Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Ezért éri meg hőszivattyút telepíteni

A hőszivattyú könnyen telepíthető, használatával pedig sokat spórolhatunk a rezsin.

Létrehozva:

|

Mivel egy hőszivattyú nemcsak a környezetvédelem, hanem az energiahatékonyság szempontjából is igen előnyös, a technológia már hazánkban is egyre terjed. Összeszámolni sem egyszerű, hogy mennyi érv szól a rendszer telepítése mellett, cikkünkben csak néhány fontos szempontot mutatunk be.

A levegő-víz hőszivattyúk egyik nagy előnye, hogy gyakorlatilag bárhova telepíthetőek hosszas engedélyeztetési folyamat nélkül. Ha az épület hőleadói adottak, akkor a rendszer már egy napon belül készen állhat a használatra. További pozitívum, hogy a berendezés meglévő fűtési rendszerhez is csatlakoztatható, tehát tökéletesen megfelel a régebbi ingatlanok fűtéskorszerűsítésére.

A hőszivattyú amellett, hogy fűteni képes az otthon, meleg vizet is elő tud állítani, sőt egy fan coil berendezéssel nyáron még a hűtést is rábízhatjuk. Bizonyos esetekben – magasabb hőfokon, nagyobb felületű fűtőtestekkel – radiátorral is kombinálható. Fontos ugyanakkor, hogy a modern padlófűtési módszerek ezeknél a fűtőtesteknél jóval hatékonyabbak, így alkalmasabb ezeket párosítani a hőszivattyúval.

Advertisement

A levegő-víz hőszivattyúk hatékonysága hideg időben sem mérséklődik túlzottan, a legújabb rendszerek akár -28 Celsius-fokig is tökéletesen üzemelnek, és kellemes meleget biztosítanak az otthonban. Magyarországon ilyen alacsony hőmérséklet természetesen nagyon ritkán jelentkezik, az elmúlt 20 évben a téli átlaghőmérséklet 0-3 Celsius-fok körül alakult.

A hőszivattyúk működéhez áram szükséges. Ha a technológiát összevetjük más, létező fűtési módszerekkel, és a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, kijelenthetjük, hogy ez a leghatékonyabb fűtési módszer. A hatékonyság következtében a megnövekedett villamosenergia-igény ellenére is mérsékelhető a rezsiköltség. További előny, hogy hazánkban a fűtési időszakban kedvezményes H tarifa vehető igénybe a szolgáltatóktól a hőszivattyúk használatához.

Advertisement

A rendszernél a zaj sem okoz gondot: sztenderd mérések alapján egy korszerű hőszivattyú nem sokkal hangosabb, mint egy átlagos hűtőszekrény. Végezetül: a levegő-víz hőszivattyú és a napelemes rendszerrel is kiegészíthető, ami további jelentős spórolást eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

Rekordközeli napelemes fejlesztés indul – piacról él majd a magyar zöld energia

Magyarországi napenergia-hasznosítási és energiatárolási beruházáshoz nyújt finanszírozást az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közép- és kelet-európai gazdaságok felzárkóztatásának támogatására 1991-ben alapított londoni székhelyű nemzetközi fejlesztési pénzintézet hétfőn közölte, hogy 70 millió eurós hitellel járul hozzá a 210 millió eurós finanszírozási programhoz, amelyben kereskedelmi bankok is részt vesznek – írja az alternativenergia.hu. A finanszírozási csomag kedvezményezettje a Renalfa IPP nevű, bécsi székhelyű független energiatermelő cégcsoport, amely elsősorban Közép- és Kelet-Európában tevékenykedik. Az EBRD hétfői londoni tájékoztatása szerint a hitelprogram egy 450 megawatt (MW) teljesítményű, napenergiát hasznosító fotovoltaikus energiatermelő portfólió, illetve egy 250 MW teljesítményű, egy gigawattóra (GWh) tárolási kapacitású akkumulátoros energiatároló rendszer (Battery Energy Storage System, BESS) kifejlesztését, megépítését és működését finanszírozza Magyarország északkeleti térségében. Az EBRD hangsúlyozza: ez az egyik első olyan programfinanszírozási tranzakciója Közép- és Kelet-Európában, amely közüzemi szintű, megújuló energiaforrást hasznosító hibrid energiatermelő létesítmény kiépítését célozza.

A londoni bank kiemeli azt is, hogy ez az egyik legnagyobb olyan program Magyarországon, amely megújuló energiaforrások hasznosítására irányul. Az EBRD hétfői tájékoztatása szerint a tervezett létesítmény az üzembe helyezés után hozzávetőleg 448 gigawattórányi, megújuló forrásból előállított áramot szolgáltat, és elősegíti annak a célkitűzésnek az elérését, hogy Magyarországon 2030-ra a bruttó energia-végfelhasználás 30 százaléka megújuló forrásokból származzon. Az EBRD által finanszírozott északkelet-magyarországi energiatermelési és energiatárolási komplexum központi támogatások és vállalati energiavásárlási megállapodások nélkül, a magyar piacon értékesíti majd az általa megtermelt teljes árammennyiséget. Ez erőteljes jelzés arra, hogy Magyarországon hosszú távon is életképesek a magánszektorban végrehajtott, megújuló források felhasználását célzó energiaipari beruházások, és a program erősíti a tiszta energiatermelés piaci alapú megoldásaiba vetett bizalmat is – fogalmaz hétfői tájékoztatásában a londoni fejlesztési bank.

Anca Ionescu, az EBRD magyarországi, szlovákiai és csehországi programokért felelős igazgatója a beszámolóhoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: az EBRD 2010 óta most először vesz részt magyarországi energiaipari fejlesztési tranzakcióban. Az EBRD a megalapítása óta eltelt három és fél évtizedben 220 fejlesztési programra eddig több mint 3,7 milliárd euró finanszírozást nyújtott Magyarországnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák