Zöldinfó

Főszezonja van a gyógynövények gyűjtésének Erdélyben

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2014-07-23

Szerző:

Hell

A gyógynövénygyűjtés főszezonjában megélénkült az idegenforgalom Erdélyben, a 700 méter magasan húzódó felcsíki falvak határában, ahol szerencsés esetben a neves biológus, Macalik Ernő igazítja útba a természetbúvárokat.

A Karcfalván élő 70 éves szakember évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket és a maga összeállította 32 féle teakeverékéért még Ausztráliából, Spanyolországból is érkeznek ide vendégek. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett “füvesembert” helyben mindenki ismeri.

Macalik Ernő az MTI-nek elmondta, hogy a tarka réteken a gyógyteákhoz az alapanyag felkutatása, kiválasztása összetett feladat, a környéken termő 100-120 féle gyógynövény puszta felismerése ehhez még kevés. Mint magyarázta, a növényekben rejlő hatóanyagok dinamikája napszakonként és évszakonként is eltérő. Az évelők gyökere tavasszal, ősszel raktározza el a legtöbb értéket, ilyen például a májvédő hatású gyermekláncfű-gyökér vagy a láz csillapítására javallott lehántott fűzfakéreg. A mentát, csalánt viszont nyáron, a virágzás előtt érdemes begyűjteni, mert a leghasznosabb hatóanyagai ekkor a levelekben “lakoznak”. A csipkebogyó begyűjtése pedig ősszel esedékes.

Macalik Ernő szerint fontos tudnivaló, hogy a magas vérnyomás ellen használt fagyöngy csak gyümölcsfáról, főként vackorról gyűjtendő, az akácfa mint gazdanövény ugyanis káros. Azt sem árt tudni, hogy a gyűjtésnél a kora reggeli órák kerülendők, mert a harmatos növény a zsákban hamar bepállik, tönkremegy. A teakészítés külön tudomány, alapjait annak idején a kolozsvári Bolyai Egyetemen tanulta meg Macalik Ernő. Portája kertjében üvegházat épített, ahol fiókszerű keretekben szétterítve szárítja a begyűjtött vagy maga termesztette 80 féle alapanyagot. A megszárított, apróra őrölt szárak, levelek kellő arányban összekeverve egymás hatásfokát erősítik. A megfelelő arányok megtalálását hosszas kísérletezés, a szakirodalom tanulmányozása előzte meg.

Macalik Ernő tudására Magyarországon is számítanak: szakmai irányításával rendezik be a Széchenyi Tudományos Társaság kezdeményezésére Balatonőszödön megvalósuló, a Kárpát-medence gyógynövénykincseit bemutató leendő mintakertet. A jövő évre tervezett nyitást követően itt kaphatnak majd szakmai eligazítást azok, akik házuk körül vagy erkélyükön szeretnének gyógynövényeket termeszteni “azért, hogy a természet patikája ismét az otthonunk részévé váljon” – jegyezte meg a “füvesember.”

Kapcsolódó tartalom:Erdély gyógynövények

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A mesterséges intelligencia már az elefántokat is óvja

Mesterséges intelligencia segíti a vadon élő ázsiai elefántok védelmét Kínában.

Létrehozva:

9 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia és a műholdas helymeghatározás segítségével valós időben figyelik a vadon élő ázsiai elefántok mozgását a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A jünnani vadon élő ázsiai elefántok megfigyelésében a kínai Pejtou (BeiDou) műholdas navigációs rendszerre épülő intelligens nyakörveket alkalmaznak. Az eszközök folyamatosan adatokat szolgáltatnak az állatok helyzetéről, mozgásáról és aktivitásáról, amelyeket mesterséges intelligenciával támogatott elemzőrendszerek dolgoznak fel. Kifejezetten a vadon élő ázsiai elefántok védelmére fejlesztették ki ezeket a nyakörveket, amelyek valós időben képesek követni az állatok helyzetét és aktivitási állapotát – mondta Csen Fej, a kínai Nemzeti Erdészeti és Gyepgazdálkodási Hivatal Ázsiai Elefántkutató Központjának igazgatója.

Az ázsiai elefánt a trópusi erdei ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú eleme, Kínában kiemelt állami védelem alatt áll, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig a veszélyeztetett fajok között tartja nyilván. Jünnan tartományban jelenleg kilenc elefántcsorda él több mint 300 egyeddel, mintegy 40 település térségében. A nagy mennyiségű adat elemzésében a mesterséges intelligencia kulcsszerepet játszik: képes az állatok napi aktivitási mintázatainak, szezonális viselkedésének és mozgási útvonalainak azonosítására. A rendszer előre jelezheti azokat a helyzeteket is, amikor az állatok emberi települések vagy közlekedési infrastruktúra közelébe kerülhetnek.

A kutatók szerint az aktivitási mintázatok elemzése kulcsfontosságú az állatok viselkedésének megértésében, mivel segít feltárni, miként alkalmazkodnak környezetükhöz, illetve milyen környezeti hatások vagy túlélési kockázatok befolyásolják mozgásukat. A hagyományos terepi megfigyeléssel vagy kameracsapdákkal szemben a műholdas nyomkövető rendszerek megszakítás nélküli, teljesen automatizált adatgyűjtést tesznek lehetővé. A Jünnanban működő mesterséges intelligenciára épülő infravörös megfigyelőrendszerek valós idejű riasztást is képesek küldeni, ha elefántok közelítenek lakott területekhez vagy vasútvonalakhoz. A Kína-Laosz vasútvonal mentén alagutak meghosszabbításával, hidak építésével és védőkerítések telepítésével olyan infrastruktúrát alakítottak ki, amely biztosítja az elefántok biztonságos mozgását. Az intelligens figyelőrendszerek emellett segítenek megelőzni az ember és a vadon élő állatok közötti konfliktusokat.

Tovább olvasom