A Magyarország zöldátállását segítő kezdeményezés vezetője emlékeztetett rá: már 2019-ben döntés született arról, hogy a 25 ezer lakosnál népesebb városok kizárólag lokálisan emissziómentes buszok beszerzéséhez kaphatnak hozzájárulást. Mivel az elektromos buszok a hatótávolságuk miatt nem elég jók a városok közötti közlekedéshez, a kormány támogatja a környezetet a korábbi buszoknál jobban kímélő zöldjárművek vásárlását, valamint járműveket üzemszerűen használó, hidrogénhajtású teherautó, kamion beszerzését tervező vállalkozásokat – közölte. Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarországon az energiamix mintegy 20 százalékát a közlekedésben használják fel. Ennek a nagy része fosszilis üzemanyag, és komoly kihívást jelent az átállás környezetet kevésbé terhelő, fenntartható, itthon is előállítható energiaforrásokra. Amíg az energetikai rendszer hazai döntésekkel befolyásolható, hiszen a gáz részaránya a napenergia, a szélenergia, vagy a biológiai alapon előállított erőforrások előállításával és használatával csökkenthető, a közlekedés terén az ország ki van szolgáltatva, hiszen a járműveket nem az állam gyártja, ilyen értelemben ezeket a döntéseket az iparnak kell meghoznia – fogalmazott. Emlékeztetett rá: 2035-től Európában csak elektromos autókat lehet gyártani, “de átgondolták, mert ez nem lesz tartható”.

Egy sor dolog történik most, környezetvédelmi jogszabályba kerül például, hogy nem fosszilis energiával működő járművek forgalomba helyezhetők – mondta. Palkovics László szavai szerint megnyílt a lehetőség a belső égésű motor továbbélésére abban az esetben, ha azokat zöld módon előállított hidrogénnel, vagy zöld módon előállított komponensekből álló szintetikus üzemanyaggal működtetik. Rámutatott, hogy az Európai Parlamentben kezdeményezték az elektromos autókkal összefüggő kérdések átgondolását versenyképességi problémák, illetve amiatt, hogy a tisztán elektromos autókat tölteni kell, ahhoz hálózatra van szükség, akkumulátorokat kell gyártani.

Akkumulátorokra szükség lesz, mert a kereket villamosmotorral hajtjuk, de nem mindegy, mennyi akkumulátor van az autóban, nem mindegy, hogy az energia, amit abban tárolunk, kívülről, hálózati töltőről jön, vagy mondjuk a fedélzeten, egy optimálisan működtetett belső égésű motorral állítjuk elő – jegyezte meg.

Palkovics László a hidrogénhajtású járművekről azt mondta, hogy nem újkeletű dologról van szó, a müncheni repülőtéren már 15 évvel ezelőtt közlekedtek ilyen autóbuszok és autók, csak a folyamat “technológiai dolgok miatt” lelassult, most viszont újra erősödik, a jogalkotó motiválja az ipart, hogy foglalkozzon vele.

Ma már lehet olyan technológiát találni, hogy a hidrogén elégethető belső égésű motorban, és nem okoz több gondot, mint amennyi az előnye – közölte.

Kitért rá, a kérdés összetett, a hidrogén felhasználásakor nemcsak víz keletkezik, a folyamat oxidálja a levegőben lévő nitrogént. A hidrogén nem egy egyszerűen kezelhető anyag, töltésére töltőhálózatot kell létrehozni, Magyarországon Győrben, Budapesten és Debrecenben tervezik hidrogénkút telepítését, majd bővítik a hálózatot – mondta. Palkovics László szólt arról, hogy a Energia21 Kezdeményezés ajánlásokat fogalmazott meg az autóhasználóknak is. A világon 1,4 milliárd belsőégésű motorral szerelt autó van, a számuk nagyon gyorsan nem fog csökkenni, erre is megoldást kell találni – jegyezte meg. Hangsúlyozta, az egyik a szintetikus üzemanyag alkalmazása, a másik a rendszeres karbantartás. Palkovics László azt javasolta, hogy az autótulajdonosok vigyék rendszeresen szakszervízbe járműveiket, cseréltessék ki a szükséges alkatrészeket ahhoz, hogy csökkenjen a fogyasztásuk és ezáltal a környezetterhelés is. Palkovics László a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt. Ott szólt arról is, hogy a leginkább azzal segíthetjük a zöldátállást, a kisebb környezetterhelés elérését, ha átgondoljuk, mikor, hova akarunk elmenni, szükséges-e ezt megtennünk és milyen módon tesszük: beülünk az autónkba, vagy a környezet szempontjából kedvezőbb tömegközlekedést választjuk.

Az akkumulátorgyárak építésével összefüggő ellenállásról azt mondta: az akkumulátor megosztó eszköz, de a gyártásnak és a feldolgozásnak biztonságosnak kell lennie, a kormány dolgozik azon, hogy az előírások olyanok legyenek, mint Németországban. “Nem kell félni, ez egy politikai hisztéria” – hangoztatta Palkovics László, aki szerint “ha a Németországban ez a szabályozás jó, akkor nálunk is megfelel”. Úgy vélte, ha ugyanaz az akkumulátorgyár Németországban jó, Magyarországon nem, akkor ez nem környezeti, vagy tudatossági, hanem inkább előre megfontolt gazdasági kérdés. “Túl sok akkumulátorgyár jött Magyarországra, mások is szeretnének ebből, ezért van egy ilyen hatása” – tette hozzá.