Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezért éri meg hőszivattyút telepíteni

A hőszivattyú könnyen telepíthető, használatával pedig sokat spórolhatunk a rezsin.

Létrehozva:

|

Mivel egy hőszivattyú nemcsak a környezetvédelem, hanem az energiahatékonyság szempontjából is igen előnyös, a technológia már hazánkban is egyre terjed. Összeszámolni sem egyszerű, hogy mennyi érv szól a rendszer telepítése mellett, cikkünkben csak néhány fontos szempontot mutatunk be.

A levegő-víz hőszivattyúk egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhova telepíthetőek hosszas engedélyeztetési folyamat nélkül. Ha az épület hőleadói adottak, akkor a rendszer már egy napon belül készen állhat a használatra. További pozitívum, hogy a berendezés meglévő fűtési rendszerhez is csatlakoztatható, tehát tökéletesen megfelel a régebbi ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.

A hőszivattyú amellett, hogy fűteni képes az otthon, meleg vizet is elő tud állítani, sőt egy fan coil berendezéssel nyáron még a hűtést is rábízhatjuk. Bizonyos esetekben – magasabb hőfokon, nagyobb felületű fűtőtestekkel – radiátorral is kombinálható. Fontos ugyanakkor, hogy a modern padlófűtési módszerek ezeknél a fűtőtesteknél jóval hatékonyabbak, így alkalmasabb ezeket párosítani a hőszivattyúval.

Advertisement

A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága hideg időben sem mérséklődik túlzottan, a legújabb rendszerek akár -28 Celsius-fokig is tökéletesen üzemelnek, és kellemes meleget biztosítanak az otthonban. Magyarországon ilyen alacsony hőmérséklet természetesen nagyon ritkán jelentkezik, az elmúlt 20 évben a téli átlaghőmérséklet 0-3 Celsius-fok körül alakult.

A hőszivattyúk működéhez áram szükséges. Ha a technológiát összevetjük más, létező fűtési módszerekkel, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy ez a leghatékonyabb fűtési módszer. A hatékonyság következtében a megnövekedett villamosenergia-igény ellenére is mérsékelhető a rezsiköltség. További előny, hogy hazánkban a fűtési időszakban kedvezményes H tarifa vehető igénybe a szolgáltatóktól a hőszivattyúk használatához.

Advertisement

A rendszernél a zaj sem okoz gondot: sztenderd mérések alapján egy korszerű hőszivattyú nem sokkal hangosabb, mint egy átlagos hűtőszekrény. Végezetül: a levegő-víz hőszivattyú és a napelemes rendszerrel is kiegészíthető, ami további jelentős spórolást eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák