Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez az év is bekerül a legmelegebbek közé

Létrehozva:

|

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás. A hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak.

A mérések szerint a júniusi globális átlaghőmérséklet – a szárazföld és a világóceán felszínét is figyelembe véve – 16,22 Celsius fok volt, ami 0,72 fokkal melegebb, mint a 20. századi átlag, és 0,03 fokkal több, mint az eddigi, 2010-es rekord. Bár ez utóbbi nem tűnik soknak, a hőmérsékleti rekordok terén ez olyan, mintha egy lóversenyen a befutó több testhosszal megelőzné versenytársait – kommentálta az eredményeket Derek Arndt, az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) klímafigyelésért felelős vezetője.

A magyarországi hőmérséklet is magas volt az idén, az OMSZ adatai szerint a tavasz mindenképpen toplistás lett.

A szakember elmondása szerint mind a májusi, mind a júniusi melegrekord elsősorban a meleg óceánoknak – főleg a Csendes- és Indiai-óceánnak – tudható be. A világ óceánjai júniusban egyébként nem csak a havi átlaghőmérsékleti rekordot döntötték meg 17 Celsius fokkal, de a bármilyen hónapban valaha mért legmagasabb értéket mutatták.

Advertisement

Júniusban a hőmérők az Antarktisz kivételével minden kontinensen rekordhőmérsékleteket regisztráltak. Különösen meleg idő volt Új-Zélandon, Dél-Amerika északi részén, Grönland délkeleti részén, Közép- és Kelet-Afrikában, valamint Dél- és Délkelet-Ázsiában. Eközben például az Egyesült Államokban csak a 33. legmelegebb júniust mérték, és szintén viszonylag alacsony volt a hőmérséklet Oroszország keleti részén, valamint Közép- és Északkelet-Európa egyes részein.

A globális felmelegedést jól mutatja, hogy mind a 12 jelenleg érvényes havi melegrekord 1997 után állt be, miközben mind a 12 havi hidegrekordot 1917 előtt regisztrálták. Csak a júniusokat tekintve, a valaha mért tíz legmelegebb közül kilenc a 21. századra esik, és e kilenc között van az elmúlt öt év összes júniusa. De ha valaki nem hinne a rekordoknak, az átlaghőmérséklet is árulkodó: a mostani június megszakítás nélkül a 38. június, illetve általában a 352. hónap, amelynek hőmérséklete magasabb, mint a 20. századi átlag.

Advertisement

Az idén valószínűsíthető El Ninóval az egész idei év is igen melegnek ígérkezik – vélekedett Jonathan Overpeck, az Arizonai Egyetem klímakutatója. Az első hat hónap átlaghőmérséklete – 2002 hasonló időszakával fej-fej mellett – a harmadik legmagasabb a globális mérések 1880-as kezdete óta, csak 2010 és 1998 első féléve volt ennél melegebb – derül ki a NOAA adataiból.

A tengerszint-emelkedés korában nem kisebb a tét: a hullámsírban az enyészeté lesz, vagy megmarad üdülőparadicsomnak a Maldív-szigetek? Az ország átlagos magassága mindössze négy méter a tengerszint felett.
globális felmelegedés, klímaváltozás, klímavédelem
http://www.piacesprofit.hu/

Advertisement

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái

A legtöbben épületekre, múzeumokra és kávéházakra gondolnak, ha Bécsről esik szó, pedig a város több, mint 400 különleges természeti emléket is rejt: évszázados fákat, fosszilis erdőt, ritka élőhelyeket, sőt, egykori tengerpart maradványait is.

Létrehozva:

|

Szerző:

Aki nyitott szemmel járja Bécs utcáit, hamar megtapasztalhatja, hogy a város nemcsak építészeti vagy történelmi látnivalókban bővelkedik, hanem olyan természeti kincsekben is, amelyeket maga a természet alkotott. Ma már több, mint négyszáz ilyen természetvédelmi emlékhely található Bécs területén, a város szinte minden kerületében. Ezeket a bécsi környezetvédelmi hatóság hivatalosan is védetté nyilvánította, és sokuk táblával is jelölt, így könnyen felfedezhetők egy-egy városi séta során. Ezek az úgynevezett természeti emlékművek nemcsak természeti, hanem kulturális és tudományos szempontból is jelentősek. Ilyen például a Práter területén húzódó Mauthnerwasser, egy ma már csak részben fennmaradt vízfolyás, amely egykor a Duna ártéri rendszerének része volt, és ma természetvédelmi oltalom alatt áll.

A város geológiai múltja több ponton is kézzelfogható a belvárosban. A Burggarten parkjában található “megkövült erdő” például 280 millió éves fosszilis fatörzseket őrző kőzettömbökból áll és a város egyik legidősebb földtörténeti különlegessége. Egy kis kitérővel a 9. kerület egyik kis utcájában, a Prechtlgasséban, szabad szemmel is megfigyelhetjük azt a kőzetalapot, amelyre a mai Bécs épült, a 19. kerületben, a Kahlenberger Straße mentén pedig az egykori tengerpart szintje is jól kivehető, a domboldalba vágott sziklafal üledékes rétegei máig jól kirajzolják az ősi partvonalat. Az emlékhelyek gyakran pedig egy-egy történelmi korszak lenyomatai is.

A Mozart-platán, hivatalos nevén Jacquin‑platán, amely 1936 óta áll Bécs Landstraße kerületének egyik belső udvarában, a legenda szerint már akkor is ott állt, amikor maga Mozart a szomszédos házban zongoraórákat adott. A fa életkorát pontosan nem ismerjük, de a szakértők mintegy 230 évesre becsülik. A Weißgerberlände egyik eperfája pedig a 18. század selyemhernyó-tenyésztésének idejét idézi: ekkor eperfákat ültettek a külvárosokban a hernyók táplálására. Nem minden természeti emlékhely látogatható, de sok nyitva áll, és különleges rálátást kínál Bécs “régi természetére”.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák