Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

Több tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése

Közel 1100 társasházban válhat energiatakarékosabbá a távfűtés.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-04-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A távolról leolvasható fűtési költségmegosztók felszerelését segítő pályázat februárban nyílt újra 4,1 milliárd forinttal megemelt kerettel – írja az alternativenergia.hu. A most lezárult második forduló eredményeként további 484 társasház vagy lakásszövetkezet valósíthat meg beruházásokat önerő nélkül. A jelentős forrástöbbletnek köszönhetően összesen közel 1100 lakóközösség nyerhetett el 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást – jelentette be közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). A népszerű pályázat összesen 9,1 milliárd forinttal ösztönzi radiátorokra szerelt költségmegosztók telepítését a távfűtéses társasházakban. A korszerű eszközök a hőleadás alapján arányosan osztják szét az épület teljes fűtési költségét a lakók között. Az új megoldás az alapterület- vagy légköbméter-alapú eddigi kalkulációhoz képest igazságosabb elszámolást tesz lehetővé – tette hozzá az EM.

Mint emlékeztettek, a kiírást tavaly 5 milliárd forintos keretösszeggel indították útjára, az első fordulóban 612 projekt kapott támogatást. A novemberi felfüggesztésig összesen 7,6 milliárd forint támogatási igény érkezett be. A rendelkezésre álló forrás nagyarányú megemelésével idén február végén ismét meg lehetett nyitni a pályázatot. A korábban jelentkezőknek csak akkor kellett előző jelentkezésüket visszavonva, módosítva újra benyújtaniuk, ha a beruházás paraméterei időközben megváltoztak. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős államtitkár a közleményben elmondta: “a sikeres program több mint ezer társasházban, mintegy 68 ezer lakásban teszi lehetővé, hogy a családok tényleges fogyasztásukhoz igazodva fizethessék távhőszámláikat. A távolról leolvasható költségmegosztók felszerelése egyszerűen és gyorsan elvégezhető. A támogatott fejlesztések jóvoltából, a pontosabb adatok ismeretében a távfűtött otthonokban élők energiafelhasználása tudatosabbá válhat, rezsiterheik így csökkenhetnek.”

Tovább olvasom