmegőrző tenyészprogramok keretében sikerült megóvni a fajt a teljes kipusztulástól.

Vörösesbarna bundájukkal, kecses lábaikkal és hátrafelé hajló szarvaikkal a Mhorr-gazellák első pillantásra egyszerűen csak szép gazelláknak néznek ki, történetük mégis felér egy tündérmesével. Az Északnyugat-Afrika sivatagos, fás szavannás területein és bokros sztyeppéin őshonos állatok természetes élőhelyükön kihaltak, az utolsó példányt 1968-ban lőtték le. Szerencsére előtte néhány évvel már történtek erőfeszítések a faj megmentésére, amelynek keretében néhány állatot befogtak és egy spanyol tenyészállomásra vittek. Itt a gazellák olyan sikeresen szaporodtak, hogy hamarosan újabb és újabb egyedeket adhattak át európai állatkerteknek, ahol tenyészcsoportokat képeztek belőlük. Az első visszatelepítési programokat végül a 80-as években kezdték meg.

Az Európai Állatkertek Fajmegőrző Tenyészprogramja (EEP) keretében most a Schönbrunni Állatkertbe is beköltözött a Mhorr-gazellák egy kis csoportja. Az egyik nőstény a budapesti állatkertből származik, a másik nőstény Madridból, a hím pedig Barcelonából érkezett az osztrák fővárosba. „Természetesen bízunk a szaporulatban, hogy az EEP keretében mi is hozzájárulhassunk a faj megmentéséhez” – mondta Dagmar Schratter, a bécsi állatkert igazgatója az új szerzemények bemutatása alkalmából. A budapesti állatkertben egyébként 2008 tavasza óta láthatók Mhorr-gazellák, az első borjú 2009. április 6-án jött világra.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák