Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csapadék nélkül is stabil hozamok a visszatartott víznek köszönhetően

Egymilliárd köbméterrel több vizet tartanak vissza a tájban, mint valaha.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vizet a tájba! program első és legfontosabb eredménye, hogy megdőlt a dogma, amely szerint több víz folyik ki az országból, mint amennyi befolyik, egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára Szolnokon. Hubai Imre, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium és Szalay Ferenc Szolnok és térsége fejlesztéséért felelős miniszteri biztos szervezésében megrendezett Vízügyi szakmai fórumon elmondta: a kormányzat minden eszközzel segíti a területi vízgazdálkodás szereplőit, hogy meg tudják őrizni a felszínre hulló csapadékkészleteiket, helyben tudják tárolni – tudatta az alternativenergia.hu. Elkerülhetetlennek nevezte a szemléletváltást, ugyanis az elmúlt évtizedekben megváltozni látszanak nemcsak Magyarországon, Európában, hanem az egész Földön a klimatikus viszonyok. Hozzátette: már nemcsak az ár- és belvízvédelmet, hanem a vízhiánykár-elhárítást is föl kell venni a prioritások közé. A program első és legfontosabb eredményének nevezte, hogy négy olyan hónap volt ebben a nyári időszakban, amikor kevesebb víz folyt ki a folyókon, mint amennyit bejött – mondta. Még több vizet lehet majd megtartani, ha létrejönnek a gravitációs kivezetések a folyókból – tette hozzá.

A kevés csapadékot csak mesterséges utánpótlással tudta az ágazat kiegészíteni, többek között ebből az egymilliárd köbméterből, így lehetett enyhíteni az aszály hatását, elérni a hozamok stabilitását, Magyarország élelmiszerszuverenitását – mondta Hubai Imre. A kormányzat ingyen biztosította a gazdáknak az öntözővizet, védve ezzel munkahelyeket és mérsékelve az élelmiszerinflációt. Megjegyezte: az orosz-ukrán háború elhibázott szankciós politikája miatt ilyen “irgalmatlanul” drágák az energiahordozók, és ez hajtja előre az inflációt.

Akik kritizálják a víz megtartására irányuló kormányzati erőfeszítéseket, a források felhasználását “azok szemébe dobnak kesztyűt”, akik abból élnek, hogy ellássanak bennünket egészséges, jó minőségű magyar élelmiszerrel – emelte ki. Hozzátette: a társadalom túlnyomó többsége támogatja, hogy az élelmiszerellátás, a klímavédelem és a táji ökoszisztémák védelmével megtartható vízkészletek mindenki számára méltányos áron elérhető legyen. Szavai szerint ez egy olyan vívmány Magyarországon, amivel nem minden európai uniós ország dicsekedhet. Az ár- és a belvízvédelem műveinek megvalósítása nagy terhet rótt volna Magyarországra, ha nem állnak rendelkezésre európai uniós források – mondta. A víz tájban történő tárolásához a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programból a vízügy és a nemzeti parkok további olyan beavatkozásokat terveznek, amelyeknek köszönhetően nagyságrendileg több tér lesz a víz megtartására – tájékoztatott.

Advertisement

Szólt arról, hogy 2020 óta a Közép-Tisza völgyében nagyjából egy évnek megfelelő csapadékösszeg hiányzik, és a fennmaradó rész nagy része nem a vegetációs időben hullik. A Tisza vízhozama idén a 2022-es nagy aszályhoz képest is csak a fele volt – mondta. A Duna vízhozama is nagyjából egyharmaddal volt kevesebb. Európának több mint felén volt aszály az idén, egyharmad részén nagyobb, mint Magyarországon – közölte.

Advertisement

Zöldinfó

Új lendületet kap az országfásítás: a cél a 27 százalékos erdősültség elérése

Külterületi közutak mentén telepítenek fákat országszerte a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kezdeményezésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János a Növénytelepítés a közutak mentén elnevezésű programról elmondta, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel 10 hektárnyi területen telepítenek többezer fát és cserjét – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte, hogy régóta dolgozik azért, hogy a közutak és a vasúthálózatok mentén, valamint az autópálya építések során üresen hagyott területekre fákat,  cserjéket telepítsenek. Hangsúlyozta, hogy a fásításnak több oka is van, egyrészt egyetlen fa mintegy 20-25 kilogramm szén-dioxidot tud megkötni évente, másrészt a fák segítenek csökkenteni a por- és hóátfúvásokat, harmadrészt csökkentik a termőföld erózióját. Kitért arra is, hogy olyan fákat telepítenek, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal és a környezeti terhelésekkel szemben. Kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert a Kárpát-medence éghajlata átalakul. “Akár akarjuk, akár nem, nekünk ehhez alkalmazkodnunk kell” – fogalmazott.

Áder János elmondta azt is, hogy a program miatt a Magyar Közút Nonprofit Zrt. változtatott a korábbi szabályozásán és könnyebbé tette ezeknek az útmenti területeknek a fásítását. Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a közutak mentén telepített fák nemcsak a szél mérséklésében nyújtanak segítséget, hanem élőhelyet is biztosítanak számos rovarnak és madárnak. Hozzátette, hogy a magyar tájképhez szervesen hozzátartozik az út menti fáknak, fasoroknak a látványa. Kiemelte, hogy nekünk, embereknek is felelősségünk van abban, hogy hogyan tudjuk mérsékelni az éghajlatnak a változását.

Elmondta, hogy az Agrárminisztériumban is azon dolgoznak, hogy az ország fával borított területeinek az arányát növeljék. Erre több program is indult, köztük az Országfásítási, a Településfásítási, az Újszülöttek erdeje programok. A cél az, hogy az ország fával borított területeinek aránya 24-ről 27 százalékra emelkedjen – emlékeztetett az agrárminiszter. Mikesz Csaba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy betegség és balesetek miatt többezer fát vágnak ki évente. A társaságnak ezen fák pótlására 50-60 millió forint forrása van évente. A Növénytelepítés a közutak mentén nevű program révén 100 millió forintból telepítenek több mint 5500 fát és 11 ezer csemetét – tette hozzá.

Advertisement

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány közleménye szerint a fásítás során az egyes területekre szakemberek választottak az élőhelyi viszonyokhoz illő növényeket. A telepített fafajok között szerepel a vénic-szil és a szibériai szil, a mezei és a korai juhar, a virágos, a magas és a magyar kőris, a bugás csörgőfa, a kis- és nagylevelű hárs, valamint a cserjék közül az egybibés galagonya és a kökény.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák