Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Erre a napelemes tetőcserépre várt a szakma

Létrehozva:

|

A napelemes tetőcserepeket hőszivattyúval kombinálták Németországban.

Egy hőszivattyús rendszerrel ellátott létesítményben tesztelte napelemes cserepeit a német Paxos – számol be a PV Magazine. A napelemes tető hőt és áramot is képes biztosítani, és a hőszivattyú hatékonyságát is növeli, mintegy 25 százalékkal. A vállalat a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemével kezdett kutatásba, hogy létrehozzák a hő és áram generálására egyaránt alkalmas eszközt. A fotovoltaikus-termál (PVT) termék első ránézésre nem sokban különbözik egy hagyományos cseréptől, emiatt még inkább vonzó lehet az ingatlantulajdonosok számára. A csapat egy prototípust hozott létre, hogy felmérje a termék hőmérsékletét, ellenállóságát és biztonságosságát.

A felhasznált üveget is elemezték, ezzel szűrve ki a visszaverődés vagy szóródás okozta fényveszteséget. A cserepet egy olyan létesítményben próbálták ki, amelyhez egy hőszivattyú és mikroinverterek tartoznak. „A tényleges tetőcserép módosításainak köszönhetően a fizikai tulajdonságok és az energiahozam is jelentősen javult. A rendszer így készen állt a folyamatos, valós körülmények közötti használatra” – magyarázta Christian Dick, a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetem projektmenedzsere.

Advertisement

A teljesítménytesztek valós körülmények között, októberben kezdődtek meg, a referenciarendszer hagyományos, megemelt modulos napelemeken alapul. „A napelemes tetőcserépbe a napelemek hűtését szolgáló légcsatorna lett beépítve, ami javítja a munkapontot, akárcsak a hátsó szellőzés a hagyományos rendszerekben” – nyilatkozta Dick. A szakértő szerint az eddigi adatok alapján a hőigénytől és az időjárási körülményektől függően közel negyedével javítható a hőszivattyú hatásfoka a megoldással.

Kép forrása: Costa Belibasakis/TH Köln

A csempe az ingatlan hőellátásához is hozzájárul, így növeli a rendszer összhatékonyságát.„Németországban sok tetőfelületet nem használnak energiatermelésre – ez pedig fontos elem lenne az energetikai átállás sikerében” – mondta Julian Münzberg, a Paxos munkatársa. A vállalat már el is adta a szabadalmat egy meg nem nevezett gyártónak, amely elkezdi majd a sorozatgyártást.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák