Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezért éri meg hőszivattyút telepíteni

A hőszivattyú könnyen telepíthető, használatával pedig sokat spórolhatunk a rezsin.

Létrehozva:

|

Mivel egy hőszivattyú nemcsak a környezetvédelem, hanem az energiahatékonyság szempontjából is igen előnyös, a technológia már hazánkban is egyre terjed. Összeszámolni sem egyszerű, hogy mennyi érv szól a rendszer telepítése mellett, cikkünkben csak néhány fontos szempontot mutatunk be.

A levegő-víz hőszivattyúk egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhova telepíthetőek hosszas engedélyeztetési folyamat nélkül. Ha az épület hőleadói adottak, akkor a rendszer már egy napon belül készen állhat a használatra. További pozitívum, hogy a berendezés meglévő fűtési rendszerhez is csatlakoztatható, tehát tökéletesen megfelel a régebbi ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.

A hőszivattyú amellett, hogy fűteni képes az otthon, meleg vizet is elő tud állítani, sőt egy fan coil berendezéssel nyáron még a hűtést is rábízhatjuk. Bizonyos esetekben – magasabb hőfokon, nagyobb felületű fűtőtestekkel – radiátorral is kombinálható. Fontos ugyanakkor, hogy a modern padlófűtési módszerek ezeknél a fűtőtesteknél jóval hatékonyabbak, így alkalmasabb ezeket párosítani a hőszivattyúval.

Advertisement

A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága hideg időben sem mérséklődik túlzottan, a legújabb rendszerek akár -28 Celsius-fokig is tökéletesen üzemelnek, és kellemes meleget biztosítanak az otthonban. Magyarországon ilyen alacsony hőmérséklet természetesen nagyon ritkán jelentkezik, az elmúlt 20 évben a téli átlaghőmérséklet 0-3 Celsius-fok körül alakult.

A hőszivattyúk működéhez áram szükséges. Ha a technológiát összevetjük más, létező fűtési módszerekkel, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy ez a leghatékonyabb fűtési módszer. A hatékonyság következtében a megnövekedett villamosenergia-igény ellenére is mérsékelhető a rezsiköltség. További előny, hogy hazánkban a fűtési időszakban kedvezményes H tarifa vehető igénybe a szolgáltatóktól a hőszivattyúk használatához.

Advertisement

A rendszernél a zaj sem okoz gondot: sztenderd mérések alapján egy korszerű hőszivattyú nem sokkal hangosabb, mint egy átlagos hűtőszekrény. Végezetül: a levegő-víz hőszivattyú és a napelemes rendszerrel is kiegészíthető, ami további jelentős spórolást eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák