Zöldinfó

Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében

Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-01-19

Szerző:

Hell

Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.

Rozsdaövezetek

Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.

Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.

Bontásból származó előnyök

Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.

A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.

Felszerelések

Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.

Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.

Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.

Kapcsolódó tartalom:épületek fém újrahasznosít újrahasznosítás

Zöldinfó

Természetvédelem és turizmus kéz a kézben: új beruházások az Őrségi Nemzeti Parkban

Új interaktív fogadóépület létesül az Őrségben.

Létrehozva:

6 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Több mint 2,6 milliárd forintos uniós forrásból két kiemelt fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Parkban – írja az alternativenergia.hu. Szalafő-Pityerszeren egy új, interaktív fogadóépület segíti majd az Őrség páratlan élővilágának bemutatását, miközben a László-major és környezetének fejlesztésével a természetvédelmi gyepkezelés is tovább erősödik – jelentette be Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen, Őriszentpéteren az agrártárca közleménye szerint. Az államtitkár hangsúlyozta, az Őrség kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területe magyarországi viszonylatban különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Ezért kezdődik el “Az Őrségi Nemzeti Park szeres településszerkezetéhez kapcsolódó természeti értékek bemutatása” című projekt is, 1,83 milliárd forint értékben. A modernizálás az Őrség leglátogatottabb bemutató helyszínén válik valóra, ahová évente 30-40 ezren látogatnak el – írták. A fejlesztés Szalafő településen, az Őrségi Nemzeti Park védett belterületén valósul meg. A beruházás helyszíne a Pityerszeren található egykori kavicsbánya területe, ahol egy kétszintes fogadóépület épül fel.

Az új létesítmény a jellegzetes szeres településszerkezethez kapcsolódó természeti értékeket mutatja be. A szemléletformálás jegyében egy mintegy 400 négyzetméteres, modern, interaktív kiállítótér kap helyet, amely élményszerű módon ismerteti meg a látogatókat a Natura 2000 területekhez kapcsolódó tudásanyaggal. A fogadóépülethez kapcsolódva parkolókat és elektromos töltőpontokat alakítanak ki – ismertette az államtitkár. A másik korszerűsítés “A természetvédelmi célú gyepkezelés infrastrukturális feltételeinek javítása az Őrségi Nemzeti Parkban” címmel, 790 millió forint értékben valósul meg. Megújul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek természetvédelmi céllal történő kezeléséhez szükséges eszközök és gépek tárolására szolgáló gépszín a László-majorban.

A fejlesztés során lebontanak egy elavult géptárolót, amely helyén egy új természetgazdálkodási gépüzem épül, szociális helyiségekkel, gépszerelő műhellyel, mosóval és raktárakkal. A projekt közvetett eredményeként 1241 hektár gyep és 1032 hektár szántó területen természetvédelmi célú kezelés fog megvalósulni az új gépüzemben tárolt és karbantartott, hosszabb élettartamú gépekkel. Rácz András megjegyezte, hogy a magas természeti értékű gyepek kiterjedése visszaszorulóban van, amely hátterében a legeltetéses állattartás visszaesése és az erdőterületek természetes terjedése áll. Az igazgatóság ezért a vagyonkezelésében lévő gyepterületeket saját állatállománnyal kezeli. Éppen ezért különösen fontos és előremutató a most megvalósuló beruházás – tette hozzá az AM közleménye szerint.

Tovább olvasom