Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Jelentősen esett a panellakások iránti érdeklődés

A felére esett vissza a vevői érdeklődés a panellakások iránt, miután ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára az első negyedévben az előző három hónaphoz képest 30 százalékkal nőtt.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Kiemelték, hogy tavaly egy teljes év alatt nőtt 14 százalékkal a panelek átlagos négyzetméterára, ami még nem vetette vissza a keresletet. A közlemény idézte Máté Ferencet, a Duna House vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, hogy tavaly az első negyedévben még a fővárosi tranzakciók 17 százalékában szerepelt lakótelepi lakás, a négyzetméterenként 1 millió forint fölé szökő árszint miatt azonban a vevők egy része mostanra elfordult az egyébként kiszámítható energiafogyasztása miatt kedvelt ingatlantípustól. Az idén értékesített fővárosi ingatlanok mindössze 9 százaléka volt házgyári otthon.

Míg fővárosi panel vásárlására tavaly átlagosan 42,6 millió forintot költöttek a vevők, az idén az első negyedévben ez az összeg 55 millió forint fölé emelkedett. Megjegyezték, hogy volt olyan vevő, aki csaknem 100 millió forintot fizetett egy teljes körűen felújított, háromszobás panellakásért, ami négyzetméterenként 1,5 millió forintos költséget jelentett. Arra is kitértek, hogy a Duna House ügyfelei körében idén a békásmegyeri lakótelep a legkeresettebb, itt az átlagos négyzetméterár 40 százalékkal, csaknem 1,2 millió forintra nőtt az elmúlt negyedévben. Fontos azonban tudni, hogy ezeknek a lakásoknak a 85 százaléka felújított, nagyon jó állapotú volt. A vevői érdeklődés egyre inkább az ilyen ingatlanokra összpontosul – tették hozzá.

Az aktuális kínálatban egyre gyakoribb az 1,2-1,7 millió forintos négyzetméteráron hirdetett, jó vagy lakható állapotú panellakás, ezeknél azonban Duna House szerint piaci körülmények és a kereslet nem minden esetben indokolja a drágulás mértékét, így a sikeres üzletzárás érdekében nagyobb alkura kényszerülhetnek majd az eladók.

Advertisement

Zöldinfó

Hatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete

A Sixtus-kápolna freskója a látogatók “párolgása” miatt szorul tisztításra.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A Sixtus-kápolna évi több mint hatmillió látogatójától kibocsátott párolgás miatt volt szükség a Michelangelo festette Utolsó ítélet című freskó rendkívüli tisztítására, amely Húsvét hetére fejeződik be – mondta Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatója az MTI-nek. A tervek szerint március utolsó hetében zárul le a restaurálás, így az ünnepekre érkező hívek és turisták ismét teljes szépségében láthatják Michelangelo remekművét. A Sixtus-kápolna főoltára mögötti hatalmas, száznyolcvan négyzetméteres falfreskót jelenleg háló fedi, amelyen az Utolsó ítélet eredeti nagyságú reprodukciója látható. A lepel mögötti hét emelet magas állványon két turnusban tíz-tíz restaurátor dolgozik a festmény tisztításán.

A beavatkozás pofonegyszerű és hatékony: egymás után japán papírlapokat helyezünk a freskó részeire, desztillált vízzel ecseteljük a papírt, ami így magába szívja a szennyeződést, majd megfelelő mozdulattal leemeljük a papírt – magyarázta Paolo Violini vezető restaurátor az állvány hatodik emeletén, vagyis a freskó középpontjában található Krisztus alak magasságában tartott sajtótájékoztatón az MTI tudósítójának. A Michelangelótól 1536 és 1541 között alkotott Utolsó ítéletet utoljára 1994-ben restaurálták. A mostani beavatkozás nem újabb helyreállítás, hanem rendkívüli karbantartás Barbara Jatta a Vatikáni Múzeum igazgatónője szerint.

Elmondta, hogy folyamatosan mérik a kápolna “egészségi állapotát”, így fedezték fel, hogy több mint harminc év alatt a freskón szabad szemmel alig látható mikrorészecskék rakódtak le, amelyek homályosabbá tették az Utolsó ítélet eredeti színeit. Barbara Jatta kifejtette, hogy a szennyeződést a kápolnát évente felkereső több mint hatmillió látogató “párolgása” okozza, vagyis a levegővétellel, izzadással vagy a test természetes transpirációjával kibocsátott vízgőz és só, ami kalciumlaktózként rakódik le a festett felületre. Hiába a kápolnában 23 Celsius-fokon fenntartott állandó hőmérséklet, hiába a szünet nélkül dolgozó szűrőberendezések, az emberek jelenléte meghatározza a freskó állapotát.

Advertisement

A globális felmelegedés is szerepet játszik, hiszen a látogatók egyre melegebb levegőt hoznak be magukkal a Sixtus-kápolnába – tette hozzá Fabrizio Biferali a múzeum úgynevezett reneszánsz csoportjának a művészettörténésze. Elárulta, hogy az állványról jól látszik a kápolna egyenetlen mennyezete is, amelyet Michelangelo az ábrázolások dinamikájával fedett le. Egy másik titokra is fény derült: a reneszánsz művész vulkáni eredetű puccolánát használt kötőanyagként, ami ásványi tartalma miatt finom csillogást ad a színeknek. Fabrizio Biferali, miközben beszélt, többször hozzányúlt az Utolsó ítélethez. Arra a kérdésre, hogy milyen érzés kézzel tapintani Michelangelót, válasza az volt, hogy sokkoló.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák