Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

13 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-15

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom