Zöld Energia

Erre a napelemes tetőcserépre várt a szakma

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-11-23

Szerző:

Hell

A napelemes tetőcserepeket hőszivattyúval kombinálták Németországban.

Egy hőszivattyús rendszerrel ellátott létesítményben tesztelte napelemes cserepeit a német Paxos – számol be a PV Magazine. A napelemes tető hőt és áramot is képes biztosítani, és a hőszivattyú hatékonyságát is növeli, mintegy 25 százalékkal. A vállalat a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemével kezdett kutatásba, hogy létrehozzák a hő és áram generálására egyaránt alkalmas eszközt. A fotovoltaikus-termál (PVT) termék első ránézésre nem sokban különbözik egy hagyományos cseréptől, emiatt még inkább vonzó lehet az ingatlantulajdonosok számára. A csapat egy prototípust hozott létre, hogy felmérje a termék hőmérsékletét, ellenállóságát és biztonságosságát.

A felhasznált üveget is elemezték, ezzel szűrve ki a visszaverődés vagy szóródás okozta fényveszteséget. A cserepet egy olyan létesítményben próbálták ki, amelyhez egy hőszivattyú és mikroinverterek tartoznak. „A tényleges tetőcserép módosításainak köszönhetően a fizikai tulajdonságok és az energiahozam is jelentősen javult. A rendszer így készen állt a folyamatos, valós körülmények közötti használatra” – magyarázta Christian Dick, a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetem projektmenedzsere.

A teljesítménytesztek valós körülmények között, októberben kezdődtek meg, a referenciarendszer hagyományos, megemelt modulos napelemeken alapul. „A napelemes tetőcserépbe a napelemek hűtését szolgáló légcsatorna lett beépítve, ami javítja a munkapontot, akárcsak a hátsó szellőzés a hagyományos rendszerekben” – nyilatkozta Dick. A szakértő szerint az eddigi adatok alapján a hőigénytől és az időjárási körülményektől függően közel negyedével javítható a hőszivattyú hatásfoka a megoldással.

A csempe az ingatlan hőellátásához is hozzájárul, így növeli a rendszer összhatékonyságát.„Németországban sok tetőfelületet nem használnak energiatermelésre – ez pedig fontos elem lenne az energetikai átállás sikerében” – mondta Julian Münzberg, a Paxos munkatársa. A vállalat már el is adta a szabadalmat egy meg nem nevezett gyártónak, amely elkezdi majd a sorozatgyártást.

Kapcsolódó tartalom:energia napelem napelem tetőcserép napelemek napelemes tetőcserép

Zöld Energia

Az energiatárolás új játékszabályai és a megtérülési modellek kockázatai

Az exportbüntető piacokon a tároló gazdasági szükségszerűséggé vált, de a régi modellek miatt a projektek könnyen alulteljesíthetik a várakozásokat.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-04

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A lakossági napelemes piac gyors átalakuláson megy keresztül: a hagyományos, nappali termelésre és hálózati exportmaximalizálásra épülő modellek helyét egyre inkább az akkumulátoros önfogyasztás veszi át – írja az alternativenergia.hu. Ez a váltás azonban komoly kockázatot hordoz a megtérülési számításokban, mert a pénzügyi modellek és teljesítménygaranciák jelentős része még mindig a korábbi, PV-only logikát tükrözi.

Megfordult a gazdasági logika

A klasszikus net metering korszakban a napelemes rendszerek értékét elsősorban a termelt energia mennyisége határozta meg. A többlettermelés egyszerűen a hálózatba került, az inverterek pedig jellemzően optimális közepes teljesítményszinten működtek. A pénzügyi modellek viszonylag egyszerű veszteségfeltételezésekkel dolgoztak.

Ma ez a paradigma már nem áll.

Számos piacon a hálózatba betáplált energia értéke jelentősen elmarad a vételezett villamos energia árától. Egyes régiókban a visszatáplálás nagykereskedelmi szinten kerül elszámolásra, ami akár két-háromszoros árkülönbséget is jelenthet a lakossági tarifához képest. Ennek következtében az akkumulátor már nem opcionális kiegészítő, hanem gazdasági optimalizáló eszköz lett.

Másképp működnek a rendszerek

Az önfogyasztásra optimalizált solar-plus-storage rendszerek energiaáramlása alapvetően eltér a korábbi működéstől. A cél már nem az, hogy a megtermelt energiát minél gyorsabban kitolják a hálózatba, hanem az, hogy a lehető legtovább helyben tartsák.

Ez több fontos üzemeltetési változást hoz:

a tárolók gyakrabban ciklizálnak
az inverterek sokkal több időt töltenek alacsony teljesítményszinten
nő az energiaalakítási lépések száma
megjelennek folyamatos parasztikus veszteségek

Ezek a működési módok korábban ritkák voltak, ma viszont tipikussá váltak.

Összetett veszteségek a háttérben

A modern rendszerekben a veszteségek több ponton halmozódnak. AC-csatolt architektúráknál például a többszörös DC-AC-DC-AC átalakítás érdemi energiaveszteséget okozhat. Emellett a tárolók és inverterek készenléti fogyasztása is folyamatos energiaveszteséget jelent.

Kritikus tényező az is, hogy sok inverter hatásfoka alacsony terhelésen jelentősen romlik. Márpedig az önfogyasztásra optimalizált rendszerek életciklusuk nagy részében nem csúcsteljesítményen működnek.

Fontos felismerés, hogy a különböző architektúrák eltérő pontokon „veszítenek energiát”. Nincs univerzális veszteségmechanizmus, ezért a névleges hatásfokok összehasonlítása önmagában félrevezető lehet.

Miért kritikus ez a befektetőknek?

A lakossági portfóliók jelentős része hosszú távú termelési becslésekre épül. Ezek támasztják alá a teljesítménygaranciákat, az adósságszolgálati mutatókat és a befektetői hozamokat.

Ha egy rendszert régi feltételezésekkel modelleznek, de modern önfogyasztási üzemmódban működtetnek, a projekt papíron rendben lehet, a valóságban mégis alulteljesíthet. Ez különösen érzékeny kérdés egy alacsony marzsokkal működő iparágban, ahol a teljesítménygaranciák közvetlenül az operatív cash flow-t terhelik.

Lakossági motivációk is változnak

Iparági adatok szerint a háztartások egyre inkább a villanyszámla-csökkentést és az energia-önellátást jelölik meg fő motivációként az akkumulátor telepítésénél. Azokon a piacokon, ahol az export kedvezőtlen, a tároló csatlakozási aránya már meghaladja a 75 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a rendszereket tudatosan olyan üzemre optimalizálják, amelyet a régi modellek nem vettek figyelembe.

Mit kell most újragondolni?

Az iparág számára egyre világosabb, hogy a modellezési és tervezési gyakorlatot frissíteni kell. A szakértők szerint különösen fontos:

a valós üzemprofilok modellezése
a teljesítménygaranciák újrakalibrálása
az alacsony terhelés melletti hatásfok vizsgálata
az architektúra-specifikus veszteségek számszerűsítése
a transzparens kommunikáció a beruházók felé

Új korszak kezdődött

A napelemes iparág már korábban is szembesült hasonló fordulópontokkal, például a moduldegradáció pontosításakor. Most egy hasonló léptékű korrekció zajlik.

Ahogy a solar-plus-storage válik alapértelmezetté, a siker kulcsa egyre kevésbé a beépített kapacitás, és egyre inkább az lesz, mennyire pontosan értjük az energia valós útját a rendszerben. Aki ezt a váltást figyelmen kívül hagyja, az könnyen olyan portfóliót építhet, amely nem a hardver hibája miatt, hanem a hibás modellezés következtében marad el a várakozásoktól.

Tovább olvasom