Zöldinfó
Egyre kevesebb földgázt fogyasztanak Németországban
Jelentősen csökkent a földgázfogyasztás az idén az első fél évben Németországban, júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.
Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások szövetségének (BDEW) adatai szerint az év első hat hónapjában 497 milliárd kilowattórának (KWh) megfelelő mennyiségű földgázt használtak fel a németországi fogyasztók, ez 14,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mindenekelőtt a tavalyinál enyhébb időjárásnak tulajdonítható – emelte ki közleményében a BDEW, rámutatva, hogy a gázt főleg fűtésre használják Németországban. Ugyanakkor a hőmérsékleti hatásoktól megtisztított adatok is jelentős, csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutatnak. Ez elsősorban a földgáz drágulásával magyarázható, de a gazdasági kilátások romlásának és az ártól független megtakarítási szándéknak is lehetett szerepe. A visszaesés különösen júniusban volt jelentős, amikor a kiigazított fogyasztás már majdnem a negyedével, 22,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A felhasználást tovább kell csökkenteni, a gáztározókat pedig a nyár végéig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni ahhoz, hogy az ország “jól átvészelje a telet”, és ehhez az iparvállalatoktól a háztartásokig minden fogyasztónak segítenie kell – húzta alá a közlemény szerint Kerstin Andreae, a BDEW ügyvezetője. Szinte minden háztartásban és minden középületben vannak még megtakarítási lehetőségek – tette hozzá az ágazati érdekképviselet vezetője, példaként említve a rövidebb zuhanyzást és a fűtés szakszerű ellenőrzését. A fűtési szezon kezdetén mindenkinek meg kell fontolnia azt is, hogy nem lenne-e elég egy-két fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet – mondta, megjegyezve: “minden egyes megtakarított kilowattóra pénzt is megtakarít”. Azzal kapcsolatban, hogy az orosz földgázszállítások visszafogásának hatására erősödik az aggodalom a földgázhiány miatt, ami megnövelte a keresletet az árammal működő mobil fűtőberendezések iránt, kiemelte, hogy az eszközök nem a fűtési rendszer helyettesítésére valók, ezért csak óvatosan szabad használni őket.
Az ilyen berendezések a kiugróan magas áramigényük miatt nagyon megnövelhetik a háztartások villanyszámláját, és akár hálózati szintű veszélyt is okozhatnak. Ha például egy hideg téli estén egy környéken egyszerre sok háztartás kapcsolja be a fűtőventilátort, gyorsan túlterhelődhet az áramelosztó hálózat – mutatott rá az ágazati szervezet vezetője. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) keddi kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.
A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is folytatódik, a tározók töltöttsége 76,79 százalékos a keddi mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat. Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
Zöldinfó
Újabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
A legmelegebb és a legnaposabb év volt 2025.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet beszámolója szerint kettős rekordot döntött a tavalyi év: 2025 volt a legmelegebb és a legnaposabb esztendő a rendszeres feljegyzések 182 ével ezelőtti kezdete óta – írja az alternativenergia.hu. A szolgálat közölte: előzetes adatai alapján az országos átlaghőmérséklet 10,09 fok volt, vagyis megdöntötte a 2022-ben feljegyzett 10,03 fokos előző rekordot. Az intézet hangsúlyozta azt is, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta 2025 volt mindössze a második olyan év 2022 után, amikor az éves középhőmérséklet meghaladta a 10 fokot Nagy-Britanniában. Az adatsorból kiderül mindemellett, hogy az 1884 óta mért, éves szintre számított négy legmagasabb középhőmérsékletet a legutóbbi öt évben jegyezték fel, és a tíz legmelegebb év mindegyike az elmúlt két évtizedben volt. A XXI. század kezdete óta hat éves melegrekordot mértek: az éves középhőmérséklet alapján 2002, 2003, 2006, 2014, 2022 és immár 2025 is megdöntötte az addigi rekordokat – áll a brit meteorológia pénteki tájékoztatásában.
Az intézet kiemelte: tavaly március és augusztus között mindegyik hónapban legalább 1 fokkal magasabb volt az átlaghőmérséklet, mint az 1991-2020 közötti időszak azonos hónapjaiban. A szolgálat már szeptemberben jelezte, hogy a rendszeres mérések kezdete óta a tavalyi nyár volt a legforróbb Nagy-Britanniában. Az akkori ismertetés szerint 2025. június 1. és augusztus 31. között 16,1 fok volt a középhőmérséklet az országban, 1,51 fokkal magasabb a hosszú távú meteorológiai átlagnál. Ezzel megdőlt az előző rekord, amelyet 2018 nyarán mértek 15,76 fokos középhőmérséklettel. A tavalyi új rekord azt is jelenti, hogy a rendszeres mérések óta feljegyzett öt eddigi legforróbb brit nyár mindegyike a 2000 utáni időszakra esett. A tavalyi rekordnyár előtt a felső ötös mezőnyben szerepelt még 1976 hírhedten meleg és aszályos nyara is 15,7 fokos középhőmérséklettel, ez azonban a 2025-ben elért új nyári rekorddal kiesett ebből a csoportból.
A tavaly nyári hónapokban mért legmagasabb napi hőmérséklet 35,8 fok volt. Ez ugyan elmaradt az eddigi rekordtól, amelyet 2022 júliusában jegyeztek fel 40,3 fokkal, de a kánikula tartóssága miatt összességében mégis 2025 nyara volt a legmelegebb a modern brit meteorológia történetében. A tavalyi év egészéről pénteken közzétett mérési statisztika szerint 2025 a legnaposabb év rekordját is megdöntötte: tavaly összesen 1648,5 napfényes órát észleltek a meteorológiai szolgálat műszerei, 61,4 órával többet, mint a 2003-as előző rekordévben. Mark McCarthy, a brit meteorológiai szolgálat klímatudományi igazgatója a pénteki tájékoztatáshoz fűzött elemzésében úgy fogalmazott: a tavalyi nagyon meleg év is igazolja az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos várakozásokat.
Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy mindegyik év új melegrekordot hoz, de a meteorológiai megfigyelésekből és a klímamodellekből egyértelműen kitűnik, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés Nagy-Britannia éghajlatát is befolyásolja.
-
Zöldinfó20 óra telt el a létrehozás ótaÚjabb figyelmeztető jel: 2025 lett a brit meteorológia legforróbb éve
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÖtszáz hektárnyi „erdőtüdő”: így járul hozzá a fásítás a klímavédelemhez
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaVilágsiker és magyar előretörés: erős évet zár a BYD 2025-ben
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKamerák, tereprendezés, közösségi bevonás: új hulladékellenes program startol
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAmikor a Föld is szenved: teremtésvédelemről és klímaváltozásról a Kék bolygó podcastban
