Zöld Közlekedés

Eneregia21: a kormány támogatja a közlekedés zöld átállását

A kormány jogszabályi, politikai és anyagi értelemben is támogatja a közúti és közösségi közlekedés zöldátállását – mondta Palkovics László, az Energia21 Kezdeményezés vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-02-06

Szerző:

Vanessza

A Magyarország zöldátállását segítő kezdeményezés vezetője emlékeztetett rá: már 2019-ben döntés született arról, hogy a 25 ezer lakosnál népesebb városok kizárólag lokálisan emissziómentes buszok beszerzéséhez kaphatnak hozzájárulást. Mivel az elektromos buszok a hatótávolságuk miatt nem elég jók a városok közötti közlekedéshez, a kormány támogatja a környezetet a korábbi buszoknál jobban kímélő zöldjárművek vásárlását, valamint járműveket üzemszerűen használó, hidrogénhajtású teherautó, kamion beszerzését tervező vállalkozásokat – közölte. Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarországon az energiamix mintegy 20 százalékát a közlekedésben használják fel. Ennek a nagy része fosszilis üzemanyag, és komoly kihívást jelent az átállás környezetet kevésbé terhelő, fenntartható, itthon is előállítható energiaforrásokra. Amíg az energetikai rendszer hazai döntésekkel befolyásolható, hiszen a gáz részaránya a napenergia, a szélenergia, vagy a biológiai alapon előállított erőforrások előállításával és használatával csökkenthető, a közlekedés terén az ország ki van szolgáltatva, hiszen a járműveket nem az állam gyártja, ilyen értelemben ezeket a döntéseket az iparnak kell meghoznia – fogalmazott. Emlékeztetett rá: 2035-től Európában csak elektromos autókat lehet gyártani, “de átgondolták, mert ez nem lesz tartható”.

Egy sor dolog történik most, környezetvédelmi jogszabályba kerül például, hogy nem fosszilis energiával működő járművek forgalomba helyezhetők – mondta. Palkovics László szavai szerint megnyílt a lehetőség a belső égésű motor továbbélésére abban az esetben, ha azokat zöld módon előállított hidrogénnel, vagy zöld módon előállított komponensekből álló szintetikus üzemanyaggal működtetik. Rámutatott, hogy az Európai Parlamentben kezdeményezték az elektromos autókkal összefüggő kérdések átgondolását versenyképességi problémák, illetve amiatt, hogy a tisztán elektromos autókat tölteni kell, ahhoz hálózatra van szükség, akkumulátorokat kell gyártani.

Akkumulátorokra szükség lesz, mert a kereket villamosmotorral hajtjuk, de nem mindegy, mennyi akkumulátor van az autóban, nem mindegy, hogy az energia, amit abban tárolunk, kívülről, hálózati töltőről jön, vagy mondjuk a fedélzeten, egy optimálisan működtetett belső égésű motorral állítjuk elő – jegyezte meg.

Palkovics László a hidrogénhajtású járművekről azt mondta, hogy nem újkeletű dologról van szó, a müncheni repülőtéren már 15 évvel ezelőtt közlekedtek ilyen autóbuszok és autók, csak a folyamat “technológiai dolgok miatt” lelassult, most viszont újra erősödik, a jogalkotó motiválja az ipart, hogy foglalkozzon vele.

Ma már lehet olyan technológiát találni, hogy a hidrogén elégethető belső égésű motorban, és nem okoz több gondot, mint amennyi az előnye – közölte.

Kitért rá, a kérdés összetett, a hidrogén felhasználásakor nemcsak víz keletkezik, a folyamat oxidálja a levegőben lévő nitrogént. A hidrogén nem egy egyszerűen kezelhető anyag, töltésére töltőhálózatot kell létrehozni, Magyarországon Győrben, Budapesten és Debrecenben tervezik hidrogénkút telepítését, majd bővítik a hálózatot – mondta. Palkovics László szólt arról, hogy a Energia21 Kezdeményezés ajánlásokat fogalmazott meg az autóhasználóknak is. A világon 1,4 milliárd belsőégésű motorral szerelt autó van, a számuk nagyon gyorsan nem fog csökkenni, erre is megoldást kell találni – jegyezte meg. Hangsúlyozta, az egyik a szintetikus üzemanyag alkalmazása, a másik a rendszeres karbantartás. Palkovics László azt javasolta, hogy az autótulajdonosok vigyék rendszeresen szakszervízbe járműveiket, cseréltessék ki a szükséges alkatrészeket ahhoz, hogy csökkenjen a fogyasztásuk és ezáltal a környezetterhelés is. Palkovics László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt. Ott szólt arról is, hogy a leginkább azzal segíthetjük a zöldátállást, a kisebb környezetterhelés elérését, ha átgondoljuk, mikor, hova akarunk elmenni, szükséges-e ezt megtennünk és milyen módon tesszük: beülünk az autónkba, vagy a környezet szempontjából kedvezőbb tömegközlekedést választjuk.

Az akkumulátorgyárak építésével összefüggő ellenállásról azt mondta: az akkumulátor megosztó eszköz, de a gyártásnak és a feldolgozásnak biztonságosnak kell lennie, a kormány dolgozik azon, hogy az előírások olyanok legyenek, mint Németországban. “Nem kell félni, ez egy politikai hisztéria” – hangoztatta Palkovics László, aki szerint “ha a Németországban ez a szabályozás jó, akkor nálunk is megfelel”. Úgy vélte, ha ugyanaz az akkumulátorgyár Németországban jó, Magyarországon nem, akkor ez nem környezeti, vagy tudatossági, hanem inkább előre megfontolt gazdasági kérdés. “Túl sok akkumulátorgyár jött Magyarországra, mások is szeretnének ebből, ezért van egy ilyen hatása” – tette hozzá.

Zöld Közlekedés

Dráguló üzemanyag, bizonytalan nyár: mire számíthatnak az utasok?

Bár Európában egyre több jel utal a repülőgép-üzemanyag szűkösségére és egyes légitársaságok már járatokat törölnek, a Wizz Air és a Budapest Airport szerint jelenleg nincs fennakadás a kerozinellátásban.

Létrehozva:

51 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar utazási irodák kivárnak a charter-járatok megrendeléseivel, lemondások egyelőre nincsenek, az irodák bíznak abban, hogy az üzemanyagellátás helyzete nyárra rendeződik – válaszolta Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) szóvivője. A WizzAir légitársaság és a Budapest Airport is azt közölte, hogy jelenleg nincs fennakadás a kerozinellátásban, a Lufthansa és a KLM azonban több járatot is törölt – írja az alternativenergia.hu. A MUISZ szóvivője emlékeztetett, a charter-járatok júniusban indulnak be, így május második felében, a hónap vége felé lehet hitelesebb képet kapni arról, hogy lesznek-e lemondások, összevonások, de egyelőre ennek még nincs jele. Willie Walsh, a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) vezérigazgatója a napokban arra figyelmeztetett, hogy becslésük szerint Európában járattörlések kezdődhetnek május végén a repülőgép-üzemanyag hiánya miatt. Mint mondta, erre már mos is vannak példák Ázsiai egyes részein. Rámutatott arra, hogy amellett, hogy a hatóságok mindent megtesznek az alternatív ellátási útvonalak biztosítása érdekében, fontos, hogy jól kommunikált és jól koordinált tervekkel rendelkezzenek arra az esetre, ha korlátozás válik szükségessé, beleértve a résidő-könnyítést is.

A WizzAir Magyarország az MTI megkeresésére azt közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi az üzemanyag-ellátással kapcsolatos helyzetet, és állandó kapcsolatban van a beszállítókkal, hogy a szükséges mennyiség mindig rendelkezésre álljon. Jelenleg nincs fennakadás a kerozinellátásban, így a járatok a meghirdetett menetrend szerint közlekednek, emiatt járatokat nem kell törölni. A Wizz Air az esetleges változásokról időben tájékoztatja az utasokat – közölte a légitársaság. A Budapest Airport Zrt. arról tájékoztatott, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren jelenleg stabil az üzemanyag-ellátás, partnereik nem jeleztek az üzemanyag elérhetőségével kapcsolatos problémát, és jelentősebb mértékű járattörlést sem tapasztalnak. Szükség esetén a légitársaságoknak lehetőségük van arra is, hogy a célállomáson tapasztalható esetleges korlátozások idején már az indulási repülőtéren többletüzemanyagot vegyenek fel.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér napi kerozinfelhasználása éves átlagban jelentős szórást mutat, nagyságrendileg 1200-2000 tonna között alakul, amely a nyári csúcsidőszakban a forgalom növekedésével párhuzamosan emelkedik. A repülőtéren található tartályokban legfeljebb 4-5 napnyi üzemanyag tárolására van lehetőség a mostani forgalmi szint mellett. A tárolókapacitás esetleges jövőbeni bővítésének lehetősége jelenleg vizsgálat alatt áll – ismertette a repülőtérüzemeltető. Hozzátették, a Budapest Airport tulajdonában álló RÜK Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. többségi piaci részesedéssel rendelkezik a budapesti kiszolgálásban. Magyarország kerozinellátása nagymértékben importfüggő, külföldön finomított kerozin érkezik az országba, több európai és mediterrán térségben található finomítóból. A Budapest Airport több forrásból szerzi be az üzemanyagot, ami növeli az ellátás biztonságát. Az Európai Unió részéről a helyzettel kapcsolatban egyelőre nem érkezett külön értesítés.

Közölték, a repülőtér korábban is kezelt már hasonló helyzeteket: az elmúlt években előfordult, hogy az ellátási láncban külső okok miatt átmeneti fennakadások jelentkeztek. Ilyen esetekben a Budapest Airport azonnali intézkedéseket vezetett be – például az üzemanyagfelvétel optimalizálásának kérésével -, a légitársaságok együttműködésével pedig sikerült biztosítani a folyamatos üzemelést. Ezekben az időszakokban sem járatkésések, sem törlések nem történtek az üzemanyag-ellátás miatt, és a repülőtér működése zavartalan maradt. Megjegyezték, hogy a menetrendek időszakos módosítása a légiközlekedési iparágban bevett gyakorlat, amely mögött több tényező együttes hatása áll. Ezek a menetrendi változtatások jellemzően átmeneti jellegűek, és a piaci környezet stabilizálódásával a korábban tervezett kapacitások visszaépülhetnek.

A Budapest Airport hangsúlyozta, szoros kapcsolatot tart a légitársaságokkal és az üzemanyag-ellátási láncban részt vevő partnereivel, és mindent megtesz azért, hogy az utasforgalom zavartalan maradjon. A repülőtér-üzemeltető javasolja az utasoknak, hogy folyamatosan tájékozódjanak utazásaikról a légitársaságok felületein. A Deutsche Lufthansa AG további 20 ezer veszteséges járatot töröl Európában a nyári szezonban, hogy spóroljon, miután a repülőgép-üzemanyag jelentősen drágult a közel-keleti háború kitörése óta. A járatcsökkentés a frankfurti és müncheni repülőtereket érinti, és október végéig lesz érvényben. Ezzel egyidejűleg a vállalat új járatokat indít Zürichből, Bécsből és Brüsszelből. A sajtóközlemény szerint a vállalat az intézkedéssel körülbelül 40 ezer tonna kerozint kíván megtakarítani. A légitársaság már törölt 120 járatot Frankfurtból a lengyelországi Bydgoszcz és Rzeszów városokba, valamint a norvégiai Stavangerbe május végéig. A további változásokat április végén jelentik be.

A holland KLM légitársaság a múlt héten 160 járatot törölt májusra, miközben más európai és ázsiai-csendes-óceáni légitársaságok emelik az áraikat. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) ügyvezető igazgatója a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy Európának mindössze hat hétre elegendő üzemanyaga maradt, míg Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa azt mondta, hogy a válság a magas árak válságából az “ellátási válság” felé halad.

Tovább olvasom