Zöldinfó
Főszezonja van a gyógynövények gyűjtésének Erdélyben
A gyógynövénygyűjtés főszezonjában megélénkült az idegenforgalom Erdélyben, a 700 méter magasan húzódó felcsíki falvak határában, ahol szerencsés esetben a neves biológus, Macalik Ernő igazítja útba a természetbúvárokat.
A Karcfalván élő 70 éves szakember évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket és a maga összeállította 32 féle teakeverékéért még Ausztráliából, Spanyolországból is érkeznek ide vendégek. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett “füvesembert” helyben mindenki ismeri.
Macalik Ernő az MTI-nek elmondta, hogy a tarka réteken a gyógyteákhoz az alapanyag felkutatása, kiválasztása összetett feladat, a környéken termő 100-120 féle gyógynövény puszta felismerése ehhez még kevés. Mint magyarázta, a növényekben rejlő hatóanyagok dinamikája napszakonként és évszakonként is eltérő. Az évelők gyökere tavasszal, ősszel raktározza el a legtöbb értéket, ilyen például a májvédő hatású gyermekláncfű-gyökér vagy a láz csillapítására javallott lehántott fűzfakéreg. A mentát, csalánt viszont nyáron, a virágzás előtt érdemes begyűjteni, mert a leghasznosabb hatóanyagai ekkor a levelekben “lakoznak”. A csipkebogyó begyűjtése pedig ősszel esedékes.
Macalik Ernő szerint fontos tudnivaló, hogy a magas vérnyomás ellen használt fagyöngy csak gyümölcsfáról, főként vackorról gyűjtendő, az akácfa mint gazdanövény ugyanis káros. Azt sem árt tudni, hogy a gyűjtésnél a kora reggeli órák kerülendők, mert a harmatos növény a zsákban hamar bepállik, tönkremegy. A teakészítés külön tudomány, alapjait annak idején a kolozsvári Bolyai Egyetemen tanulta meg Macalik Ernő. Portája kertjében üvegházat épített, ahol fiókszerű keretekben szétterítve szárítja a begyűjtött vagy maga termesztette 80 féle alapanyagot. A megszárított, apróra őrölt szárak, levelek kellő arányban összekeverve egymás hatásfokát erősítik. A megfelelő arányok megtalálását hosszas kísérletezés, a szakirodalom tanulmányozása előzte meg.
Macalik Ernő tudására Magyarországon is számítanak: szakmai irányításával rendezik be a Széchenyi Tudományos Társaság kezdeményezésére Balatonőszödön megvalósuló, a Kárpát-medence gyógynövénykincseit bemutató leendő mintakertet. A jövő évre tervezett nyitást követően itt kaphatnak majd szakmai eligazítást azok, akik házuk körül vagy erkélyükön szeretnének gyógynövényeket termeszteni “azért, hogy a természet patikája ismét az otthonunk részévé váljon” – jegyezte meg a “füvesember.”
Zöldinfó
Hőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A közelmúlt hőhullámának súlyos következményei voltak: csökkent a munkatermelékenység, bezártak az iskolák és munkahelyek, túlterhelődtek a kórházak, megrongálódtak az utak, meghajlottak a vasúti sínek, és súlyos károk érték a mezőgazdasági termést – jelentette ki a válságkezelésért felelős uniós biztos az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén. Hadja Lahbib közölte: Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, amit egyre gyakoribb rekordhőmérsékletek, aszályok és erdőtüzek jeleznek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Tájékoztatása szerint a becslések alapján a júniusi hőhullám legalább 3500 halálesettel hozható összefüggésbe, Franciaországban pedig csak június utolsó hetében több mint kétezer többlethalálozást regisztráltak. “Az idei év ismét újabb rekordokat hozott: alig néhány héttel a történelmi csúcshőmérsékleteket hozó június után máris újabb jelentős hőhullám közeleg”- hívta fel a figyelmet.
Kiemelte, hogy a hőhullámok fokozzák az erdőtüzek kockázatát. Tavaly több mint egymillió hektár égett le az Európai Unióban, és rekordot jelentő 19 alkalommal aktiválták az uniós polgári védelmi mechanizmust. Idén az erdőtűzszezon a megszokottnál korábban kezdődött, ezért már április végén és május elején is szükség volt a mechanizmus mozgósítására – mondta.
Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a bizottság a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén is támogatja a tagállamokat. Az EU egyebek mellett fejleszti a korai előrejelző rendszereket, támogatja az aszályok nyomon követését, valamint finanszírozással, szakértői segítséggel és határokon átnyúló együttműködéssel erősíti a katasztrófákkal szembeni ellenállóképességet.
Tájékoztatása szerint jelenleg tíz tagállamban összesen 22 tűzoltó repülőgép, öt helikopter és 22 földi tűzoltóegység áll készenlétben a rescEU és az európai polgári védelmi tartalék keretében, emellett csaknem 800 tűzoltót telepítettek előre Ciprusra, Görögországba, Olaszországba, Spanyolországba és Portugáliába.
Lahbib elmondta, hogy az elmúlt napokban Portugália és Franciaország is uniós segítséget kért a súlyos erdőtüzek miatt, ezért a bizottság három tűzoltórepülőgépet irányított Portugáliába, hatot pedig Franciaországba. A biztos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapja, a kohéziós politika továbbra is támogatja a természeti katasztrófák megelőzését, a helyreállítást és az ellenállóképesség növelését. Hozzátette: a bizottság egy új, integrált európai klímaalkalmazkodási keretrendszeren dolgozik, amelyet várhatóan még az idén elfogadnak.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsökkent a Duna vízhőmérséklete, visszatérhet a nagyobb termelés Pakson

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés