Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Forradalmi magyar szigetelőanyag: környezetbarát és tartós megoldás szalmából

Új magyar termék és technológia a szalmapaplan.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy új magyar termékről és technológiáról, a szalmapaplan táblásított szigetelőanyag előnyeiről beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök vendégével a Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Az adásban elhangzott: a szalmapaplan előnyei közé tartozik a tartósság és alapanyag is bőven rendelkezésre áll, mert Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ami 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas – írja az alternativenergia.hu. Áder Jánosnak, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének beszélgetőtársa Stverteczky Tímea volt, akivel a Planet Budapest rendezvényen találkozott, és aki fejlesztőmérnök férjével hozta létre az SSH-System családi vállalkozást. Stverteczky Tímea elmondta, férjével néhány éve egy Waldorf-iskola kísérleti építési projektjében ismerkedtek meg a szalmával mint építőanyaggal. A tömör szigetelőanyagot préseléssel, varrással hozzák létre, a technológiában nem használnak kémiai vagy cementes kötőanyagot, a táblák testsűrűsége köbméterenként 80 kilogramm – ismertette.

Az első gyártósor két év alatt készült el, a magyar találmány felhasználható homlokzatra, födémre, tetők, padlók, válaszfalak szigetelésére is, jó hangszigetelő képessége kiemeli más szigetelőanyagokhoz képest. Áder János felvetette, hogy Magyarországon 2 millió tonna szalma marad felhasználatlanul évente, ez a vállalkozás számításai szerint 20 ezer családi ház külső szigetelésére lenne alkalmas. A szalmapaplan előnyei között sorolta, hogy nincs a termelés során károsanyag-kibocsátás, tartós, a ma használt anyagokhoz hasonló hőtechnikai tulajdonsággal bír. Stverteczky Tímea elmondta, hogy a homlokzatra kerülő szalmapaplant habarcsréteg védi, a tetőbe, padlóra kerülő szigetelőt pedig égéskésletető bevonattal látják el, ezt a technológiát is ők fejlesztették ki. Ez a rágcsálókat, bogarakat, élősködőket is távol tartja, de fontos, hogy minden szigetelést mechanikusan le kell zárni, és ha megsérül, javítani kell. A nedvességtől azért nem kell tartani, mert a szalmapaplanban jól közlekedik a pára, segít megelőzni a penészesedést – tette hozzá.

Elmondta azt is, termékük középáras, szigetelésük az elmúlt három évben mintegy 120 házra került fel. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozás rendelkezik az Európai Unió ETA építőipari minősítésével, a termék uniós piacon forgalmazható. Elhangzott, hogy a szalmapaplanra Magyarországon kívül is van érdeklődés, például Olaszországban egy partner elkezdte az értékesítést, megrendelte az első varrógépet, két hónapja pedig ezzel szigeteltek egy nyaralót Elba szigetén. Vannak érdeklődők Romániából, Szlovákiából, Bulgáriából, Hollandiából is.

Advertisement

Zöldinfó

Több mint kétmillió hektár sorsa a tét: így védenék meg a magyar erdőket

A hazai erdőgazdálkodás aktívan reagál a klímaváltozás kihívásaira – közölte az Agrárminisztérium.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu idézte Mocz Andrást, az AM erdőkért felelős helyettes államtitkárát, aki a Planet Budapest 2026 keretében megrendezett Erdészeti Klímaadaptációs Fórum nyílt ülésén elmondta, a klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia. A helyettes államtitkár kiemelte, a fórum aktuális ülésének célja, hogy az erdők jövőjéről szóló szakmai gondolkodás valódi párbeszéddé váljon. A klímaváltozás hatásai az erdőkben már ma is mérhetők, ezért az alkalmazkodás nem elméleti kérdés. “A kérdés az, hogy ezt a folyamatot szakmai alapon, közösen irányítjuk-e, vagy hagyjuk, hogy leegyszerűsített értelmezések és hangos vélemények alakítsák. Lehet az erdőgazdálkodásról vitát folytatni és szükség is van rá, de ez a vita nem nélkülözheti a szakmai alapokat” – fogalmazott Mocz András a közlemény szerint.

Hangsúlyozta, hogy az erdő élő rendszer, amely folyamatos változásban van és amelynek fenntartása aktív, szakszerű beavatkozást igényel. Az erdészek nem kívülről avatkoznak be ebbe a rendszerbe, hanem annak részeként dolgoznak. Ismertette, Magyarország több mint kétmillió hektárnyi erdőterülete egyszerre jelent ökológiai rendszert, gazdasági értéket és közös nemzeti vagyont. Az ország zöldvagyonát nem felélni, hanem fenntartani és gyarapítani kell, a cél a folyamatos erdőborítás növelése és az örökerdő-gazdálkodás lehetőségeinek bővítése ott, ahol ennek szakmai feltételei adottak. Az Erdészeti Klímaadaptációs Fórum nyolc munkacsoportjában csaknem száz szakértő dolgozik, köztük gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai, valamint szabályozási kérdésekkel.
Élőfakészlet megoszlása fafajcsoportok szerint Magyarországon (2024)
Az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészletének megoszlása fafajcsoportok szerint, december 31. (ezer m3) Tölgy, Cser, Bükk, Gyertyán, Akác, Egyéb kemény lombos, Nyár, Egyéb lágy lombos, Erdeifenyő, Feketefenyő, Egyéb fenyő

Az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkársága irányítása, a Soproni Egyetem és Erdészeti Tudományos Intézet támogatása mellett tevékenykedő ágazatközi fórum munkáját a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinálja, ülései nyilvánosak és online formában is követhetők – olvasható a minisztérium közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák