Zöld Energia
Éjszaka is termel energiát egy új napelem
A fejlesztők a panel által kibocsátott sugárzást is beépítették.
A Stanford Egyetem csapata különleges napelemet hozott létre, a technológiának ugyanakkor még fejlődnie kell – írta az Interestingengineering. Sid Assawaworrarit, a Stanford Egyetem villamosmérnöke és kollégái olyan napelemet fejlesztenek, amely éjszaka is képes áramot termelni – számol be az Interesting Engineering. A szakértő szerint tavaly októberben több éjszakán át kifejezetten tiszta volt az ég a térségben, ami kedvezett a kísérletezésnek. A felhők hiánya azt jelenti, hogy a panelek felszínéről az infravörös sugárzás akadály nélkül áramolhat az űrbe. Ennek köszönhetően a termoelektromos generátorral ellátott eszköz kis mennyiségű energiát állíthat elő a levegő és a napelem felszíne közötti enyhe hőmérsékleti különbség segítségével.
Assawaworrarit szerint éjszaka nem a cellák vannak besugározva, hanem azok bocsátanak ki infravörös sugárzást. A fotonok távozásával a panel lehűl, feltéve, ha nem verődik vissza a sugárzás a felhőkről. A termoelektromos generátor a napelem és a levegő hőmérsékleti eltérését, az elszökő hőt hasznosítja, hogy áramot hozzon létre. A csapat által az egyetem tetején tesztelt szerkezet 50 milliwatt per négyzetméter energiát állított elő, ami Assawaworrarit szerint rekord lehet. A cél, hogy tovább finomítsák a berendezést. „Az elméleti határ talán egy vagy két watt per négyzetméter” – tette hozzá a szakértő. A csapatnál úgy vélik, hogy további fejlesztéseket követően technológiájukat széles körben lehetne alkalmazni. A megoldást többek között olyan területeken is be tudnák vetni, ahol nincs elektromos hálózat, de sok a napsütés. Ezekben a régiókban a napelemek csak a nappali energiaigényt tudják kielégíteni, az éjszakai áramhasználathoz akkumulátorok kellenek, ezek viszont könnyen degradálódnak.
A felszín visszasugárzásának hűtőerejét egyébként már jóval a modern tudomány megszületése előtt felismerték az emberek, az ősi perzsák például jég készítésére alkalmas épületeket hoztak létre a sivatagban a jelenségre alapozva. Még csak nem is Assawaworraritiék az elsők, akik termoelektromos generátorral hasznosítják az elszökő infravörös sugárzást. A csapat azzal ért el fontos eredményt, hogy a technológiát hatékonyan kombinálta egy napelemmel. Mivel a fotovoltaikus cellák nem jó hővezetők, a csapatnak egy alumíniumlapra kellett helyeznie azokat.
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
