Zöldinfó
Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében
Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.
Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.
Rozsdaövezetek
Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.
Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.
Bontásból származó előnyök
Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.
A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.
Felszerelések
Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.
Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.
Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.
Zöldinfó
Tanári példamutatás a fenntarthatóságért: kihirdették a 2025-ös zöld díjazottakat
Óriási sikerrel zárult a pedagógusok számára kiírt környezetvédelmi pályázat – közölte a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak).
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Azt írták: a Ficsak a Zöld Követ Egyesület szakmai támogatásával a közoktatásban, köznevelésben dolgozó tanítók, tanárok, óvodapedagógusok, egyéb munkatársak fenntarthatóságért tett munkájának elismerése céljából indította a felhívást – írja az alternativenergia.hu. “A jövő zöld generációjáért díj 2025” odaítélésével azoknak a környezetvédelem iránt elkötelezett pedagógusoknak kívántak elismerést nyújtani, akik különösen aktívak a fenntartható fejlődést szolgáló nevelés-oktatás területén. Akik munkájukkal, életszemléletükkel a diákjaik számára a társadalmi, ökológiai és gazdasági fenntarthatóság fontosságát közvetítik és ezáltal környezetvédelmi cselekvésre inspirálják a fiatalokat – fűzték hozzá. A tájékoztatás szerint összesen 160 pedagógus nyújtotta be határidőig a pályázatát, amelyet egy öttagú zsűri bírált el. A zsűritagok egyike Király Nóra, a Ficsak és a Zöld Követ Egyesület alapítója volt, aki évek óta szívügyének tekinti a környezetvédelmet – jelezték. “Ha a pedagógusok példát mutatnak, az egész társadalom zöldebb jövő felé indulhat” – idézik a közleményben Király Nóra szavait.
Az első helyezett Bódiszné Hajnal Alíz, a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma pedagógusa, a második helyezett Rákosi-Szabó József Patrik, az Alsójászsági Általános Iskola Gerevich Aladár Általános Iskolai Tagintézménye pedagógusa és a harmadik helyezett pedig Dancza János, a Szolnoki SZC Kreatív Technikum és Szakképző Iskola pedagógusa lett – ismertette a Ficsak. Hozzátették: a szervezők tervezik a folytatást, tekintettel arra, hogy “a most formálódó jövő generációjának várhatóan olyan környezeti körülményekhez kell majd alkalmazkodniuk és olyan környezeti problémákra kell majd válaszolniuk, amelyekhez az alapismereteket ma és itt szükséges megszerezniük, a pedagógusok szerepe a fenntarthatósági törekvések megvalósításában kulcsfontosságú.”
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
