Zöldinfó
Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében
Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.
Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.
Rozsdaövezetek
Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.
Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.
Bontásból származó előnyök
Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.
A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.
Felszerelések
Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.
Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.
Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.
Zöldinfó
A következő generáció is tesz a klímavédelemért: 15 budapesti csapat valósíthatja meg ötleteit
Tizenöt projekt nyert az Ifjúsági Klímavédelmi Alap pályázatán.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Az Ifjúsági Klímavédelmi Alap támogatásával tizenöt, fiatalokból álló csapat kezdheti meg zöldítő ötleteinek megvalósítását Budapesten a Bloomberg Philanthropies Youth Climate Action Fund finanszírozásának köszönhetően – közölte az alternativenergia.hu. Közleményük szerint az Ifjúsági Klímavédelmi Alap felhívására olyan 15 és 24 év közötti fiatalokból álló csoportok jelentkezhettek szeptember 30-ig, akik helyi klímabarát megoldásokkal, az egészségesebb életmóddal, a zöldebb közlekedéssel vagy a fenntarthatóbb környezettel kapcsolatos javaslatokat dolgoztak ki. A pályázat célja a kézzelfogható környezeti eredményeken túl, hogy a fiatal generáció aktív formálója legyen a főváros jövőjének és közvetlen tapasztalatokat szerezzen a közösségi cselekvésben.
A felhívásra összesen 21 pályázat érkezett, amelyek mellé a jelentkezők részletes költségvetési tervet is csatoltak. Egy-egy projekt legalább 500 ezer, legfeljebb 1,5 millió forint közötti támogatásban részesülhetett. A nyertes csapatok az anyagi forrás mellett folyamatos szakmai támogatást és mentorálást is kapnak, a megvalósítási folyamatot önkormányzati szakemberek kísérik végig. A kiválasztott projekteket a fiataloknak 2027. április 1-jéig kell megvalósítaniuk – írták.
A projektek között szerepel például a tudatos textilfogyasztás népszerűsítése, az élelmiszer-pazarlás csökkentése kollégiumokban, a fenntartható életmódra való ösztönzés, egy iskolai terasz zöldítése, valamint az óbudai Táborhegyi park fejlesztése is. A győztes projektek részletes leírása a budapest.hu oldalon érhető el.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
