Zöldinfó

Felméri a Greenpeace és a Humusz, hogy valóban lebomlanak-e a lebomlóként árult zacskók

A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetséggel közösen a hazai élelmiszer-üzletláncokból beszerzett, lebomlóként kínált műanyag zacskókat ásott el a Humusz komposztálójában, hogy megvizsgálják, a zacskók lebomlanak-e, és ha igen, akkor mennyi idő alatt – tájékoztatta az MTI-t pénteki közleményében a szervezet.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-27

Szerző:

Vanessza

Kiemelik, hogy a komposztba négy élelmiszerlánc zöldség-, gyümölcs- és pékáru részlegéről, illetve a pénztárak mellől beszerzett, “komposztálható” jelöléssel ellátott zacskói kerültek. A felmérés 12 hónapon át tart, ám a kísérlet során a két szervezet időről időre kommunikálni fogja az eredményeket – közölték, hozzátéve, hogy a komposztba került zacskók bomlását először 45 nap, majd 3, 6, illetve 12 hónap után vizsgálják. Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője a közleményben úgy fogalmazott, jó gyakorlat, hogy egyre több áruházlánc már csak pénzért ad zacskókat, visszaszorítva ezzel az eldobható műanyagok használatát. Hozzátette: az viszont probléma, hogy otthoni komposztáló a háztartások többségében nincs, a lebomló műanyag pedig nem hasznosítható újra műanyagként, és a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülve elszennyezi az újrahasznosítandó műanyagot is.

A szakértő hozzáteszi, a jelenlegi tapasztalat szerint a lebomló műanyagok nagyrészt a sima kukában végzik, rosszabb esetben pedig használat után az emberek a hagyományos műanyagoknak szánt szelektív hulladékgyűjtőbe dobják ezeket. Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője a közleményben azt emeli ki, hogy a boltokban kapható lebomló zacskók egy részén “industrial compost” jelölés szerepel, ez viszont nehezen értelmezhető a lakosság számára. Ez azt jelenti ugyanis, hogy amikor ezek hulladékká válnak, csak ipari körülmények között, megfelelő hőmérséklet, nyomás, páratartalom mellett komposztálódnak. A programvezető kiemeli, a zacskókból komposztot akkor lehetne készíteni, ha kifejezetten az iparilag lebomló műanyagoknak és a szerves hulladékoknak szánt szemetesbe kerülnének, majd begyűjtenék és elszállítanák, azonban jelenleg Magyarországon a lebomlóműanyag-hulladékok kezelésére kifejlesztett, a lakossági igényt kielégíteni képes rendszerek nem léteznek. Hozzáteszi, ha a bioműanyagok a hulladéklerakókra kerülnek, az ott uralkodó oxigénmentes körülmények miatt metán szabadul fel, ami klímavédelmi szempontból előnytelen. A két zöldszervezet közleményében hangsúlyozza, ha egy ilyen zacskó a természetben végzi, sok tekintetben hasonló természeti károkat okoz, mint kőolajból készült társai, ráadásul egyes kutatások szerint az emberek hajlamosabbak a bioműanyagok eldobására, azt gondolva, a természetben úgyis lebomlanak.

Kiemelik, hogy a valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené, a gyártóknak és a forgalmazóknak pedig arra kellene törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A zöldszervezetek közleményükben kiemelik, már többször is felhívták a döntéshozók figyelmét, hogy a lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra. Magyarországon 2021-ben lépett életbe az a rendelet, amely részben tiltja, illetve jelentősen megadóztatja a műanyag zacskók forgalmazását. A rendelet kiterjed a lebomló zacskókra is, ám azokra körülbelül negyedakkora környezetvédelmi termékdíjat határoztak meg, mint a hagyományos műanyagból készült alternatívákra.

Kapcsolódó tartalom:környezetvédelem lebomló zacskó műanyag műanyag zacskó szelektiv hulladék újrahasznosítható műanyag

Zöldinfó

A Föld napja üzenete: így tehetünk együtt a fenntartható jövőért

Ma van a Föld napja – programokat rendeznek országszerte.

Létrehozva:

45 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-22

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Országszerte változatos programokat rendeznek április 22-én szerdán a Föld napja alkalmából, köztük nemzetközi szakmai konferenciával, szemétszedéssel, élőnövényes installációval és könyvbemutatóval – írja az alternativenergia.hu. A Föld napja elnevezésű környezetvédelmi akciónap – társadalmi kezdeményezésként – 1970-ben indult el az Amerikai Egyesült Államokból, amikor Denis Hayes egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a talajt és a vizeket mérgező hulladéklerakók, a szennyező ipari üzemek, a levegőt szennyező gépjárműforgalom, a természeti értékek fokozatos eltűnése ellen. Az eltelt évtizedekben a mozgalom világméretűvé szélesedett: különféle figyelemfelkeltő programokat rendeznek a tudatosabb környezetvédelem érdekében. Az ENSZ 2009-ben április 22-ét az anyaföld nemzetközi napjává nyilvánította. A közgyűlés 2009-ben felhívta minden tagországát, nemzetközi, regionális szervezetét, a civil társadalmat és szervezeteket, hogy tartsák meg és népszerűsítsék megfelelő módon az anyaföld nemzetközi napját.

Magyarországon a Föld napja alkalmából 1990 óta civil szervezetek, a Föld Napja Alapítvány és önkormányzatok kezdeményezésére évről évre egyre többen vesznek részt szemétgyűjtési akciókon: kitakarítják az erdőket, vízpartokat, mezőket és a települések környékét, fát ültetnek, környezeti vetélkedőt tartanak. E naphoz kapcsolódva Pro Natura díjjal, emlékplakettel ismerik el a természetvédelem kiemelkedő szakembereit. A környezetvédők a Föld napja alkalmából felhívják a figyelmet, hogy a bolygóért, saját jövőjéért minden ember tehet valamit otthon vagy munkahelyén, szűkebb vagy tágabb környezetében. A Föld napja alkalmat ad arra, hogy mindenki mérlegelje: kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen.

Budapesten, a Merlin Színházban rendezik meg a II. Fővárosi Föld Napja Nemzetközi Konferencia – A város, ami megtart szakmai konferenciát a Fővárosi Önkormányzat és a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, az egész napos eseményt Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere nyitja meg. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) kerékpárosok reggelijével kezdődnek a Föld napja programjai, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Állam- és Jogtudományi Kara Zöld jövő napja 2026 címmel rendez konferenciát, a Miskolci Egyetem szervezésében pedig bemutatják a “Föld napja kertet”: élőnövényekkel berendezett installáció viszi közelebb a természetet a mindennapokhoz. A Zala vármegyei Nagykanizsán szemétszedés lesz, a Fejér vármegyei Martonvásáron pedig a Scientia Selecta – Válogatott tudomány című könyvsorozat bemutatóját rendezik meg a Föld napja alkalmából.

Április 25-én szombaton a Fővárosi Állat- és Növénykertben 10 és 16 óra között szerveznek programokat, amelyek fő témája a vizes élőhelyek védelme és az erdei ökoszisztéma lesznek. A látogatók találkozhatnak a Vadállatmentő Központ állataival, továbbá a zoopedagógusok játékos programjaival, amelyekkel felhívják a figyelmet a faj- és természetvédelem fontosságára, valamint a fenntartható értékekre. A Föld napját a Kaláka együttes is megünnepli: a harmincöt évvel ezelőtt készült, eddig kiadatlan, Kupaktanács című lemezüket április 26-án, vasárnap 11 órától a MOMkult szabadtéri színpadán mutatják be koncert formájában. A program a Föld napja alkalmából szervezett természetismereti családi nap részeként ingyenesen látogatható. Vasárnap 10 órától a Föld napja Ferencvárosban című egész napos eseményen a IX. kerületi Ferenc téren interaktív előadásokkal, koncertekkel, workshopokkal, családi játékokkal és filmvetítéssel várják a látogatókat, Gryllus Vilmos koncertje 15 órakor kezdődik, Szendőfi Balázs Hegyi zene 2 című természetfilmjét pedig 16 órakor vetítik.

Tovább olvasom