Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyre kevesebb földgázt fogyasztanak Németországban

Jelentősen csökkent a földgázfogyasztás az idén az első fél évben Németországban, júniusban már csaknem 25 százalékkal kisebb volt a felhasználás, mint egy évvel korábban – mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés.

Létrehozva:

|

Az energetikai és vízgazdálkodási vállalkozások szövetségének (BDEW) adatai szerint az év első hat hónapjában 497 milliárd kilowattórának (KWh)  megfelelő mennyiségű földgázt használtak fel a németországi fogyasztók, ez 14,7 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mindenekelőtt a tavalyinál enyhébb időjárásnak tulajdonítható – emelte ki közleményében a BDEW, rámutatva, hogy a gázt főleg fűtésre használják Németországban. Ugyanakkor a hőmérsékleti hatásoktól megtisztított adatok is jelentős, csaknem nyolcszázalékos csökkenést mutatnak. Ez elsősorban a földgáz drágulásával magyarázható, de a gazdasági kilátások romlásának és az ártól független megtakarítási szándéknak is lehetett szerepe. A visszaesés különösen júniusban volt jelentős, amikor a kiigazított fogyasztás már majdnem a negyedével, 22,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A felhasználást tovább kell csökkenteni, a gáztározókat pedig a nyár végéig a lehető legnagyobb mértékben fel kell tölteni ahhoz, hogy az ország “jól átvészelje a telet”, és ehhez az iparvállalatoktól a háztartásokig minden fogyasztónak segítenie kell – húzta alá a közlemény szerint Kerstin Andreae, a BDEW ügyvezetője. Szinte minden háztartásban és minden középületben vannak még megtakarítási lehetőségek – tette hozzá az ágazati érdekképviselet vezetője, példaként említve a rövidebb zuhanyzást és a fűtés szakszerű ellenőrzését.  A fűtési szezon kezdetén mindenkinek meg kell fontolnia azt is, hogy nem lenne-e elég egy-két fokkal alacsonyabb szobahőmérséklet – mondta, megjegyezve: “minden egyes megtakarított kilowattóra pénzt is megtakarít”. Azzal kapcsolatban, hogy az orosz földgázszállítások visszafogásának hatására erősödik az aggodalom a földgázhiány miatt, ami megnövelte a keresletet az árammal működő mobil fűtőberendezések iránt, kiemelte, hogy az eszközök nem a fűtési rendszer helyettesítésére valók, ezért csak óvatosan szabad használni őket.

Az ilyen berendezések a kiugróan magas áramigényük miatt nagyon megnövelhetik a háztartások villanyszámláját, és akár hálózati szintű veszélyt is okozhatnak. Ha például egy hideg téli estén egy környéken egyszerre sok háztartás kapcsolja be a fűtőventilátort, gyorsan túlterhelődhet az áramelosztó hálózat – mutatott rá az ágazati szervezet vezetője. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) keddi kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá.

Advertisement

A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is folytatódik, a tározók töltöttsége 76,79 százalékos a keddi mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat. Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

Advertisement

Zöldinfó

Erdőtípusok visszaszorulása és előretörése a klímamodellek tükrében

Eltűnő bükkösök, terjeszkedő sztyepp: így alakulhat át Magyarország növényzete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímamodellek szerint a következő évtizedekben általánosságban szárazabb nyarak várhatnak ránk, amelynek számos negatív következménye lehet – tájékoztatott az alternativenergia.hu. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Kis Anna, Szabó Péter és Pongrácz Rita – részletesen bemutatták, hogy a különböző üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvek mellett hogyan alakulhatnak át hazánk természetes erdőtársulásai. A pesszimista forgatókönyv szerint a század végére az ország több mint 40%-án a sztyepp vagy más néven füves puszta számára kedvező éghajlati viszonyokra kell felkészülni, a bükkösök pedig teljesen eltűnhetnek. 2025-ben Magyarországon eddig csupán márciusban esett a szokásosnál több csapadék, a többi hónap az átlagosnál szárazabbnak adódott. Az általánosságban egyik legcsapadékosabb hónapunk, a június, idén a legszárazabb és a második legmelegebb volt az 1901 óta tartó mérések alapján. Július elejéig a 2022-es évi, eddigi legsúlyosabb aszállyal vetekedett a szárazság mértéke, de aztán a júliusi zivatarok enyhítették az aszályt – legalábbis az ország nyugati és északkeleti felén. A Duna-Tisza közében, a Balatontól keletre és Békésben újra súlyos aszály van. Megjegyezzük, hogy az aszály természetes része hazánk éghajlatának, azonban a gyakoriságában és súlyosságában bekövetkező változások összefüggésben állhatnak a klímaváltozással.

Az egyre gyakoribb szárazságot a növényzet is megérzi, és alkalmazkodni kezd a megváltozó körülményekhez. Egyes fajok háttérbe szorulhatnak, mások előretörhetnek, és így lassan a táj is megváltozhat. Azt, hogy adott éghajlati viszonyok mellett milyen erdő, illetve növénytársulás „érzi jól magát”, az erdészeti klímaosztályokkal – bükkös, gyertyános-tölgyes, kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, erdőssztyepp és sztyepp – lehet jól leírni. A felsorolt kategóriák közül az elsők hűvösebb és nedvesebb klímát jelölnek, míg a sor másik vége a melegebb és szárazabb éghajlatot mutatja. Ha pedig egy területen olyan erdő van, amelynek klímaosztálya eltér az ott uralkodó éghajlati viszonyoktól, annak fajösszetétele előbb-utóbb átalakulhat.

Elemzésünkben az erdészeti szárazsági mutató alakulását vizsgáltuk meg Magyarországra vonatkozóan, amelynek kiszámításához a májustól augusztusig tartó időszak átlaghőmérsékletére és csapadékösszegére van szükség. A mutató kiválóan alkalmas arra, hogy elhatárolja az erdészeti klímaosztályokat, használatával tehát megbecsülhető az is, hogy a jövőben, a megváltozott éghajlati viszonyok mellett hol és milyen növénytársulások számára lesznek kedvező klimatikus feltételek az országban.

Advertisement

Referenciaként a legutolsó 20 év éghajlatát, a 2005–2024-es időszakot tekintettük, amelyhez a méréseken alapuló HuClim adatbázist használtuk fel. A jövőre vonatkozóan hat regionális klímamodell-szimuláció átlagát mutatjuk be, három különböző forgatókönyv (RCP2.6: azonnali kibocsátáscsökkentés, RCP4.5: későbbi kibocsátáscsökkentés, RCP8.5: nincs kibocsátáscsökkentés) alapján, a 2061–2080-as és a 2081–2100-as periódusra. (Az adatokról és a módszertanról részletesebben a cikk végén írtunk.)

Kiszoruló bükkösök, terjeszkedő erdőssztyepp

Ahogy az alábbi ábrán látható, jelenleg (2005–2024) az Alföld nagy részén erdőssztyepp klíma uralkodik, míg az ország csapadékosabb területein, azaz az Alpokalján, illetve az Északi-középhegységben a gyertyános-tölgyes a domináns, néhány régióban pedig a bükk számára optimális a klíma. Hazánk legnagyobb részén (északkeleten, a Kisalföldön, a Dunántúl keleti és déli részén) pedig kocsánytalan tölgyes, illetve cseres kategória jellemző.

Advertisement

A 21. század második felére az emberi tevékenység alakulásától függően a jelenlegihez hasonló körülmények várhatók vagy a szárazabb és melegebb kategóriák felé való eltolódás valószínűsíthető.

  • Azonnali kibocsátáscsökkentés: maradnak a mai erdészeti szárazsági viszonyok. Amennyiben megvalósul az üvegházgázok kibocsátásának azonnali csökkentése, akkor az erdészeti szárazsági mutató 2005–2024-es periódusra jellemző eloszlását várhatjuk továbbra is .
  • Későbbi kibocsátáscsökkentés: jóval több erdőssztyepp várható. Ha a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyvet tekintjük, akkor a 2061–2080-as időszakra az erdőssztyepp az Alföld szinte teljes területére kiterjedhet. A többi erdészeti klímaosztály területe várhatóan beszűkül; ez különösen az Alpokalján figyelhető meg a bükkös esetén. A 21. század végére ugyan valamelyest mérséklődik az erdőssztyepp kiterjedése a szimulációk szerint, de még így is meghaladja majd a 2005–2024-es időszakra jellemző értéket.
  • Nincs kibocsátáscsökkentés: eltűnik a bükkös, kiterjedt sztyepp és erdőssztyepp valószínűsíthető az ország nagy részén. Ha az üvegházgáz-kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a 2061–2080-as időszakban megjelenik az eddig egyáltalán nem jellemző, legmelegebb és legszárazabb kategória, a sztyepp az Alföld középső és déli részein, és ez még tovább nő (kb. kétszeresére) a század végére. A korábban kocsánytalan tölgyes, illetve cseres területeket is várhatóan felváltja az erdőssztyepp kategória. A legtöbb csapadékot igénylő és leghűvösebb viszonyokat kedvelő bükkös valószínűsíthetően teljesen kiszorul az országból, és a gyertyános-tölgyes is csak elvétve lesz megtalálható Magyarországon a szimulációk átlaga szerint.

Minél kisebb a kibocsátáscsökkentés, annál nagyobb az erdőssztyepp és sztyepp kiterjedése

Az egyes kategóriák területi kiterjedését  az alábbi táblázatban összegeztük a 21. század végére vonatkozóan, a különböző forgatókönyvek alapján, illetve összehasonlításképp a jelenleg jellemző, méréseken alapuló értékeket is feltüntettük (Magyarország teljes területe jelenti a 100%-ot).

Advertisement

Ahogy a térképeken is láthattuk, a kibocsátáscsökkentés elmaradása esetén a bükkös teljesen el is tűnhet az országból (igaz, csak az ország néhány százalékán volt számukra kedvező klíma). A gyertyános-tölgyes kiterjedésében is csökkenést figyelhetünk meg a pesszimistább forgatókönyvek felé haladva; 22%-ról 2%-ra zsugorodhat ez a kategória.

Jelenleg a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres a domináns hazánkban (2005–2024-ben az ország 47%-át foglalta el), és az azonnali, valamint későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló forgatókönyv esetén csupán csak egy kismértékű csökkenés várható a kiterjedésében. A kibocsátáscsökkentés nélküli esetben viszont kevesebb mint a felére eshet vissza a területe.

Advertisement

Az erdőssztyepp legnagyobb növekedése a későbbi kibocsátáscsökkentéssel számoló szcenárió esetén valószínűsíthető, de a pesszimistább forgatókönyv esetén is igen jelentős (36%) lesz a kiterjedése a szimulációk szerint. A sztyepp vagy füves puszta csak a kibocsátáscsökkentés nélküli szcenárió szerint jelenik meg Magyarországon, de ennek mértéke olyan jelentős, hogy az ország legnagyobb részére (41%) ez a kategória valószínűsíthető 2081–2100-ra.

Erdészeti kategóriák területi kiterjedése hazánkban [%]
2005–2024 2081–2100
HuClim RCP2.6 RCP4.5 RCP8.5
Bükkös 3 4 1 0
Gyertyános-tölgyes 22 21 13 2
Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres 47 44 43 21
Erdőssztyepp 28 31 43 36
Sztyepp 0 0 0 41

Összességében elmondhatjuk, hogy szárazabb és melegebb erdészeti klímaosztályok felé való eltolódás várható Magyarországon a jövőben, amennyiben nem történik azonnali kibocsátáscsökkentés. Annak érdekében, hogy ne a melegebb és szárazabb erdészeti klímaosztályok legyenek dominánsak és erdeink a jövőben is megtarthassák a jelenlegi fajösszetételüket, mielőbbi kibocsátás-csökkentésre lenne szükség.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák