Zöld Energia
Erre a napelemes tetőcserépre várt a szakma
A napelemes tetőcserepeket hőszivattyúval kombinálták Németországban.
Egy hőszivattyús rendszerrel ellátott létesítményben tesztelte napelemes cserepeit a német Paxos – számol be a PV Magazine. A napelemes tető hőt és áramot is képes biztosítani, és a hőszivattyú hatékonyságát is növeli, mintegy 25 százalékkal. A vállalat a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemével kezdett kutatásba, hogy létrehozzák a hő és áram generálására egyaránt alkalmas eszközt. A fotovoltaikus-termál (PVT) termék első ránézésre nem sokban különbözik egy hagyományos cseréptől, emiatt még inkább vonzó lehet az ingatlantulajdonosok számára. A csapat egy prototípust hozott létre, hogy felmérje a termék hőmérsékletét, ellenállóságát és biztonságosságát.
A felhasznált üveget is elemezték, ezzel szűrve ki a visszaverődés vagy szóródás okozta fényveszteséget. A cserepet egy olyan létesítményben próbálták ki, amelyhez egy hőszivattyú és mikroinverterek tartoznak. „A tényleges tetőcserép módosításainak köszönhetően a fizikai tulajdonságok és az energiahozam is jelentősen javult. A rendszer így készen állt a folyamatos, valós körülmények közötti használatra” – magyarázta Christian Dick, a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetem projektmenedzsere.
A teljesítménytesztek valós körülmények között, októberben kezdődtek meg, a referenciarendszer hagyományos, megemelt modulos napelemeken alapul. „A napelemes tetőcserépbe a napelemek hűtését szolgáló légcsatorna lett beépítve, ami javítja a munkapontot, akárcsak a hátsó szellőzés a hagyományos rendszerekben” – nyilatkozta Dick. A szakértő szerint az eddigi adatok alapján a hőigénytől és az időjárási körülményektől függően közel negyedével javítható a hőszivattyú hatásfoka a megoldással.

A csempe az ingatlan hőellátásához is hozzájárul, így növeli a rendszer összhatékonyságát.„Németországban sok tetőfelületet nem használnak energiatermelésre – ez pedig fontos elem lenne az energetikai átállás sikerében” – mondta Julian Münzberg, a Paxos munkatársa. A vállalat már el is adta a szabadalmat egy meg nem nevezett gyártónak, amely elkezdi majd a sorozatgyártást.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
