Zöld Energia

Ekkor érhet véget a hazai napelemstop

A napelemes rendszerek betáplálási stopja hidegzuhanyként érte a hazai piacot.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-24

Szerző:

Vanessza

Elsőként a nyár végén tesz javaslatot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a háztartási méretű kiserőművekre (HMKE) bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására – írja az MTI az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményére hivatkozva. Mint ismeretes, a kormány tavaly ősszel jelentette be, hogy 2022. október 31-től átmenetileg nem lesz lehetőség az újonnan létesített HMKE-k számára a betáplálásra. A döntés a gyakorlatban az otthoni napelemeket érintette, a stop hidegzuhanyként érte az ágazatot, beláthatatlanná vált az új napelemes rendszerek megtérülése.

A bejelentés után, a határidő ismeretében elképesztő roham indult a magyarországi napelemes piacon, miközben számos kétely fogalmazódott meg a szektor kilátásaival kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a lakossági napelemes- és fűtéskorszerűsítési pályázat is bonyolította a helyzetet. A program keretében 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínáltak a beruházásokra az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára, az elbírálás és a kifizetés viszont durva csúszást tapasztalt. A hazai cégeknek komoly leterheltséget okoztak a stop kikerülése miatti érdeklődési hullám, valamint a pályázathoz köthető érdeklődés.

Az Európai Bizottság javaslatára a kormány a magyar Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervben (RRF) utóbb ígéretet tett, hogy a betáplálási korlátozás legkésőbb 2024. december 31-ig lesz érvényben. Sőt azt is vállalták, hogy a helyzet felülvizsgálata 2023. március 31-ig megkezdődik, és reformokat vezetnek be.

Hónapokat kell még várni

A legfrissebb bejelentés ehhez a vállaláshoz igazodik, az ideiglenes stop ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend alapján előreláthatóan októbertől indulhat meg. Az Energiaügyi Minisztérium szerint a helyzetet a későbbiekben háromhavonta ismétlődően vizsgálják felül, a cél az, hogy egyre több, tavaly november óta telepített kiserőmű számára nyíljon meg a lehetőség a hálózati betáplálásra.

Az indoklás szerint a stop hátterében egyébként az állt, hogy a napelemek terjedésével összhangban nem fejlődött a hálózat. A magyarországi beépített kapacitások csak tavaly újabb 1100 megawattal nőttek, mára pedig meghaladták a 4200 megawattot. A rendkívüli tempójú felfutást nem tudta azonos gyorsasággal lekövetni a villamosenergia-hálózat korszerűsítése, illetve rugalmasságának fokozása.

Az EM szerint az ideiglenes felfüggesztés további sorsáról az ellátási és hálózati helyzet alapos elemzése nyomán születhet döntés, ennek menetrendjét egy új kormányrendelet határozza meg. Az MEKH az elosztók adatszolgáltatása alapján, az átviteli rendszerirányító MAVIR álláspontjának figyelembe vételével fogja előkészíteni a javaslatot első alkalommal 2023 augusztusának végéig. A kormány ennek ismeretében dönthet majd arról, hogy hol tartja fenn, valamint hol oldja fel a zárolást.

A minisztérium szerint a cégek és szervezetek háromhavonta megismétlik feladataikat mindaddig, míg az ideiglenesen elrendelt betáplálási moratóriumot teljesen fel nem oldják. Ezt követően a hálózati engedélyesek egyedileg dönthetnek egy adott áramkör átmeneti zárolásáról, amennyiben azt feszültségpanaszok indokolják, egyidejűleg tervet kell készíteniük a feloldáshoz szükséges intézkedésekről. A közcélú hálózatba táplálás megnyíló lehetőségéről automatikusan értesítik majd a 2022. november 1. után üzembe helyezett egységek üzemeltetőit.

Mint a minisztérium közleményében kiemelték: a hazai áramigények kiszolgálásában a nukleáris energia mellett a jövőben is kiemelt szerep hárul a megújuló forrásokra, a kormányzati intézkedések pedig segítik a tiszta napelemes kapacitások bővítését. Az időjárásfüggő megújulók fokozott hasznosulását szolgálják többek között az akkumulátoros ipari energiatárolók létesítését tavasztól összesen 120 milliárd forintos keretösszeggel támogató pályázatok. A 2030-ra kitűzött 6000 megawattos célszám már néhány éven belül megvalósulhat, az eredeti határidőig akár kétszeresen is túlteljesülhet.

Zöld Energia

Egyre kevesebb import, egyre több napenergia itthon

Európa több mint hatvan százalékban a kontinensen kívülről importálja az energiát, így a háború és bizonytalanság idején felértékelődik minden olyan energia, amelyet otthon állítanak elő.

Létrehozva:

23 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba elmondta, Magyarország a rendszerváltás óta reál értelemben csaknem megkétszerezte GPD-jét, mindeközben csökkent az ország összenergia-fogyasztása – írja az alternativenergia.hu. Az ország üvegházhatásúgáz-kibocsátása is már 48 százalékkal kisebb, mint akkor, ez pedig a szenes és az olajerőművek leépülésével volt elérhető. Ismertette: jelenleg az országnak az összes beépített erőműkapacitása valamivel kevesebb mint 16 ezer megawatt, de ennek csaknem 60 százaléka megújuló energiából származik. Megjegyezte, míg 2010-ben csak 300 kisméretű naperőmű volt a háztetőkön, addig ma már 330 ezer naperőmű termel szerte az országban, 8500 megawatt teljesítménnyel. A miniszter közölte: bár korábban még 33 százalék volt az ország áramimport aránya, a tavalyi évben ez a szám 20 százalékra csökkent. Hozzátette, mivel nem stabil a naperőművek teljesítménye, ezért szerinte az MVM tiszaújvárosi erőműve nem csak kiegyenlítő energiát fog termelni, hanem alaperőműként is működik majd.

Lantos Csaba arról is beszélt, hogy az országban az elmúlt öt évben 1,8 millió hőszivattyú létesült és már több mint 100 ezer elektromos autó közlekedik. Emellett a magyar emberek háztartása is átalakul, és nem egyszerűen arról van szó, hogy emelkedik az átlagfogyasztás, hanem az a kérdés, hogy a csúcsfogyasztást ki lehet-e elégíteni – jegyezte meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy “szükség van nagy inerciára, nagy tehetetlenségre, amit nem tud más biztosítani”, mint a készülő tiszaújvárosihoz hasonló létesítmények. Mint mondta, Magyarországnak “óriási előnye” az, hogy területén hatalmas gáztárolók vannak az ország fogyasztásához képest, és részben ez alapozta meg a gázerőmű megépítését. Lantos Csaba úgy fogalmazott, reméli, hogy az elmúlt években hozott kormányzati intézkedések eredményesen és érdemben szolgálják majd az ország érdekét. Kiemelten fontosnak nevezte Magyarország ellátás- és energiabiztonságát, hiszen – mint fogalmazott – anélkül nincs élet, nincs civilizáció.

Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a beruházás egy igazi mérföldkő Tiszaújváros életében és történelmi jelentőséggel bír. Szerinte a beruházásnak köszönhetően újra meghatározó villamosenergia-termelés lesz a városban és erre azért van szükség, hogy az ország energiaszuverenitása tovább erősödjön. Ismertette, a 600 milliárd forintos fejlesztés az MVM történetének legnagyobb beruházása, a létesítmény létrehozásával pedig a térség energetikában elfoglalt szerepe is tovább erősödik. Hozzátette, Magyarország az energiafüggetlenségét a nukleáris és a napenergia részarányának növelésével tudja erősíteni, de részben az időjárásfüggő energiatermelés miatt a kiegyenlítő energia is kiemelten fontos.

Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója nyomatékosította: a vállalatcsoport eddigi legnagyobb beruházását hajtja végre Tiszaújvárosban, ahol csütörtökön az erőmű alapkövét tették le. Megjegyezte, az erőmű segíteni fogja Magyarország energiaszuverenitásának növelését és az elmúlt 40 évben kialakult energiafüggőség csökkentését. Mint mondta, az MVM csoport az Ansaldo Energia és a Calik Enerji segítségével fogja megépíteni a létesítményt, amely a paksi atomerőmű után Magyarország második legnagyobb erőműve lesz mintegy 1000 megawattos teljesítménnyel. Ismertette: az erőmű 2029 szeptemberében az első blokkal, míg 2030 februárjában a második blokkal is elindul és “szolgálni fogja Magyarország energiabiztonságát, energiaszuverenitását”. Elmondta, a vállalatcsoport banki partnerei több mint 1,2 milliárd euróval segítik az erőmű megépítését, a Calik Enerji és az Ansaldo Energia pedig vállalta, hogy felépítik a létesítményt.

Tovább olvasom