Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiatakarékosságra szólította fel a németeket a Mercedes vezetője

Létrehozva:

|

Takarékos energiafogyasztásra szólította fel a német lakosságot a Mercedes-Benz járműgyártó társaság vezetője egy pénteki nyilatkozatában.

Ola Källenius igazgatótanácsi elnök a Handelsblatt című üzleti lapnak kijelentette, hogy a takarékoskodás az energiával “az első számú állampolgári kötelesség”. “Önként össze kell fognunk, mindenkinek a lehető legtöbb energiát kell megtakarítania” – mondta a vállalatvezető, hozzátéve, hogy családjában is igyekeznek visszafogni a fogyasztást, így “otthon kevesebb lámpa van bekapcsolva, és néhány fokkal hűvösebb van”. Ukrajnában az Oroszország által indított háború miatt “sokkal többet szenvednek az emberek” – mutatott rá Ola Källenius. Mint mondta, a cégnél is spórolnak az energiával, például a stuttgarti székház tetején “egyszerűen nem világít éjszaka a Mercedes-csillag”. Kiemelte, hogy már az Ukrajna elleni orosz támadást követő napon megalakítottak egy munkacsoportot az energiafogyasztás visszafogására, amelynek erőfeszítései révén akár 50 százalékkal csökkenteni lehet a földgázfogyasztást. A megújuló forrásból származó áramot pedig nem vásárolják, hanem saját szervezésben állítják elő, egy balti-tengeri szélerőműparkkal és egy Alsó-Szászország tartományi tesztpályánál épített szélerőműparkkal a hazai szükséglet 40 százalékát termelik meg.

Elindítottak egy vállalati napelem-telepítési programot is “ezer tető” néven, a leggyorsabb előrelépést viszont mégsem Németországban érték el, hanem az Egyesült Államokban, ahol egy áramszolgáltatóval együttműködve nagyméretű napelemparkot építenek, amely a helyi – Alabama állambeli – üzem teljes villamosenergia-igényét fedezi majd – fejtette ki a Mercedes vezetője. A Handelsblatt egy másik, hétfői összeállítása szerint más nagy német iparvállalatok is haladnak az Oroszországból érkező földgázszállítások leállítása miatt keletkezett gondok kezelésével. Ezt jelzi a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szeptemberről szóló kimutatása, miszerint miközben a feldolgozóipar teljesítménye éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt, az ágazat földgázfogyasztása 14 százalékkal csökkent.

Advertisement

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesneztagentur) adatai szerint októberben még nagyobb volt a megtakarítás a legnagyobb földgázfogyasztók közé tartozó feldolgozóiparban, az ágazat vállalkozásai 27 százalékos fogyasztáscsökkenést értek el a 2018-2021-es időszak átlagához képest. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A Bundesnetzagentur adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil”, és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,98 százalékos.

Advertisement

Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.

Advertisement

Zöldinfó

Budapest zöldterületeit a kánikulában is öntözni kell – a Főkert indokolta a korlátozást

A fővárosban elsősorban energia- és nem víztakarékossági okokból vezettek be öntözési korlátozást.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Főkert elsősorban energiatakarékossági okokból vezetett be locsolási korlátozást, annak ellenére, hogy erre a fővárosban rendelkezésre álló vízkészlet miatt nem volt szükség, illetve kötelezettségük sem volna rá – jelentette ki a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója Budapesten. Dezsényi Péter emlékeztetett arra hogy a Vidék-és Településfejlesztési Minisztérium július 31-én elsőfokú vízkorlátozást jelentett be, amit úgy értelmeztek, hogy le kell állítani a város zöldterületei, illetve a kertek locsolását – írja az alternativenergia.hu. Ám később kiderült, hogy ilyet csak önkormányzat rendelhet el a lakosságot érintős súlyos vízhiány esetén. Annak érdekében viszont, hogy spóroljanak az elektromos energiával, leállították a szökőkutakat, a Gellért-hegyi vízesést, illetve a város zöld menedékei, 35 kiemelt zöldterület kap magasabb szintű vízellátást, azok a közparkok, ahol van automata locsolórendszer. Ilyen például a Margitsziget, a Városliget, vagy a Múzeumkert. Az igazgató hangsúlyozta: a minisztérium egy 1995-ös, mára elavult jogszabály miatt rendelte el a vízkorlátozást, amelyet utóbb visszavont. A jogszabály annál is inkább idejétmúlt, mert 20 évvel ezelőtt, elsősorban esztétikai funkciója volt a közparkoknak, míg mára közegészségügyi tényezőkké váltak.

Ebben a helyzetben nem megengedhető – folytatta -, hogy 40 fokos hőségben leállítsák a zöldterületek öntözését. Annál is inkább, mert a fővárosi parkok összértéke 400 milliárd forint. Ami pedig még ennél is fontosabb, hogy évtizedekbe kerülne a növények pótlásuk pusztulásuk esetén. Példaként említette, hogy ha 3-4 hétig nem öntöznék a fiatal fákat, ötödük elpusztulna. Miközben egy fa telepítésének és gondozásának költsége öt év alatt egymillió forint. Eközben a főváros közterületén lévő egymillió fa 30-40 százalékát le kell cserélni 10-15 éven belül elöregedés miatt. Ugyanis balesetveszélyessé válnak, illetve az öntözés szükséges az élő környezet, a madarak és a rovarok miatt is – mondta az igazgató.

Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze hangsúlyozta, hogy a fővárosban akkor is biztosított volna a vízellátás az 1,7 millió lakos számára, ha egyetlen csepp víz sem volna a Dunában, hiszen a Duna alatt van egy “párhuzamos Duna” egy kavicspad, amelynek rétegei elegendő vizet biztosíthatnak a főváros számára. Vagyis az öntözés teljes korlátozása öngyilkosság volna – fogalmazott. Ugyanakkor azt ajánlja a fővárosi kerttulajdonosoknak, hogy hajnalban és kora reggel locsoljanak, mert a napelemkapacitások ezt követően pótolni tudják a tározók visszatöltéséhez szükséges elektromos energiát, és nem keletkezik zavar az áramellátásban. Továbbá a jelenlegi válságból az is levonható tanulságként, hogy átdolgozásra szorul az 1995-ben elfogadott jogszabály. Az is elhangzott, hogy 1973 óta nem került sor új zöldterületek kialakítására a fővárosban; ezért is jelentős, hogy Rákosrendezőn a tervek szerint 35 hektáros új közpark valósul meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák