Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiatakarékosságra szólította fel a németeket a Mercedes vezetője

Létrehozva:

|

Takarékos energiafogyasztásra szólította fel a német lakosságot a Mercedes-Benz járműgyártó társaság vezetője egy pénteki nyilatkozatában.

Ola Källenius igazgatótanácsi elnök a Handelsblatt című üzleti lapnak kijelentette, hogy a takarékoskodás az energiával “az első számú állampolgári kötelesség”. “Önként össze kell fognunk, mindenkinek a lehető legtöbb energiát kell megtakarítania” – mondta a vállalatvezető, hozzátéve, hogy családjában is igyekeznek visszafogni a fogyasztást, így “otthon kevesebb lámpa van bekapcsolva, és néhány fokkal hűvösebb van”. Ukrajnában az Oroszország által indított háború miatt “sokkal többet szenvednek az emberek” – mutatott rá Ola Källenius. Mint mondta, a cégnél is spórolnak az energiával, például a stuttgarti székház tetején “egyszerűen nem világít éjszaka a Mercedes-csillag”. Kiemelte, hogy már az Ukrajna elleni orosz támadást követő napon megalakítottak egy munkacsoportot az energiafogyasztás visszafogására, amelynek erőfeszítései révén akár 50 százalékkal csökkenteni lehet a földgázfogyasztást. A megújuló forrásból származó áramot pedig nem vásárolják, hanem saját szervezésben állítják elő, egy balti-tengeri szélerőműparkkal és egy Alsó-Szászország tartományi tesztpályánál épített szélerőműparkkal a hazai szükséglet 40 százalékát termelik meg.

Elindítottak egy vállalati napelem-telepítési programot is “ezer tető” néven, a leggyorsabb előrelépést viszont mégsem Németországban érték el, hanem az Egyesült Államokban, ahol egy áramszolgáltatóval együttműködve nagyméretű napelemparkot építenek, amely a helyi – Alabama állambeli – üzem teljes villamosenergia-igényét fedezi majd – fejtette ki a Mercedes vezetője. A Handelsblatt egy másik, hétfői összeállítása szerint más nagy német iparvállalatok is haladnak az Oroszországból érkező földgázszállítások leállítása miatt keletkezett gondok kezelésével. Ezt jelzi a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szeptemberről szóló kimutatása, miszerint miközben a feldolgozóipar teljesítménye éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt, az ágazat földgázfogyasztása 14 százalékkal csökkent.

Advertisement

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesneztagentur) adatai szerint októberben még nagyobb volt a megtakarítás a legnagyobb földgázfogyasztók közé tartozó feldolgozóiparban, az ágazat vállalkozásai 27 százalékos fogyasztáscsökkenést értek el a 2018-2021-es időszak átlagához képest. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A Bundesnetzagentur adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil”, és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,98 százalékos.

Advertisement

Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák