Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezért éri meg hőszivattyút telepíteni

A hőszivattyú könnyen telepíthető, használatával pedig sokat spórolhatunk a rezsin.

Létrehozva:

|

Mivel egy hőszivattyú nemcsak a környezetvédelem, hanem az energiahatékonyság szempontjából is igen előnyös, a technológia már hazánkban is egyre terjed. Összeszámolni sem egyszerű, hogy mennyi érv szól a rendszer telepítése mellett, cikkünkben csak néhány fontos szempontot mutatunk be.

A levegő-víz hőszivattyúk egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhova telepíthetőek hosszas engedélyeztetési folyamat nélkül. Ha az épület hőleadói adottak, akkor a rendszer már egy napon belül készen állhat a használatra. További pozitívum, hogy a berendezés meglévő fűtési rendszerhez is csatlakoztatható, tehát tökéletesen megfelel a régebbi ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.

A hőszivattyú amellett, hogy fűteni képes az otthon, meleg vizet is elő tud állítani, sőt egy fan coil berendezéssel nyáron még a hűtést is rábízhatjuk. Bizonyos esetekben – magasabb hőfokon, nagyobb felületű fűtőtestekkel – radiátorral is kombinálható. Fontos ugyanakkor, hogy a modern padlófűtési módszerek ezeknél a fűtőtesteknél jóval hatékonyabbak, így alkalmasabb ezeket párosítani a hőszivattyúval.

Advertisement

A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága hideg időben sem mérséklődik túlzottan, a legújabb rendszerek akár -28 Celsius-fokig is tökéletesen üzemelnek, és kellemes meleget biztosítanak az otthonban. Magyarországon ilyen alacsony hőmérséklet természetesen nagyon ritkán jelentkezik, az elmúlt 20 évben a téli átlaghőmérséklet 0-3 Celsius-fok körül alakult.

A hőszivattyúk működéhez áram szükséges. Ha a technológiát összevetjük más, létező fűtési módszerekkel, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy ez a leghatékonyabb fűtési módszer. A hatékonyság következtében a megnövekedett villamosenergia-igény ellenére is mérsékelhető a rezsiköltség. További előny, hogy hazánkban a fűtési időszakban kedvezményes H tarifa vehető igénybe a szolgáltatóktól a hőszivattyúk használatához.

Advertisement

A rendszernél a zaj sem okoz gondot: sztenderd mérések alapján egy korszerű hőszivattyú nem sokkal hangosabb, mint egy átlagos hűtőszekrény. Végezetül: a levegő-víz hőszivattyú és a napelemes rendszerrel is kiegészíthető, ami további jelentős spórolást eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák