Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

Nő a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonsága a megemelt húsmarha-támogatásokkal

Újabb célzott támogatáshoz jutnak a szarvasmarhatartók.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) az idei, kihívásokkal teli évben is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést – írja az alternativenergia.hu. Ezért a szarvasmarha-ágazat csaknem 6 ezer gazdálkodója számára tette lehetővé, hogy összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból nyújtott támogatáshoz jusson, amely jelentősen hozzájárul a termelők jövedelembiztonságához – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleménye szerint. A miniszter kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők helyzetének megerősítése és a szarvasmarha-ágazat stabilitásának fenntartása érdekében a Magyar Államkincstár megkezdte a hízott bika, valamint a szarvasmarha-extenzifikációs átmeneti nemzeti támogatás kifizetését az érintettek részére. Az extenzifikációs kifizetés több mint 3 ezer, a hízott bika jogcím pedig közel 4 ezer gazda számára nyújt segítséget. Nagy István ismertette, hogy ez a két támogatás olyan nemzeti forrásból finanszírozott intézkedés, amely a meghatározott történelmi bázis alapján nyújt kompenzációt a húsmarhatartók számára.

A cél ugyanis az, hogy mérsékeljék a piaci környezet változékonyságból fakadó bizonytalanságot, a hazai hízottbika-előállítás versenyképességének megőrzése jegyében. A most folyósított kifizetés mértéke az elmúlt évihez képest jelentős emelkedést mutat, ami jelzi a szaktárca elkötelezettségét az ágazat termelői iránt. A hízott bika támogatás történelmi bázisjogosultságonként a tavalyi 10 ezer forint helyett 30 ezer forintban, az extenzifikációs támogatás pedig az előző évi szintén 10 ezer forint helyett, 15 ezer forintban került megállapításra, azaz a keretösszegek is mintegy 2 milliárd forinttal meghaladják az elmúlt évi támogatási összegeket. A húsmarhatartók likviditásának erősítése egyben az ágazat exportteljesítményét is fokozza, amire a mostani időszakban különösen nagy szükség van – tette hozzá a miniszter. A KAP Irányító Hatóság vonatkozó, 143/2025. számon megjelent közleménye az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a www.kap.gov.hu-n érhető el – tájékoztatott közleményében az AM.

Tovább olvasom