Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

EM: az újévben életbe lépnek a szélerőművek telepítését megkönnyítő rendelkezések

A kormány a zöldenergia fokozott hasznosítása érdekében nagymértékben enyhítette a szélkerekek létesítésének jogszabályi feltételrendszerét. Az előírt védőtávolság az európai gyakorlatnak megfelelően 700 méterre csökken. A megújított törvényi keretekhez igazodó rendeleti szintű részletszabályok kihirdetésével január elsejével megszűnik a pályáztatási követelmény – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Kiemelték, hogy a továbbiakban nem kell alkalmazni a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat sem. A rendelkezések a kormány elvárása szerint erős garanciákat rögzítenek a települési, környezet-, termőföld- és tájképvédelmi szempontok érvényesítéséhez is. A közlemény szerint a Magyar Közlönyben megjelent módosítások értelmében a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül nem lehet elhelyezni szélerőművet és szélerőmű parkot. Kivételt képeznek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítására szolgáló ipari területek. A védőzónán kívül sem létesíthető szélkerék a kiváló termőhelyi adottságú szántók, a tájképvédelmi vagy a világörökségi és világörökségi várományos területek, az országos ökológiai hálózat övezetében.

A kormány könnyített térségeket jelölhet ki olyan területeken, ahol a szél energiaintenzitása 150 méteres magasságban meghaladja a négyzetméterenkénti 500 wattot. A kijelölés gyorsított engedélyezést jelenthet: a környezetvédelmi és építési engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság ügyintézési határideje legfeljebb 50 nap. A települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában azonosíthatja be a szélerőművek telepítésére szánt területet, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik. A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5-49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni. Az ennél nagyobb kapacitású szélerőműnél a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni. A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat. A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.

A magyar gazdaság jövője a zöldenergia. A szélerőművek időjárásfüggő megújuló energiaforrásként hasznosan egészíthetik ki a lendületesen felfutó hazai napelemes termelést. A felülvizsgálat alatt álló Nemzeti Energia- és Klímaterv a jelenleg mintegy 330 megawattnyi szélenergia kapacitás háromszorozása növelésével számol 2030-ig. A zöldenergia termelése mellett a kormány lakossági és ipari pályázattal is ösztönzi annak eltárolását is. A január közepén megnyíló kiírások összesen 137 milliárd forintos keretösszeggel segítik a családokat és vállalkozásokat új energiatárolói kapacitások kiépítésében – olvasható a minisztérium közleményében.

Advertisement

Zöld Energia

Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?

A budakeszi napelemek túltermelése miatt ingadozó hálózati feszültség sorra károsítja a háztartási készülékeket és megbénítja a napelemes rendszerek működését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budakeszi Makkosmária városrészében az utóbbi hónapokban súlyos problémákat okozott a helyi elektromos hálózat túlterheltsége. A gondok forrása – ahogy azt a helyi lakók, az E.ON, valamint az érintett hatóság is elismeri – a körzetben üzemelő, egyre nagyobb számban telepített háztáji napelemes rendszerek. Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napelemek száma Budakeszin: 2020-ban még csak 140, 2025-re viszont már 782 lakossági napelemet telepítettek a városban. Ez a növekedés azonban meghaladta a helyi villamosenergia-hálózat kapacitását, írja a nepszava.hu. A rendszer túlterheltsége miatt egyes háztartásokban sorra füstölnek el az elektromos eszközök – számolt be lapnak egy helyi olvasó, aki több károsulttal is kapcsolatban áll. A panaszokat követően az E.ON mérésekkel igazolta a túlzott feszültségingadozást, és ötezer forintos kötbért fizetett az érintetteknek. A feszültségingadozás oka az, hogy verőfényes napokon a háztáji napelemek egyszerre túl sok áramot próbálnak feltáplálni a hálózatba, amit az elosztórendszer – különösen az egyetlen trafóállomás – már nem tud kezelni. Ilyenkor a feszültség ingadozása akár olyan mértékű is lehet, hogy az tönkreteszi a régebbi vagy érzékenyebb elektromos készülékeket, és még a ház vezetékrendszere is károsodhat.

További gondot jelent, hogy az ilyen esetekben a napelemekhez csatlakozó inverterek automatikusan leválasztják a rendszert a hálózatról, hogy megóvják azt a túlfeszültségtől. Ez viszont azt is jelenti, hogy a rendszer nem termel áramot – jellemzően éppen napközben, amikor a legtöbb energiát lehetne előállítani. Az egyik panaszos arról számolt be, hogy napeleme február óta reggeltől estig nem tud termelni, mivel az inverter folyamatosan veszélyesnek ítéli a hálózati feszültséget. Emiatt a család a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát kapott.

A helyzet nemcsak azokat sújtja, akik aktívan használják napelemeiket: a túlzott feszültségingadozás minden, az adott transzformátorállomásra kötött háztartást érinthet – függetlenül attól, hogy van-e napelemes rendszerük. A kártérítések ügyében ugyan lehetőség van panasz benyújtására, de az E.ON csak akkor köteles megtéríteni a károkat, ha egyértelműen bizonyítható a felelőssége.

Advertisement

A hálózati kapacitáskorlátok miatt jelenleg az érintett budakeszi körzetben új napelemes rendszerek csatlakoztatására sem adnak ki engedélyt – ezt a vállalat hivatalosan is megerősítette. Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint Budakeszin már történt trafóbővítés, ami részben megoldotta a feszültségingadozást. Emellett országosan 36,5 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, és további 160 milliárdot szánnak a bővítésekre Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén.

A panaszosok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordultak, de eddig csak hiánypótlásra szólították fel őket. A hatóság tájékoztatása szerint minden beadványt egyedileg vizsgálnak ki, és csak az eljárás lezárultával adnak tájékoztatást az érintetteknek.

Advertisement

A probléma jól mutatja a megújuló energiaforrások gyors terjedése és az elavult hálózatok közötti feszültséget – szó szerint és átvitt értelemben is. Miközben a kormány a napelemes rendszerek terjedését ösztönzi, a hálózatfejlesztés üteme gyakran nem tud lépést tartani a lakossági beruházásokkal. Ez pedig mind a napelem-tulajdonosok, mind a hagyományos fogyasztók számára súlyos következményekkel járhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák