Zöldinfó
Főszezonja van a gyógynövények gyűjtésének Erdélyben
A gyógynövénygyűjtés főszezonjában megélénkült az idegenforgalom Erdélyben, a 700 méter magasan húzódó felcsíki falvak határában, ahol szerencsés esetben a neves biológus, Macalik Ernő igazítja útba a természetbúvárokat.
A Karcfalván élő 70 éves szakember évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket és a maga összeállította 32 féle teakeverékéért még Ausztráliából, Spanyolországból is érkeznek ide vendégek. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett “füvesembert” helyben mindenki ismeri.
Macalik Ernő az MTI-nek elmondta, hogy a tarka réteken a gyógyteákhoz az alapanyag felkutatása, kiválasztása összetett feladat, a környéken termő 100-120 féle gyógynövény puszta felismerése ehhez még kevés. Mint magyarázta, a növényekben rejlő hatóanyagok dinamikája napszakonként és évszakonként is eltérő. Az évelők gyökere tavasszal, ősszel raktározza el a legtöbb értéket, ilyen például a májvédő hatású gyermekláncfű-gyökér vagy a láz csillapítására javallott lehántott fűzfakéreg. A mentát, csalánt viszont nyáron, a virágzás előtt érdemes begyűjteni, mert a leghasznosabb hatóanyagai ekkor a levelekben “lakoznak”. A csipkebogyó begyűjtése pedig ősszel esedékes.
Macalik Ernő szerint fontos tudnivaló, hogy a magas vérnyomás ellen használt fagyöngy csak gyümölcsfáról, főként vackorról gyűjtendő, az akácfa mint gazdanövény ugyanis káros. Azt sem árt tudni, hogy a gyűjtésnél a kora reggeli órák kerülendők, mert a harmatos növény a zsákban hamar bepállik, tönkremegy. A teakészítés külön tudomány, alapjait annak idején a kolozsvári Bolyai Egyetemen tanulta meg Macalik Ernő. Portája kertjében üvegházat épített, ahol fiókszerű keretekben szétterítve szárítja a begyűjtött vagy maga termesztette 80 féle alapanyagot. A megszárított, apróra őrölt szárak, levelek kellő arányban összekeverve egymás hatásfokát erősítik. A megfelelő arányok megtalálását hosszas kísérletezés, a szakirodalom tanulmányozása előzte meg.
Macalik Ernő tudására Magyarországon is számítanak: szakmai irányításával rendezik be a Széchenyi Tudományos Társaság kezdeményezésére Balatonőszödön megvalósuló, a Kárpát-medence gyógynövénykincseit bemutató leendő mintakertet. A jövő évre tervezett nyitást követően itt kaphatnak majd szakmai eligazítást azok, akik házuk körül vagy erkélyükön szeretnének gyógynövényeket termeszteni “azért, hogy a természet patikája ismét az otthonunk részévé váljon” – jegyezte meg a “füvesember.”
Zöldinfó
Természetvédelem és turizmus kéz a kézben: új beruházások az Őrségi Nemzeti Parkban
Új interaktív fogadóépület létesül az Őrségben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több mint 2,6 milliárd forintos uniós forrásból két kiemelt fejlesztés indul az Őrségi Nemzeti Parkban – írja az alternativenergia.hu. Szalafő-Pityerszeren egy új, interaktív fogadóépület segíti majd az Őrség páratlan élővilágának bemutatását, miközben a László-major és környezetének fejlesztésével a természetvédelmi gyepkezelés is tovább erősödik – jelentette be Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a projektnyitó eseményen, Őriszentpéteren az agrártárca közleménye szerint. Az államtitkár hangsúlyozta, az Őrség kiemelt jelentőségű természetvédelmi Natura 2000 területe magyarországi viszonylatban különleges természeti adottságokkal rendelkezik. Ezért kezdődik el “Az Őrségi Nemzeti Park szeres településszerkezetéhez kapcsolódó természeti értékek bemutatása” című projekt is, 1,83 milliárd forint értékben. A modernizálás az Őrség leglátogatottabb bemutató helyszínén válik valóra, ahová évente 30-40 ezren látogatnak el – írták. A fejlesztés Szalafő településen, az Őrségi Nemzeti Park védett belterületén valósul meg. A beruházás helyszíne a Pityerszeren található egykori kavicsbánya területe, ahol egy kétszintes fogadóépület épül fel.
Az új létesítmény a jellegzetes szeres településszerkezethez kapcsolódó természeti értékeket mutatja be. A szemléletformálás jegyében egy mintegy 400 négyzetméteres, modern, interaktív kiállítótér kap helyet, amely élményszerű módon ismerteti meg a látogatókat a Natura 2000 területekhez kapcsolódó tudásanyaggal. A fogadóépülethez kapcsolódva parkolókat és elektromos töltőpontokat alakítanak ki – ismertette az államtitkár. A másik korszerűsítés “A természetvédelmi célú gyepkezelés infrastrukturális feltételeinek javítása az Őrségi Nemzeti Parkban” címmel, 790 millió forint értékben valósul meg. Megújul az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő területek természetvédelmi céllal történő kezeléséhez szükséges eszközök és gépek tárolására szolgáló gépszín a László-majorban.
A fejlesztés során lebontanak egy elavult géptárolót, amely helyén egy új természetgazdálkodási gépüzem épül, szociális helyiségekkel, gépszerelő műhellyel, mosóval és raktárakkal. A projekt közvetett eredményeként 1241 hektár gyep és 1032 hektár szántó területen természetvédelmi célú kezelés fog megvalósulni az új gépüzemben tárolt és karbantartott, hosszabb élettartamú gépekkel. Rácz András megjegyezte, hogy a magas természeti értékű gyepek kiterjedése visszaszorulóban van, amely hátterében a legeltetéses állattartás visszaesése és az erdőterületek természetes terjedése áll. Az igazgatóság ezért a vagyonkezelésében lévő gyepterületeket saját állatállománnyal kezeli. Éppen ezért különösen fontos és előremutató a most megvalósuló beruházás – tette hozzá az AM közleménye szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiafordulat Magyarországon: egyre több napelem mellé jönnek a tárolók
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPrága a legdrágább: nagy különbségek az üzemanyagárakban országon belül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFenntartható élményközponttal bővült Székelyföld egyik legkülönlegesebb természeti kincse
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBalesetmentes jövő? Az önvezető technológia már Budapest utcáin tesztel
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaCsendesebb, tisztább város: jönnek az elektromos buszok Sopron utcáira

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés