Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Erre a napelemes tetőcserépre várt a szakma

Létrehozva:

|

A napelemes tetőcserepeket hőszivattyúval kombinálták Németországban.

Egy hőszivattyús rendszerrel ellátott létesítményben tesztelte napelemes cserepeit a német Paxos – számol be a PV Magazine. A napelemes tető hőt és áramot is képes biztosítani, és a hőszivattyú hatékonyságát is növeli, mintegy 25 százalékkal. A vállalat a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemével kezdett kutatásba, hogy létrehozzák a hő és áram generálására egyaránt alkalmas eszközt. A fotovoltaikus-termál (PVT) termék első ránézésre nem sokban különbözik egy hagyományos cseréptől, emiatt még inkább vonzó lehet az ingatlantulajdonosok számára. A csapat egy prototípust hozott létre, hogy felmérje a termék hőmérsékletét, ellenállóságát és biztonságosságát.

A felhasznált üveget is elemezték, ezzel szűrve ki a visszaverődés vagy szóródás okozta fényveszteséget. A cserepet egy olyan létesítményben próbálták ki, amelyhez egy hőszivattyú és mikroinverterek tartoznak. „A tényleges tetőcserép módosításainak köszönhetően a fizikai tulajdonságok és az energiahozam is jelentősen javult. A rendszer így készen állt a folyamatos, valós körülmények közötti használatra” – magyarázta Christian Dick, a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetem projektmenedzsere.

Advertisement

A teljesítménytesztek valós körülmények között, októberben kezdődtek meg, a referenciarendszer hagyományos, megemelt modulos napelemeken alapul. „A napelemes tetőcserépbe a napelemek hűtését szolgáló légcsatorna lett beépítve, ami javítja a munkapontot, akárcsak a hátsó szellőzés a hagyományos rendszerekben” – nyilatkozta Dick. A szakértő szerint az eddigi adatok alapján a hőigénytől és az időjárási körülményektől függően közel negyedével javítható a hőszivattyú hatásfoka a megoldással.

Kép forrása: Costa Belibasakis/TH Köln

A csempe az ingatlan hőellátásához is hozzájárul, így növeli a rendszer összhatékonyságát.„Németországban sok tetőfelületet nem használnak energiatermelésre – ez pedig fontos elem lenne az energetikai átállás sikerében” – mondta Julian Münzberg, a Paxos munkatársa. A vállalat már el is adta a szabadalmat egy meg nem nevezett gyártónak, amely elkezdi majd a sorozatgyártást.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák