Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiatakarékosságra szólította fel a németeket a Mercedes vezetője

Létrehozva:

|

Takarékos energiafogyasztásra szólította fel a német lakosságot a Mercedes-Benz járműgyártó társaság vezetője egy pénteki nyilatkozatában.

Ola Källenius igazgatótanácsi elnök a Handelsblatt című üzleti lapnak kijelentette, hogy a takarékoskodás az energiával “az első számú állampolgári kötelesség”. “Önként össze kell fognunk, mindenkinek a lehető legtöbb energiát kell megtakarítania” – mondta a vállalatvezető, hozzátéve, hogy családjában is igyekeznek visszafogni a fogyasztást, így “otthon kevesebb lámpa van bekapcsolva, és néhány fokkal hűvösebb van”. Ukrajnában az Oroszország által indított háború miatt “sokkal többet szenvednek az emberek” – mutatott rá Ola Källenius. Mint mondta, a cégnél is spórolnak az energiával, például a stuttgarti székház tetején “egyszerűen nem világít éjszaka a Mercedes-csillag”. Kiemelte, hogy már az Ukrajna elleni orosz támadást követő napon megalakítottak egy munkacsoportot az energiafogyasztás visszafogására, amelynek erőfeszítései révén akár 50 százalékkal csökkenteni lehet a földgázfogyasztást. A megújuló forrásból származó áramot pedig nem vásárolják, hanem saját szervezésben állítják elő, egy balti-tengeri szélerőműparkkal és egy Alsó-Szászország tartományi tesztpályánál épített szélerőműparkkal a hazai szükséglet 40 százalékát termelik meg.

Elindítottak egy vállalati napelem-telepítési programot is “ezer tető” néven, a leggyorsabb előrelépést viszont mégsem Németországban érték el, hanem az Egyesült Államokban, ahol egy áramszolgáltatóval együttműködve nagyméretű napelemparkot építenek, amely a helyi – Alabama állambeli – üzem teljes villamosenergia-igényét fedezi majd – fejtette ki a Mercedes vezetője. A Handelsblatt egy másik, hétfői összeállítása szerint más nagy német iparvállalatok is haladnak az Oroszországból érkező földgázszállítások leállítása miatt keletkezett gondok kezelésével. Ezt jelzi a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szeptemberről szóló kimutatása, miszerint miközben a feldolgozóipar teljesítménye éves összevetésben 2,6 százalékkal nőtt, az ágazat földgázfogyasztása 14 százalékkal csökkent.

Advertisement

A szövetségi közüzemi felügyelet (Bundesneztagentur) adatai szerint októberben még nagyobb volt a megtakarítás a legnagyobb földgázfogyasztók közé tartozó feldolgozóiparban, az ágazat vállalkozásai 27 százalékos fogyasztáscsökkenést értek el a 2018-2021-es időszak átlagához képest. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Moszkva a háború kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd beszüntette a Németországba irányuló exportot, annak ellenére, hogy a háború miatt Oroszországgal szemben bevezetett európai uniós büntetőintézkedések nem érintik a földgázkereskedelmet. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor nem érkezett Németországba földgáz közvetlenül Oroszországból.

A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják. A Bundesnetzagentur adatai szerint az orosz import kiesését egyelőre sikerül ellensúlyozni. A hatóság pénteki jelentése szerint a “németországi gázellátás stabil”, és “az ellátás biztonsága továbbra is garantált”, a földgáztárolók töltöttségi szintje pedig 99,98 százalékos.

Advertisement

Ugyanakkor a hatóság “kifejezetten hangsúlyozza a takarékos gázfogyasztás fontosságát” – írták, kifejtve, hogy a téli gázhiány akkor kerülhető el, ha sikerül legalább 20 százalékkal csökkenteni a fogyasztást, illetve bekapcsolni az ellátásba a 2023 elejére üzembe állítani tervezett LNG-terminálokat, és mérsékelni a télen szokásos importcsökkenést és exportnövekedést.

Advertisement

Zöldinfó

A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe

A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.

Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.

A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.

Advertisement

A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.

A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák