Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre kevesebb földgázt fogyasztanak Németországban

Jelentősen csökkent a földgázfogyasztás az idén az első fél évben Németországban, júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

Létrehozva:

|

Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások szövetségének (BDEW) adatai szerint az év első hat hónapjában 497 milliárd kilowattórának (KWh)  megfelelő mennyiségű földgázt használtak fel a németországi fogyasztók, ez 14,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mindenekelőtt a tavalyinál enyhébb időjárásnak tulajdonítható – emelte ki közleményében a BDEW, rámutatva, hogy a gázt főleg fűtésre használják Németországban. Ugyanakkor a hőmérsékleti hatásoktól megtisztított adatok is jelentős, csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutatnak. Ez elsősorban a földgáz drágulásával magyarázható, de a gazdasági kilátások romlásának és az ártól független megtakarítási szándéknak is lehetett szerepe. A visszaesés különösen júniusban volt jelentős, amikor a kiigazított fogyasztás már majdnem a negyedével, 22,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A felhasználást tovább kell csökkenteni, a gáztározókat pedig a nyár végéig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni ahhoz, hogy az ország “jól átvészelje a telet”, és ehhez az iparvállalatoktól a háztartásokig minden fogyasztónak segítenie kell – húzta alá a közlemény szerint Kerstin Andreae, a BDEW ügyvezetője. Szinte minden háztartásban és minden középületben vannak még megtakarítási lehetőségek – tette hozzá az ágazati érdekképviselet vezetője, példaként említve a rövidebb zuhanyzást és a fűtés szakszerű ellenőrzését.  A fűtési szezon kezdetén mindenkinek meg kell fontolnia azt is, hogy nem lenne-e elég egy-két fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet – mondta, megjegyezve: “minden egyes megtakarított kilowattóra pénzt is megtakarít”. Azzal kapcsolatban, hogy az orosz földgázszállítások visszafogásának hatására erősödik az aggodalom a földgázhiány miatt, ami megnövelte a keresletet az árammal működő mobil fűtőberendezések iránt, kiemelte, hogy az eszközök nem a fűtési rendszer helyettesítésére valók, ezért csak óvatosan szabad használni őket.

Az ilyen berendezések a kiugróan magas áramigényük miatt nagyon megnövelhetik a háztartások villanyszámláját, és akár hálózati szintű veszélyt is okozhatnak. Ha például egy hideg téli estén egy környéken egyszerre sok háztartás kapcsolja be a fűtőventilátort, gyorsan túlterhelődhet az áramelosztó hálózat – mutatott rá az ágazati szervezet vezetője. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) keddi kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

Advertisement

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is folytatódik, a tározók töltöttsége 76,79 százalékos a keddi mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat. Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Advertisement

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák