Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

Új lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére

Továbbra is segítik a vidéki önkormányzatok zártkerti fejlesztéseit.

Létrehozva:

13 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-12

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A vidéki térségek gazdasági, környezeti és közösségi megerősítését szolgálja az a 2 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás, amelyet az Agrárminisztérium (AM) júliustól nyit meg a vidéki önkormányzatok számára a zártkerti területek fejlesztésére – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter az AM közleménye szerint. A miniszter hozzátette, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében meghirdetett felhívásban legfeljebb 50 millió forint támogatás igényelhető, kiemelten magas, akár 95 százalékos támogatási intenzitás mellett – tette hozzá az alternativenergia.hu. A kérelmek benyújtására első körben július 2. és 15. között lesz lehetőség, a teljes benyújtási időszak pedig 2026. október 28-ig tart – áll a közleményben. A miniszter kifejtette, a korábban kizárólag hazai forrásból finanszírozott Zártkert Program 3 felhívásán 2017-2021 között 668 önkormányzat nyert el támogatást, mintegy 10 milliárd forint összegben. A korábbi program népszerűsége miatt döntött úgy az agrártárca, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében ismét meghirdeti a kiírást – írták.

A felhívás célja a zártkerti területek fejlesztése és azok mezőgazdasági hasznosításának elősegítése, a zártkerti életforma fennmaradása, az önellátás erősítése, illetve a vidéki táj értékeinek megőrzése. Az uniós forrással, amelyhez 80 százalékos hazai finanszírozás társul, az érintett önkormányzatoknak lehetősége nyílik a zártkertek megközelíthetőségének és az ivóvízellátást szolgáló fejlesztéseknek, a villamosenergia-ellátást biztosító, a vadvédelmet és a vadgazdálkodást szolgáló fejlesztéseknek a megvalósítására, a kulturális örökség megőrzése és a közösségi értékteremtés erősítése mellett – tették hozzá.

A kormány komplex módon segíti a vidék gazdaságának fejlődését, a kis- és közepes gazdaságok fizetőképességének fenntartásától, azok beruházásain át, egészen a vidéki önkormányzatok számára biztosított forrásokig, ugyanis kiemelt figyelmet fordít azokra az önkormányzati fejlesztésekre, amelyekkel a kistelepülések lakosságmegtartó ereje egyszerre fokozható a helyi értékek megőrzésével – hívta fel a figyelmet Nagy István.

Tovább olvasom