Zöldinfó
Felméri a Greenpeace és a Humusz, hogy valóban lebomlanak-e a lebomlóként árult zacskók
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt – tájékoztatta az MTI-t pénteki közleményében a szervezet.
Kiemelik, hogy a komposztba négy élelmiszerlánc zöldség-, gyümölcs- és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, “komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket – közölték, hozzátéve, hogy a komposztba került zacskók bomlását először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után vizsgálják. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a közleményben úgy fogalmazott, jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, visszaszorítva ezzel az eldobható műanyagok használatát. Hozzátette: az viszont probléma, hogy otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, a lebomló műanyag pedig nem hasznosítható újra műanyagként, és a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is.
A szakértő hozzáteszi, a jelenlegi tapasztalat szerint a lebomló műanyagok nagyrészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője a közleményben azt emeli ki, hogy a boltokban kapható lebomló zacskók egy részén “industrial compost” jelölés szerepel, ez viszont nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ez azt jelenti ugyanis, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak. A programvezető kiemeli, a zacskókból komposztot akkor lehetne készíteni, ha kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe kerülnének, majd begyűjtenék és elszállítanák, azonban jelenleg Magyarországon a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek nem léteznek. Hozzáteszi, ha a bioműanyagok a hulladéklerakókra kerülnek, az ott uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból előnytelen. A két zöldszervezet közleményében hangsúlyozza, ha egy ilyen zacskó a természetben végzi, sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.
Kiemelik, hogy a valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené, a gyártóknak és a forgalmazóknak pedig arra kellene törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A zöldszervezetek közleményükben kiemelik, már többször is felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Magyarországon 2021-ben lépett életbe az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra.
Zöldinfó
A somoskői vár tövében található kirándulóközpont lett a természetjárók idei kedvence
A Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A természetjárók szavazatai alapján a Somoskői Kirándulóközpont lett az év turistaháza 2025-ben, a Nógrád vármegyei győztes szálláshelyet a helyszínen hirdették ki – írja az alternativenergia.hu. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója az ünnepségen elmondta: az elmúlt években több mint 110 turistaház felújítását támogatták. Úgy fogalmazott, a Somoskői Kirándulóközpont olyan természeti környezetben van, és olyan magas színvonalú szolgáltatást ad, amit példaként lehet felmutatni, láttatni, hogy milyen egy modern turistaház. Kifejtette, az erdő társadalmi funkciója nagyon sokat változott az elmúlt években, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központnak pedig az a feladata, hogy segítse a természetjárást. Az erdőben nem digitális élmény, nem virtuális valóság van, valóságos, kézzelfogható élményeket találni ott, az erdőjárás segít kiszakadni a mindennapokból – tette hozzá.
Ahhoz, hogy minél többen mehessenek az erdőkbe, szükség van arra, hogy az állami erdőgazdaságok megteremtsék ehhez a körülményeket – mondta, kiemelve a Somoskői Kirándulóközpontot üzemeltető Ipoly Erdő Zrt. tevékenységét, hiszen 2021-ben már az Év erdei kerékpárútja címét is elnyerték, a Somoskőújfalu és Eresztvény között futó szakasszal. Kiss László, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy Magyarországon kétmillió hektár erdő van, ennek fele állami, és üzemeltetőinek, az állami erdőgazdaságoknak elsődleges feladatukká vált az elmúlt másfél évtizedben, hogy a jóléti társadalom immateriális igényeit kielégítsék. Becsó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője jó döntésnek nevezte, hogy az év turistaháza lett a gyönyörű környezetben fekvő Somoskői Kirándulóközpont, amelynek teraszáról Salgó és Somoskő várát is látni lehet.
Mint mondta, 2010 után érzékelhető változás történt a szálláshelyfejlesztés területén is, kelet-Nógrádba az utóbbi 15 évben több mint 17 milliárd forint érkezett turisztikai fejlesztésekre. Skuczi Nándor (Fidesz-KDNP), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés elnöke hangsúlyozta, hogy vármegyei önkormányzat mindig támogatni fogja a turisztikai beruházásokat, és beszámolt arról, hogy fejlesztéseket terveznek a Novográd-Nógrád Geopark területén. Kitért arra is, hogy Nógrád az ország legerdősültebb megyéje, területe 40 százalékát erdő borítja. Kreicsi Bálint (Fidesz-KDNP-Hajrá, Salgótarján! Egyesület), Salgótarján polgármestere úgy fogalmazott, hogy a térség sokat tud adni az aktív turizmust kedvelőknek, mert bővelkedik turisztikai célpontokban. Az Év Turistaháza pályázatot idén hatodik alkalommal hirdette meg az Aktív Magyarország és az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ. A nagyközönség öt erdei szálláshelyre adhatta le voksát, ezek között volt a Somoskői Kirándulóközpont is. A Medves-fennsík peremén fekvő szálláshely mögött második helyen a Mecsekben található Büdöskúti Kulcsosház végzett, harmadik a Börzsönyben lévő Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont lett. A somoskői vártól néhány száz méterre fekvő, rendkívüli panorámával rendelkező Somoskői Kirándulóközpont hét szobában összesen 45 fő részére kínál pihenési lehetőséget, kibővített épületét 2021 őszén adták át.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaItt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a napelemeseknek: az aggregátorokkal akár többszörös bevétel is elérhető
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁllami támogatás érkezhet a napelemes háztartások számára energiatárolóra
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAranyat érő gomba, pusztuló élőhelyek szigorúbb ellenőrzések jönnek Romániában
-
Zöld Közlekedés24 óra telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban