Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fahulladékgyűjtő és -feldolgozó telephelyet nyitott az Egger csoport Budapesten

Megnyílt Budapest XVII. kerületében több mint 5 hektáron az osztrák Egger csoport első magyarországi fahulladék-újrahasznosítási gyűjtőtelepe.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A telephelyen a kezeletlen fahulladékokat nemcsak a gyártóktól, logisztikai szolgáltatóktól és építést-bontást végző cégektől veszik át, hanem a lakosságtól is. A most megnyílt első hazai újrahasznosítási gyűjtőtelep az osztrák nagyvállalat 24. telepe Európában.

A MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel is együttműködő gyűjtőhelyen ingyenesen lehet leadni a kezeletlen fahulladékát. Mennyiségi limit nincs, a telephely kapacitása évi 90 000 tonna fa, illetve további 10 000 tonna papír és műanyag hulladék kezelése. Az Egger építészeti és építőipari termékek, padlók, bútorok és belsőépítészeti termékek gyártója. A cég által felhasznált faanyag jelentős része használtan kerül a vállalat telephelyére, ahol aztán feldolgozást (darálást, rakatolást) követően valamelyik Egger gyárba szállítják – Magyarországról elsősorban az egyik osztrák vagy a romániai gyárba -, és ott bútorlap készül belőle. Jelenleg a vállalat faalapú termékeiben a felhasznált fa 65 százaléka melléktermékekből vagy újrahasznosított anyagokból származik, ezt az arány tervezik növelni a jövőben.

Az új telephely hozzájárul a vállalatcsoport törekvéséhez, hogy 2050-re zéró szén-dioxid-kibocsátású vállalattá váljon. A feldolgozott fahulladék szállítását a jövőben a jelenlegi közútiról a környezetbarátabb vasútra fogják váltani. Erre ad lehetőséget a területen belül futó vasúti iparvágány, amely közvetlen kapcsolatot biztosít az Egger-gyárakhoz.

Advertisement

A családi tulajdonú vállalkozás több mint 11 ezer alkalmazottat foglalkoztat, világszerte 11 országban 22 gyára van. A legutóbbi, 2023/2024-es pénzügyi évben a vállalat 4,13 milliárd eurós csoportszintű forgalmat ért el, ami 7,1 százalékkal elmarad az előző évhez képest. Az EBITDA 493,6 millió eurót tett ki, ami 18,1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. A termelést 10,4 millió köbméterre növelték az előző évi 9,3 millió köbméterről.

Advertisement

Zöldinfó

Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget

A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.

A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.

Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák