Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elültetjük a változás magjait – Ön csak élvezze a pillanatot, a többiről a Julius Meinl gondoskodik!

Létrehozva:

|

Élvezze ki a Julius Meinl kávé által adott pillanatot és legyen Ön is a változás részese a kávé világnapján!

Október 1-jén ünnepeljük a kávé világnapját, melynek alkalmából, ha bárki egy Julius Meinl kávét vásárol, ajándékba kap egy 1+1 kupont, melynek felmutatásával októberben a Julius Meinl vendége lesz egy kávéra, mégpedig barátjával együtt. A Kávé Világnapján indított kezdeményezéshez egy fontos cél is társul, ugyanis a Julius Meinl idén is együttműködik  a Jane Goodall Intézettel (JGI) és fák ezreit szeretnék elültetni azok nevében, akik a Julius Meinl felelősségteljesen előállított kávéját választják. A tervek szerint, az idei és tavalyi akciónak köszönhetően 20 000 elültetett facsemetével ajándékozza meg a Julius Meinl bolygónkat.

*Az akció kizárólag a promócióhoz csatlakozott vendéglátó helyeken érvényes.

Advertisement

A nagy múltra visszatekintő családi vállalkozás elkötelezett híve a fenntartható kávétermesztésnek és a bolygó védelmének. Éppen ezért esett a Julius Meinl választása idén is a JGI visszaerdősítési projektjére, egészen pontosan a tanzániai erdőtelepítésre. Minden egyes elültetett fa 60 kg széndioxidot köt meg egy évtized alatt, így a tavalyi együttműködés facsemetéivel együtt 20 000 fa elültetését szeretné a cég megvalósítani 2022-ben. Ez összesen több, mint 1 millió kg széndioxid megkötését jelenti 2032-ig bezárólag. 

Hogyan lehet Ön is részese ennek a változásnak? A válasz egyszerű: térjen be a kávé világnapján – 2022. október 1-jén – bármelyik a promócióban résztvevő kávézóba és rendeljen egy csésze Julius Meinl kávét. Élvezze a pillanatot, a többiről pedig a Julius Meinl gondoskodik. A társadalmi felelősségvállalásáért és a környezettudatos döntésért megajándékozzák a vásárlókat, egy októberben hónapban beválható 1+1 kuponnal, mellyel bárki meghívhatja az egyik barátját is egy csésze kávéra. 

Advertisement

“A kávé szerelmesei nap, mint nap rengeteg apró pozitív változást hoznak tudatos döntéseikkel. Nekünk, mint márkának mindig is kulcsfontosságú volt, hogy a kávétermesztés környezeti és társadalmi hatását is figyelembe vegyük, miközben természetesen megtartjuk a kávé magas minőségét és ezáltal a kávézás is különleges élmény lehet. Idén arra kérjük vendégeinket, hogy a kávé világnapján fogyasszanak el egy csésze kávét a Julius Meinl kínálatából. Mi pedig mottónkhoz hűen cselekszünk: Ön csak élvezze a pillanatot, a többiről a Julius Meinl gondoskodik! Együtt felelősségteljesen cselekedhetünk, hogy a jövő generációi is átélhessék a kávézás tartalmas pillanatait. Sőt! Mindezt úgy tesszük, hogy megduplázzuk elköteleződésünket a fenntarthatóság felé. Míg vendégeink továbbra is élvezhetik a kedvenc Julius Meinl kávéjukat, mi ezután is fenntartható módszerekbe fektetünk be, fenntartható anyagokat használunk és fenntartható folyamatokat fejlesztünk ki, hogy a legjobbat tehessük a bolygónkért.” – mondta Takács Péter a Julius Meinl Hungary Kft ügyvezető igazgatója. 

„A Julius Meinl az apró, jelentőségteljes és hatásos lépések elkötelezett híve. Ez a szellemiség az alapköve a Columbian Heritage Projectnek is, melyen keresztül az éghajlati kihívások elé állított kávétermesztőket támogatjuk. Ezek az apró cselekedetek vezetnek el az igazi változáshoz és segítenek jobbá tenni a kávétermesztők mindennapjait, és nem utolsó sorban az általuk termelt kávét is.

Advertisement

Rendszeresen fenntarthatósági riportokat készítünk, így ellenőrizve saját irányunkat. A fenntartható kávévilág felé mutató törekvéseink mozgatórugója ugyanaz az előrelátó gondolkodásmód, amellyel

  1. Julius Meinl is megalapította cégét.” – mondta Christina Meinl – A Meinl család ötödik generációs tagja, aki egyben a Jane Goodall Intézet megbízottja.

A Jane Goodall Intézet újraerdősítési projektje felhívja a figyelmünket az erdőirtás hosszú távú következményeire. Évente 4.7 hektár erdő semmisül meg, mely nem csak energiát, vizet és oxigént biztosítana számunkra, de megóvna minket számos természeti katasztrófával szemben. Nem is beszélve arról, hogy ezek az erdők rengeteg állatfajnak nyújtanak otthont. 

Advertisement

Dr. Jane Goodall – a JGI alapítója és az Egyesült Nemzetek békenagykövete – így nyilatkozott az erdőtelepítési project fontosságáról: “Amit mi kérünk, az egy olyan kollektív beruházás, amellyel nem csak a jövőnkbe és saját örökségünkbe ruházunk be, hanem amelyre mindnyájan büszkék lehetünk.”

Hogyan működik a Julius Meinl idei kezdeményezése?

Advertisement

A kávé világnapján bármely, a promócióban résztvevő kávézóban, amennyiben egy Julius Meinl kávét vásárol, akkor 1+1 kupont kap a Julius Meinltől ajándékba, melynek felmutatásával októberben a cég vendége egy kávéra, barátjával együtt. 

Ha a Julius Meinl és a Jane Goodall Intézet együttműködéséről többet szeretne megtudni, kattintson ide. 

Advertisement

 

 

Advertisement

Partner cikk

Advertisement

Zöldinfó

Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.

A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.

A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.

Advertisement

A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.

A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.

Advertisement

Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.

Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.

Advertisement

Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák