Zöldinfó
Budapesti gazellának örülnek Bécsben

Új fajjal, Mhorr-gazellával gazdagodott a bécsi állatkert állománya. Az egyik nőstény Budapestről érkezett az osztrák fővárosba. A Mhorr-gazellák természetes élőhelyükön már kihaltak, de fajmegőrző tenyészprogramok keretében sikerült megóvni a fajt a teljes kipusztulástól.
Vörösesbarna bundájukkal, kecses lábaikkal és hátrafelé hajló szarvaikkal a Mhorr-gazellák első pillantásra egyszerűen csak szép gazelláknak néznek ki, történetük mégis felér egy tündérmesével. Az Északnyugat-Afrika sivatagos, fás szavannás területein és bokros sztyeppéin őshonos állatok természetes élőhelyükön kihaltak, az utolsó példányt 1968-ban lőtték le. Szerencsére előtte néhány évvel már történtek erőfeszítések a faj megmentésére, amelynek keretében néhány állatot befogtak és egy spanyol tenyészállomásra vittek. Itt a gazellák olyan sikeresen szaporodtak, hogy hamarosan újabb és újabb egyedeket adhattak át európai állatkerteknek, ahol tenyészcsoportokat képeztek belőlük. Az első visszatelepítési programokat végül a 80-as években kezdték meg.
Az Európai Állatkertek Fajmegőrző Tenyészprogramja (EEP) keretében most a Schönbrunni Állatkertbe is beköltözött a Mhorr-gazellák egy kis csoportja. Az egyik nőstény a budapesti állatkertből származik, a másik nőstény Madridból, a hím pedig Barcelonából érkezett az osztrák fővárosba. „Természetesen bízunk a szaporulatban, hogy az EEP keretében mi is hozzájárulhassunk a faj megmentéséhez” – mondta Dagmar Schratter, a bécsi állatkert igazgatója az új szerzemények bemutatása alkalmából. A budapesti állatkertben egyébként 2008 tavasza óta láthatók Mhorr-gazellák, az első borjú 2009. április 6-án jött világra.

Zöld Energia
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.
A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.
Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik
A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.
Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.
„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.
Időben lépni kulcsfontosságú
A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés