Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fahulladékgyűjtő és -feldolgozó telephelyet nyitott az Egger csoport Budapesten

Megnyílt Budapest XVII. kerületében több mint 5 hektáron az osztrák Egger csoport első magyarországi fahulladék-újrahasznosítási gyűjtőtelepe.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A telephelyen a kezeletlen fahulladékokat nemcsak a gyártóktól, logisztikai szolgáltatóktól és építést-bontást végző cégektől veszik át, hanem a lakosságtól is. A most megnyílt első hazai újrahasznosítási gyűjtőtelep az osztrák nagyvállalat 24. telepe Európában.

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel is együttműködő gyűjtőhelyen ingyenesen lehet leadni a kezeletlen fahulladékát. Mennyiségi limit nincs, a telephely kapacitása évi 90 000 tonna fa, illetve további 10 000 tonna papír és műanyag hulladék kezelése. Az Egger építészeti és építőipari termékek, padlók, bútorok és belsőépítészeti termékek gyártója. A cég által felhasznált faanyag jelentős része használtan kerül a vállalat telephelyére, ahol aztán feldolgozást (darálást, rakatolást) követően valamelyik Egger gyárba szállítják – Magyarországról elsősorban az egyik osztrák vagy a romániai gyárba -, és ott bútorlap készül belőle. Jelenleg a vállalat faalapú termékeiben a felhasznált fa 65 százaléka melléktermékekből vagy újrahasznosított anyagokból származik, ezt az arány tervezik növelni a jövőben.

Az új telephely hozzájárul a vállalatcsoport törekvéséhez, hogy 2050-re zéró szén-dioxid-kibocsátású vállalattá váljon. A feldolgozott fahulladék szállítását a jövőben a jelenlegi közútiról a környezetbarátabb vasútra fogják váltani. Erre ad lehetőséget a területen belül futó vasúti iparvágány, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az Egger-gyárakhoz.

Advertisement

A családi tulajdonú vállalkozás több mint 11 ezer alkalmazottat foglalkoztat, világszerte 11 országban 22 gyára van. A legutóbbi, 2023/2024-es pénzügyi évben a vállalat 4,13 milliárd eurós csoportszintű forgalmat ért el, ami 7,1 százalékkal elmarad az előző évhez képest. Az EBITDA 493,6 millió eurót tett ki, ami 18,1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A termelést 10,4 millió köbméterre növelték az előző évi 9,3 millió köbméterről.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák