Zöldinfó
Budapesti gazellának örülnek Bécsben
Új fajjal, Mhorr-gazellával gazdagodott a bécsi állatkert állománya. Az egyik nőstény Budapestről érkezett az osztrák fővárosba. A Mhorr-gazellák természetes élőhelyükön már kihaltak, de fajmegőrző tenyészprogramok keretében sikerült megóvni a fajt a teljes kipusztulástól.
Vörösesbarna bundájukkal, kecses lábaikkal és hátrafelé hajló szarvaikkal a Mhorr-gazellák első pillantásra egyszerűen csak szép gazelláknak néznek ki, történetük mégis felér egy tündérmesével. Az Északnyugat-Afrika sivatagos, fás szavannás területein és bokros sztyeppéin őshonos állatok természetes élőhelyükön kihaltak, az utolsó példányt 1968-ban lőtték le. Szerencsére előtte néhány évvel már történtek erőfeszítések a faj megmentésére, amelynek keretében néhány állatot befogtak és egy spanyol tenyészállomásra vittek. Itt a gazellák olyan sikeresen szaporodtak, hogy hamarosan újabb és újabb egyedeket adhattak át európai állatkerteknek, ahol tenyészcsoportokat képeztek belőlük. Az első visszatelepítési programokat végül a 80-as években kezdték meg.
Az Európai Állatkertek Fajmegőrző Tenyészprogramja (EEP) keretében most a Schönbrunni Állatkertbe is beköltözött a Mhorr-gazellák egy kis csoportja. Az egyik nőstény a budapesti állatkertből származik, a másik nőstény Madridból, a hím pedig Barcelonából érkezett az osztrák fővárosba. „Természetesen bízunk a szaporulatban, hogy az EEP keretében mi is hozzájárulhassunk a faj megmentéséhez” – mondta Dagmar Schratter, a bécsi állatkert igazgatója az új szerzemények bemutatása alkalmából. A budapesti állatkertben egyébként 2008 tavasza óta láthatók Mhorr-gazellák, az első borjú 2009. április 6-án jött világra.
Zöldinfó
Klímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
Pert nyert egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések érdekében.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Pert nyert a holland kormány ellen egy karibi sziget klímavédelmi intézkedések meghozatala érdekében, az illetékes hágai kerületi bíróság ítélete szerint Hollandiának új klímavédelmi tervezet kell kidolgoznia Bonaire számára és szigorúbb üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat kell meghatároznia – írja az alternativenergia.hu. A 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget vezetése 2022 szeptemberében jelentette be, hogy lépéseket fontolgat a holland állammal szemben annak elérésére, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól. A jogi eljárást az amszterdami Vrije Universiteit (VU) egyetem egy friss tanulmányára hivatkozva 2025 októberében indították el, amelyből kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés növeli az áradások veszélyét a régióban, a holland kormány pedig kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
A hágai kerületi bíróság döntését a Dutch News című, angol nyelvű holland hírporál ismertette, amely szerint Jerzy Luiten elnöklő bíró az ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta: Hollandia nem tett elegendő intézkedést korábbi gyarmata, a karib-tengeri sziget, Bonaire éghajlatváltozás okozta pusztítások elleni védelme érdekében. Hollandia olyan klímapolitikát folytat, amely nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyeket világszerte követni kellene a globális felmelegedés korlátozására – hangoztatta. “A nemzeti klímatervek nem kezelik eléggé a holland Karib-térség problémáit, ezért a kormánynak külön tervet kell készítenie a klímaváltozás és a tengerszint emelkedése okozta hatások mérséklésére, külön tekintettel Bonaire-re” – fogalmazott.
Aláhúzta: Hollandiának új üvegházhatásúgáz-kibocsátási tervet is készítenie kell Bonaire védelmére, amelynek nettó zéró kibocsátást kell előirányoznia 2050-re. A bíróság ítéletében hozzátette: Hollandia megsértette a Bonaire polgárainak emberi jogait, és diszkriminálta őket azzal, hogy ez idáig nem készített külön klímatervet a szigetre vonatkozóan. “Az állam nem tett elegendő, szükséges és időbeni intézkedéseket Bonaire lakóinak védelmére a klímaváltozás negatív hatásaival szemben” – fogalmazott az elnöklő bíró, majd arról tájékozatott, hogy a holland kormánynak 18 hónapja van arra, hogy kötelező klímacélokat tűzzön ki a teljes, azaz nem csak az európai holland gazdaság számára. A napilap emlékeztetett: a holland kormány 2024-ben közölte, hogy Bonaire és két másik különleges státusú tengeren túli területe, Saba és a közelében található Szent Eustachius-sziget saját klímatervet kapnak.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés