Zöld Energia
Ezért éri meg hőszivattyút telepíteni
A hőszivattyú könnyen telepíthető, használatával pedig sokat spórolhatunk a rezsin.
Mivel egy hőszivattyú nemcsak a környezetvédelem, hanem az energiahatékonyság szempontjából is igen előnyös, a technológia már hazánkban is egyre terjed. Összeszámolni sem egyszerű, hogy mennyi érv szól a rendszer telepítése mellett, cikkünkben csak néhány fontos szempontot mutatunk be.
A levegő-víz hőszivattyúk egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhova telepíthetőek hosszas engedélyeztetési folyamat nélkül. Ha az épület hőleadói adottak, akkor a rendszer már egy napon belül készen állhat a használatra. További pozitívum, hogy a berendezés meglévő fűtési rendszerhez is csatlakoztatható, tehát tökéletesen megfelel a régebbi ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.
A hőszivattyú amellett, hogy fűteni képes az otthon, meleg vizet is elő tud állítani, sőt egy fan coil berendezéssel nyáron még a hűtést is rábízhatjuk. Bizonyos esetekben – magasabb hőfokon, nagyobb felületű fűtőtestekkel – radiátorral is kombinálható. Fontos ugyanakkor, hogy a modern padlófűtési módszerek ezeknél a fűtőtesteknél jóval hatékonyabbak, így alkalmasabb ezeket párosítani a hőszivattyúval.
A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága hideg időben sem mérséklődik túlzottan, a legújabb rendszerek akár -28 Celsius-fokig is tökéletesen üzemelnek, és kellemes meleget biztosítanak az otthonban. Magyarországon ilyen alacsony hőmérséklet természetesen nagyon ritkán jelentkezik, az elmúlt 20 évben a téli átlaghőmérséklet 0-3 Celsius-fok körül alakult.
A hőszivattyúk működéhez áram szükséges. Ha a technológiát összevetjük más, létező fűtési módszerekkel, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy ez a leghatékonyabb fűtési módszer. A hatékonyság következtében a megnövekedett villamosenergia-igény ellenére is mérsékelhető a rezsiköltség. További előny, hogy hazánkban a fűtési időszakban kedvezményes H tarifa vehető igénybe a szolgáltatóktól a hőszivattyúk használatához.
A rendszernél a zaj sem okoz gondot: sztenderd mérések alapján egy korszerű hőszivattyú nem sokkal hangosabb, mint egy átlagos hűtőszekrény. Végezetül: a levegő-víz hőszivattyú és a napelemes rendszerrel is kiegészíthető, ami további jelentős spórolást eredményezhet.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöld Energia11 óra telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
