Zöld Energia

Ekkor érhet véget a hazai napelemstop

A napelemes rendszerek betáplálási stopja hidegzuhanyként érte a hazai piacot.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-24

Szerző:

Vanessza

Elsőként a nyár végén tesz javaslatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására – írja az MTI az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményére hivatkozva. Mint ismeretes, a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022. október 31-től átmenetileg nem lesz lehetőség az újonnan létesített HMKE-k számára a betáplálásra. A döntés a gyakorlatban az otthoni napelemeket érintette, a stop hidegzuhanyként érte az ágazatot, beláthatatlanná vált az új napelemes rendszerek megtérülése.

A bejelentés után, a határidő ismeretében elképesztő roham indult a magyarországi napelemes piacon, miközben számos kétely fogalmazódott meg a szektor kilátásaival kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lakossági napelemes- és fűtéskorszerűsítési pályázat is bonyolította a helyzetet. A program keretében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínáltak a beruházásokra az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, az elbírálás és a kifizetés viszont durva csúszást tapasztalt. A hazai cégeknek komoly leterheltséget okoztak a stop kikerülése miatti érdeklődési hullám, valamint a pályázathoz köthető érdeklődés.

Az Európai Bizottság javaslatára a kormány a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben (RRF) utóbb ígéretet tett, hogy a betáplálási korlátozás legkésőbb 2024. december 31-ig lesz érvényben. Sőt azt is vállalták, hogy a helyzet felülvizsgálata 2023. március 31-ig megkezdődik, és reformokat vezetnek be.

Hónapokat kell még várni

A legfrissebb bejelentés ehhez a vállaláshoz igazodik, az ideiglenes stop ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend alapján előreláthatóan októbertől indulhat meg. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a helyzetet a későbbiekben háromhavonta ismétlődően vizsgálják felül, a cél az, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra.

Az indoklás szerint a stop hátterében egyébként az állt, hogy a napelemek terjedésével összhangban nem fejlődött a hálózat. A magyarországi beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal nőttek, mára pedig meghaladták a 4200 megawattot. A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, illetve rugalmasságának fokozása.

Az EM szerint az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg. Az MEKH az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével fogja előkészíteni a javaslatot első alkalommal 2023 augusztusának végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn, valamint hol oldja fel a zárolást.

A minisztérium szerint a cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, amennyiben azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett egységek üzemeltetőit.

Mint a minisztérium közleményében kiemelték: a hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló forrásokra, a kormányzati intézkedések pedig segítik a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják többek között az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül megvalósulhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet.

Zöld Energia

Új lendületet kap a földhő: milliárdos program segíti a kútfúrásokat

Márciustól vissza nem térítendő támogatás és kamatmentes hitel segíti az első kútfúrásokat és a mély-, illetve sekélygeotermikus fejlesztéseket, főként vidéki térségekben.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-03-07

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – írja az alternativenergia.hu. Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést. A magyar energiapolitika kiemelt céljai közé tartozik az önellátási képességek megerősítése, a megfizethető árak biztosítása és a szektor zöldítése. A földhő sokrétű hasznosítása mindhárom törekvést jól szolgálja. A Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel – ismertette a minisztérium.

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható. Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM. A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható. Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM. A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.

Tovább olvasom