Zöldinfó
Jelentősen esett a panellakások iránti érdeklődés
A felére esett vissza a vevői érdeklődés a panellakások iránt, miután ezeknek az ingatlanoknak az átlagos négyzetméterára az első negyedévben az előző három hónaphoz képest 30 százalékkal nőtt.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Kiemelték, hogy tavaly egy teljes év alatt nőtt 14 százalékkal a panelek átlagos négyzetméterára, ami még nem vetette vissza a keresletet. A közlemény idézte Máté Ferencet, a Duna House vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, hogy tavaly az első negyedévben még a fővárosi tranzakciók 17 százalékában szerepelt lakótelepi lakás, a négyzetméterenként 1 millió forint fölé szökő árszint miatt azonban a vevők egy része mostanra elfordult az egyébként kiszámítható energiafogyasztása miatt kedvelt ingatlantípustól. Az idén értékesített fővárosi ingatlanok mindössze 9 százaléka volt házgyári otthon.
Míg fővárosi panel vásárlására tavaly átlagosan 42,6 millió forintot költöttek a vevők, az idén az első negyedévben ez az összeg 55 millió forint fölé emelkedett. Megjegyezték, hogy volt olyan vevő, aki csaknem 100 millió forintot fizetett egy teljes körűen felújított, háromszobás panellakásért, ami négyzetméterenként 1,5 millió forintos költséget jelentett. Arra is kitértek, hogy a Duna House ügyfelei körében idén a békásmegyeri lakótelep a legkeresettebb, itt az átlagos négyzetméterár 40 százalékkal, csaknem 1,2 millió forintra nőtt az elmúlt negyedévben. Fontos azonban tudni, hogy ezeknek a lakásoknak a 85 százaléka felújított, nagyon jó állapotú volt. A vevői érdeklődés egyre inkább az ilyen ingatlanokra összpontosul – tették hozzá.
Az aktuális kínálatban egyre gyakoribb az 1,2-1,7 millió forintos négyzetméteráron hirdetett, jó vagy lakható állapotú panellakás, ezeknél azonban Duna House szerint piaci körülmények és a kereslet nem minden esetben indokolja a drágulás mértékét, így a sikeres üzletzárás érdekében nagyobb alkura kényszerülhetnek majd az eladók.
Zöldinfó
Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.
A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.
Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
