Zöld Energia
Februárban kezdik kiosztani Romániában az energiaszámlák kifizetésére használható kártyákat
Február elsejétől kezdőden osztják ki Romániában azokat a 700 lej (57 ezer forint) névértékű “energiakártyákat”, amelyeket energiaszámláik kifizetésénél vagy a szolgáltatóknál felhalmozott adósságaik törlesztésénél használhatnak fel a rászorulók – jelentette be szerdán Marcel Bolos európai beruházásokért felelős miniszter.
A bukaresti kormány egy hónapja fogadott el sürgősségi rendeletet arról, hogy 2023-ban – két, egyenént 700 lejes részletben kiosztandó – segélyt nyújt a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak, a súlyos fogyatékossággal élőknek, illetve a szociális segélyben részesülő családoknak megnövekedett energiaszámláik rendezéséhez. A téma azért került ismét napirendre a szerdai kormányülésen, mert időközben kiderült, hogy a hatóságok nem minden esetben rendelkeznek megbízható adatokkal arról: kik jogosultak a segélyre. A kabinet ezért egy újabb rendeletben pontosította a követendő eljárást. A miniszter leszögezte: nem magánszemélyeknek, hanem háztartásoknak (fogyasztási helyeknek) jár a támogatás, abban az esetben, ha az ott élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a havi 2000 lejt. A tárca becslései szerint azonban mintegy 550 ezer olyan jogosultja lehet a jogszabálynak, akinek nem ismerik a pontos lakcímét, így nem tudják kiszámítani az adott háztartásban élők átlagos jövedelmét. Ez főleg olyan falvakon fordul elő, ahol nincs utcanévjegyzék: Teleorman megyében például 40 ezer jogosult van bejegyezve másokkal azonos lakcímen – magyarázta a tárcavezető.
Ezekben a helyzetekben az érintetteknek saját felelősségre kitöltött formanyomtatbányban kell jogosultságukról nyilatkozzanak ahhoz, hogy megkaphassák a segélyt. Hasonló módon kérvényezhetik a segélyt azok, akik azért nem kapják meg automatikusan az “energiakártyát”, mert valójában másutt élő – jól kereső – lakótárssal közös lakcímen szerepelnek. A szerdán elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy az értékkártyákat a 2022-23-as fűtési szezonra korábban beszerzett tűzifa árának elszámolására használják fel. A nyilatkozatok begyűjtését és a tűzifa árának megtérítését is a Román Posta végzi, akárcsak az energiasegéllyel kapcsolatos egyéb ügyintézést. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható “energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is. Az energiaszámlákra kifizetésére költhető segélyek kiosztása azért került az európai beruházásokért felelős minisztériumhoz, mert a támogatást 4 milliárd lejes keretösszegét a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik.
Zöld Energia
2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
Magyarország egyik legnagyobb szélerőmű-beruházása indul a Kisalföldön.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Nagyszabású szélerőmű-fejlesztést indít a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) a Kisalföldön, a Vadosfa térségében tervezett beruházás 70 korszerű szélturbinával összesen 499 megawatt (MW) új beépített kapacitást hoz létre, éves szinten így várhatóan 1200 gigawattóra (GWh) villamosenergia-termelést biztosít majd – közölte az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 330 MW beépített szélerőművi kapacitás működik, amely az elmúlt évtizedben érdemben nem bővült. A hazai energiarendszer zöld átállásában eddig elsősorban a napenergia játszott meghatározó szerepet, a szélenergia ugyanakkor kiaknázatlanul maradt – jelezték. A Green Energy Investhor új fejlesztése Vadosfa 15 kilométeres körzetében 70 darab, 7-7,2 MW egységteljesítményű turbinával valósul meg. A technológia éves kihasználtsága, a mintegy 2500 üzemóra a naperőművek átlagának közel kétszerese.
A közlemény szerint a beruházás jelenleg az építési engedélyezési szakaszban tart. Januárban zárultak le az egy éven át tartó környezetvédelmi megfigyelések és mérések, ezek adatainak birtokában indulhatott el az engedélyezési folyamat. A helyszínen megkezdődtek a régészeti mintafeltárások. A csatlakozó és felhordó hálózat kiépítése 2026 végén indulhat, az első torony felállítását pedig 2028 első negyedévére tervezik. A teljes szélerőműpark 2029 végén, 2030 elején állhat üzembe. A turbinák toronymagassága elérheti a 130 métert, a teljes építménymagasság a 220 métert, a 90 méteres rotorátmérő pedig alacsonyabb fordulatszám mellett is hatékony működést biztosít. Az elemek kiválasztása során alapvető szempont, hogy a zaj- és rezgésértékek minden napszakban a szabályozási határértékek alatt maradjanak, a lakó- és üdülőövezetektől a jogszabályban meghatározott legalább 700 méteres táv helyett jellemzően 1 kilométert meghaladó távolságot tartva – ismertette a vállalat.
A GEI hangsúlyozta: a fejlesztés során kiemelt figyelmet fordítanak a térség természeti értékeinek megóvására. A cél nem pusztán a jogszabályi megfelelés, hanem az, hogy a szélerőműpark működése hosszú távon is összehangolható legyen a helyi ökoszisztéma sajátosságaival. A GEI az engedélyezési eljárások során és azon túl is biztosítja a helyi közösségek bevonását, párbeszédet folytat az érintett önkormányzatokkal, ingatlantulajdonosokkal és gazdálkodókkal, valamint környezeti nevelési és edukációs programokat készít elő a térségben – közölték.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁramszünet, dráguló áram, elektromos autó? Állami támogatással energiatároló!
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar fejlesztésű, Európában is egyedülálló klímaélmény-program indul Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta30%-os kedvezmény a lakossági gáz- és áramfogyasztásra
