Zöldinfó
Fém és bontási törmelék: újrafeldolgozás a fenntarthatóság jegyében
Az építőiparban gazdasági és környezetvédelmi szempontból a lehető legrosszabb kombináció az ha valamilyen természeti környezetet jelölnek ki, sorolnak át építési területté és az építkezéshez használt anyagok legnagobb része új forrásból származik és frissen előállított nyersanyagból készül.
Természetesen létezhet ennek épp az ellenkezője is. Beépített, használaton kívüli területet hasznosítunk újra úgy, hogy a meglévő építményeket elbontjuk és a bontott anyagokat újrahasznosítjuk. Egyre több helyen olvashatunk olyan eljárásokról, technológiákról és gépekről, amelyek ezt lehetővé teszik. Vizsgáljuk meg miről is lehet szó.
Rozsdaövezetek
Vannak települések, leginkább nagyvárosok, melyekben egyes városrészek megújulását tűzték ki célul a döntéshozók. Ezek a területek jellemzően korábbi időszakokban üzemi, ipari területek voltak. Jellemzően gyárépületek és raktárak, melyek az elmúlt 50-60 év alatt elavultak, bezártak, eladásra kerültek. Körülöttük a város azonban fejlődik. Lakóegységek, irodaházak épülnek. Kézenfekvő tehát sok ilyen régi ipari terület lakóövezetté minősítése az önkormányzatok részéről. Ezeket nevezték el rozsdaövezeteknek.
Ingatlanfejlesztő cégek kedvelt projektjei indulnak meg ilyen területeken. Állami támogatások mellett gazdaságosabb a fejlesztés. Magasabb profitot képesek realizálni.
Bontásból származó előnyök
Ipari épületek bontása nagy mennyiségű és komoly értéket képviselő fémhulladék kinyerésével jár. Sok esetben az üzemépületek eredeti berendezései is a létesítményben találhatók. Ezek az épület jellege szerint lehetnek sínpályák, daruszerkezetek, transzformátorházak, villamos berendezések, ipari kábelek, gyártó gépsorok. Bontásuk komplikált és idő-, valamint munkaerő igényes de rendszerint vagy mennyiségben tartalmaznak öntöttvasat, acélt, rezet, alumíniumot. A nagy tömeg miatt igen értékesek és megérik a fáradtságot ami az elszállításukkal jár.
A hátrahagyott berendezések mellett sokszor maga az épület is szinte kizárólag fémből áll. Acél szerkezet, alumínium, vagy vas héjborítás. Ez gyakorlatilag színtiszta jövedelmet jelent a fémfeldolgozó cégek számára.
Felszerelések
Vágó és darabológépek segítségével teljes üzemcsarnokokat lehet szétszedni és szállítható méretű fémdarabokra vágni. Rakodó gépek karjaira applikált hidraulikus aligátorollók, rönkfogók és polipkanalak elengedhetetlen segítői egy ilyen bontási folyamatnak.
Vannak természetesen olyan esetek is amikor a bontás nem csak fémek darabolásával jár. Bonyolultabb eljárás amikor vasbeton szerkezeteket kell hidraulikus bontókalapács segítségével darabokra zúzni. Ezen törmelékek csak darálógépek segítségével szelektálhatók. Komplikáltabb a nagy mennyiségű ipari kábel, és az épületvillamossági vezetékezés kinyerése. Legyen az kézi vagy gép bontás az újrahasznosítás folyamata a kábelek feldolgozásával megy tovább. Darabolás, kábelnyúzás vagy a klasszikus darálás fázisaival.
Kevés olyan eleme van egy ipari épületnek, mely nem alkalmas újrahasznosításra. Ezért aztán az ingatlanfejlesztő cégek kedvelt építési területei, mert alacsony áron tudnak hozzájutni és a feldolgozócégek is jelentős haszonnal tudják elvégezni a bontást, köszönhetően az értékes újrahasznosítható anyagoknak. Környezetvédelmi szempontból csak javulást eredményez egy ilyen fejlesztés hiszen a terület is megújul és az anyagok is újra felhasználásra kerülnek.
Zöldinfó
Zöld tanösvény a természetért: megnyílt a Zümmögő sétány
Beporzóbarát kerttel bővült a budapesti Állatkert növénykerti része.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben szombaton a BeporZOOna elnevezésű új kert, amely a növényeket beporzó rovarok védelme mellett oktatási célokat is szolgál – írja az alternativenergia.hu. Az intézmény MTI-hez elküldött közleménye szerint az új kert menedéket és táplálékot nyújt a vadméheknek, poszméheknek, fadongóknak, lepkéknek, zengőlegyeknek és más viráglátogató rovaroknak. A tanösvényként is működő területen információs felületek segítik a látogatókat abban, hogy megismerjék a beporzók szerepét, valamint a védelmük lehetőségeit. A tájékoztató szerint a BeporZOOna kialakításánál a beporzó rovarok igényeit vették figyelembe. Ennek részeként olyan növényeket telepítettek, amelyek kora tavasztól késő őszig folyamatosan biztosítanak virágzó táplálékforrást. Előnyben részesítették az őshonos fajokat, emellett vegyszermentes fenntartást alkalmaznak. A kertbe rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok és biztonságos itatóhelyek is kerültek, hogy a rovarok számára megfelelő élőhelyet biztosítsanak.
A BeporZOOna része a Zümmögő sétány elnevezésű tanösvény, amely a méhekről és a méhészetről nyújt ismereteket. A fejlesztést az állatkert, pedagógusok számára rendezett szombati nyílt napján mutatták be. A beporzók védelme ugyanis kiemelt téma az intézmény zoopedagógiai programjaiban is – hangsúlyozzák a közleményben. A projekt megvalósításában az Állatkert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, a BKM FŐKERT-tel és az Állatkerti Alapítvánnyal működött együtt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA Duna House szerint a drágulás átalakítja a budapesti keresletet
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHidrogéntechnológia forradalmasíthatja az épületek energiaellátását
