Zöld Energia
Februárban kezdik kiosztani Romániában az energiaszámlák kifizetésére használható kártyákat
Február elsejétől kezdőden osztják ki Romániában azokat a 700 lej (57 ezer forint) névértékű “energiakártyákat”, amelyeket energiaszámláik kifizetésénél vagy a szolgáltatóknál felhalmozott adósságaik törlesztésénél használhatnak fel a rászorulók – jelentette be szerdán Marcel Bolos európai beruházásokért felelős miniszter.
A bukaresti kormány egy hónapja fogadott el sürgősségi rendeletet arról, hogy 2023-ban – két, egyenént 700 lejes részletben kiosztandó – segélyt nyújt a 60 év feletti, havi 2000 lejnél kisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasoknak, a súlyos fogyatékossággal élőknek, illetve a szociális segélyben részesülő családoknak megnövekedett energiaszámláik rendezéséhez. A téma azért került ismét napirendre a szerdai kormányülésen, mert időközben kiderült, hogy a hatóságok nem minden esetben rendelkeznek megbízható adatokkal arról: kik jogosultak a segélyre. A kabinet ezért egy újabb rendeletben pontosította a követendő eljárást. A miniszter leszögezte: nem magánszemélyeknek, hanem háztartásoknak (fogyasztási helyeknek) jár a támogatás, abban az esetben, ha az ott élők egy főre eső jövedelme nem haladja meg a havi 2000 lejt. A tárca becslései szerint azonban mintegy 550 ezer olyan jogosultja lehet a jogszabálynak, akinek nem ismerik a pontos lakcímét, így nem tudják kiszámítani az adott háztartásban élők átlagos jövedelmét. Ez főleg olyan falvakon fordul elő, ahol nincs utcanévjegyzék: Teleorman megyében például 40 ezer jogosult van bejegyezve másokkal azonos lakcímen – magyarázta a tárcavezető.
Ezekben a helyzetekben az érintetteknek saját felelősségre kitöltött formanyomtatbányban kell jogosultságukról nyilatkozzanak ahhoz, hogy megkaphassák a segélyt. Hasonló módon kérvényezhetik a segélyt azok, akik azért nem kapják meg automatikusan az “energiakártyát”, mert valójában másutt élő – jól kereső – lakótárssal közös lakcímen szerepelnek. A szerdán elfogadott jogszabály lehetővé teszi, hogy az értékkártyákat a 2022-23-as fűtési szezonra korábban beszerzett tűzifa árának elszámolására használják fel. A nyilatkozatok begyűjtését és a tűzifa árának megtérítését is a Román Posta végzi, akárcsak az energiasegéllyel kapcsolatos egyéb ügyintézést. A névre szóló, a posta által kiosztandó, át nem ruházható “energiakártyák” névértékét a villamos energia, földgáz, palackozott gáz, tűzifa, fűtőolaj vagy más típusú fűtőanyag beszerzésére, adott esetben a távhőszolgáltatás kifizetésére lehet fordítani, akár a szolgáltatóknál felhalmozott esetleges adósságok törlesztésére is. Az energiaszámlákra kifizetésére költhető segélyek kiosztása azért került az európai beruházásokért felelős minisztériumhoz, mert a támogatást 4 milliárd lejes keretösszegét a 2014-2020-as többéves költségvetési ciklusban Romániának elkülönített európai uniós forrásokból fedezik.
Zöld Energia
Napenergiával erősít a Mol: új napelempark épült Algyőn
Átadták a Mol új napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét Algyőn.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átadták a Mol új, 21,575 milliárd forintos beruházással kialakított napelemparkját és villamosenergia-tároló rendszerét a cégcsoport algyői gázüzemének területén – írja az alternativenergia.hu. Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója az ünnepségen azt mondta, a cégcsoport törekszik arra, hogy a nagy villamosenergia-fogyasztású üzemeit termelő- és tárolókapacitásokkal kiegészítve önellátóvá, minél inkább rezisztensé tudja tenni bármilyen ellátási kockázattal szemben. A 37,5 MWp teljesítményű algyői naperőmű a Mol Magyarország kilencedik napelemparkja, melyek összesített teljesítménye több mint 400 MWp. A most átadott 40 MWh kapacitású energiatároló – a 80 MWh-os tiszaújvárosi után – a cég második ilyen létesítménye – közölte a szakember. Hozzátette: az algyői fejlesztésnek köszönhetően évente 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhető el. Az ügyvezető igazgató kifejtette, a magyar energiaiparban jelentős beruházásokra van szükség, át kell alakítani az energia-infrastruktúrát.
Az ellátásbiztonság fontossága mellett a szakember hangsúlyozta, válságok idején az egyéni érdekek előtérbe kerülnek, és mindenki a szuverenitásra helyezi a hangsúlyt. A változó körülményekhez alkalmazkodni kell, diverzifikálni az energiaforrásokat. Lényeges szerepe lesz a fosszilis, a nukleáris és megújuló energiának, a geotermiának, biogáznak és a biomasszának is. Bacsa György elmondta, hogy a korábbi és jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően az algyői telephely – amely hagyományosan a fosszilis energia-előállítás egyik központja volt – nem esik az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) hatálya alá, szén-dioxid-kibocsátását annyira vissza tudta fogni. A Mol csoport legnagyobb megújuló energiaportfóliója Magyarországon van, de jelentős beruházásokat hajtottak végre Szlovákiában és Horvátországban is. A Mol Magyarországon 2030-ig 500 MWh-nyi tárolókapacitást tervez kiépíteni, ezzel hozzájárulva a teljes magyar energetikai rendszer rugalmasságához – közölte a szakember.
Schubert Péter Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, Algyőn több mint 60 éve folyik szénhidrogén-kitermelés, jelenleg is több mint száz kút termel, emellett gázüzem is működik itt. Az algyői telephely a kutatás-termelés 5-10 százalékát adja, de a villamosenergia-fogyasztás több mint fele itt jelentkezik. A naperőmű kialakítása nemcsak a telephelyet teszi fenntarthatóbbá, hanem az egész magyarországi kőolaj és földgázkitermelést, növelve ezzel a versenyképességet és erősítve az ellátásbiztonságot – hangsúlyozta a szakember. A korábbi és jelenlegi beruházásoknak köszönhetően a telephely villamos energiából önellátóvá vált, és amikor alacsonyabb az energiaigény a piacra is tud értékesíteni energiát – közölte az igazgató. A fejlesztést bemutató sajtóanyag szerint a napelempark teljes beruházási értéke 17,6 milliárd forint volt, amelyhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium 5,566 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az akkumulátoros energiatároló 3,975 milliárd forintból valósult meg, ehhez az Európai Unió 1,628 milliárd forint támogatást nyújtott.
Az energiatároló a Mavir által működtetett rendszerszintű szolgáltatások piacán is szerepet kaphat. Amikor a rendszerirányító a fogyasztás csökkentését kéri, akkor az energiatároló biztosítja a közcélú hálózatról kieső villamosenergia mennyiséget a termelés fenntartása érdekében, többlet villamos energia esetén pedig töltési üzemmódba kapcsol.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaOlcsóbb tűzifával segítenék a fával fűtő háztartásokat
