Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Felméri a Greenpeace és a Humusz, hogy valóban lebomlanak-e a lebomlóként árult zacskók

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt – tájékoztatta az MTI-t pénteki közleményében a szervezet.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

|

Kiemelik, hogy a komposztba négy élelmiszerlánc zöldség-, gyümölcs- és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, “komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket – közölték, hozzátéve, hogy a komposztba került zacskók bomlását először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után vizsgálják. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a közleményben úgy fogalmazott, jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, visszaszorítva ezzel az eldobható műanyagok használatát. Hozzátette: az viszont probléma, hogy otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, a lebomló műanyag pedig nem hasznosítható újra műanyagként, és a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is.

A szakértő hozzáteszi, a jelenlegi tapasztalat szerint a lebomló műanyagok nagyrészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője a közleményben azt emeli ki, hogy a boltokban kapható lebomló zacskók egy részén “industrial compost” jelölés szerepel, ez viszont nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ez azt jelenti ugyanis, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak. A programvezető kiemeli, a zacskókból komposztot akkor lehetne készíteni, ha kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe kerülnének, majd begyűjtenék és elszállítanák, azonban jelenleg Magyarországon a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek nem léteznek. Hozzáteszi, ha a bioműanyagok a hulladéklerakókra kerülnek, az ott uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból előnytelen. A két zöldszervezet közleményében hangsúlyozza, ha egy ilyen zacskó a természetben végzi, sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

Kiemelik, hogy a valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené, a gyártóknak és a forgalmazóknak pedig arra kellene törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A zöldszervezetek közleményükben kiemelik, már többször is felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Magyarországon 2021-ben lépett életbe az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra.

Advertisement
Kapcsolódó tartalom:

Zöldinfó

A vízmegtartás kulcsa lehet a vizes élőhelyek helyreállítása – új kutatás jelent meg a Nature-ben

Kutatók szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási potenciálja a jelenlegi vállalás többszöröse lehet.

Létrehozva:

31 perc telt el a létrehozás óta

|

2026-07-24

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy magyar kutató vezetésével készült, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse lehet – írja az alternativenergia.hu. A tanulmány vezető szerzője, a Koppenhágai Egyetemen kutató Kovács Gyula Máté által az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a kutatásban műholdas megfigyelések és mesterséges intelligencia segítségével készítették el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, tízméteres felbontású térképét. A térkép alapján országonként megbecsülték, mekkora terület helyreállítására lehet szükség az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletében meghatározott célok teljesítéséhez. A tanulmány szerint Magyarország az emberi területhasználat által leginkább érintett európai országok közé tartozik. A kutatók becslése szerint a vizsgált magyarországi természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát érinti valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés. Ez közel 300 ezer hektárnyi területet jelent.

Az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének 2030-as, 30 százalékos célját erre a területre alkalmazva Magyarországon mintegy 89 300 ± 49 100 hektár vizes élőhely helyreállítására lenne szükség. A 2040-re előírt 60 százalékos cél alapján ez körülbelül 178 600 ± 98 200 hektárra emelkedne. A jelenlegi magyar vállalás a kutatás 2030-as becslésének csupán mintegy 40 százalékát éri el. Az eredmények a jelenlegi aszály- és vízmegtartási problémák szempontjából is különösen aktuálisak: a vizes élőhelyek és árterek helyreállítása hozzájárulhat a víz tájban tartásához, valamint a tartós szárazodás és az elsivatagosodási folyamatok okozta nyomás mérsékléséhez – olvasható az összefoglalóban, amelyben arra is rámutatnak, hogy a magyarországi vizes élőhelyek szénmegőrzési szerepe is jelentős.

A vizes élőhelyek helyreállításának tervezését mindeddig megnehezítette, hogy nem állt rendelkezésre egységes, nagy felbontású térkép arról, pontosan hol találhatók Európa különböző vizesélőhely-típusai, mennyire feldaraboltak, és milyen emberi hatások érik őket. A kutatócsoport több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint felszínre, éghajlatra, talajra és domborzatra vonatkozó adatokat dolgozott fel gépi tanulással. Az így létrehozott térkép 38 európai országban, tízméteres térbeli felbontásban jeleníti meg a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeket.

Advertisement

Az összefoglaló szerint az új térképezés azt is feltárta, hogy Európa vizes élőhelyei rendkívül feldaraboltak: becslések szerint területük 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb összefüggő foltokban található, míg 7-11 százalékuk egy hektárnál is kisebb területeken helyezkedik el. Ezeket a kis élőhelyeket a hagyományos, durvább felbontású térképek gyakran nem érzékelik. A tízméteres felbontás ezért nemcsak pontosabb összterületi becslést tesz lehetővé, hanem a helyi helyreállítási tervezés szempontjából is fontos.

A kutatást a Koppenhágai Egyetem kutatói vezették a Global Wetland Center keretében, európai egyetemek és intézmények – köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre – kutatóinak közreműködésével. A kutatás során elkészült térkép a https://ee-gmkovacs.projects.earthengine.app/view/european-wetland-types linken érhető el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák