Zöldinfó
Főszezonja van a gyógynövények gyűjtésének Erdélyben

A gyógynövénygyűjtés főszezonjában megélénkült az idegenforgalom Erdélyben, a 700 méter magasan húzódó felcsíki falvak határában, ahol szerencsés esetben a neves biológus, Macalik Ernő igazítja útba a természetbúvárokat.
A Karcfalván élő 70 éves szakember évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket és a maga összeállította 32 féle teakeverékéért még Ausztráliából, Spanyolországból is érkeznek ide vendégek. A Magyar Örökség Díjjal kitüntetett “füvesembert” helyben mindenki ismeri.
Macalik Ernő az MTI-nek elmondta, hogy a tarka réteken a gyógyteákhoz az alapanyag felkutatása, kiválasztása összetett feladat, a környéken termő 100-120 féle gyógynövény puszta felismerése ehhez még kevés. Mint magyarázta, a növényekben rejlő hatóanyagok dinamikája napszakonként és évszakonként is eltérő. Az évelők gyökere tavasszal, ősszel raktározza el a legtöbb értéket, ilyen például a májvédő hatású gyermekláncfű-gyökér vagy a láz csillapítására javallott lehántott fűzfakéreg. A mentát, csalánt viszont nyáron, a virágzás előtt érdemes begyűjteni, mert a leghasznosabb hatóanyagai ekkor a levelekben “lakoznak”. A csipkebogyó begyűjtése pedig ősszel esedékes.
Macalik Ernő szerint fontos tudnivaló, hogy a magas vérnyomás ellen használt fagyöngy csak gyümölcsfáról, főként vackorról gyűjtendő, az akácfa mint gazdanövény ugyanis káros. Azt sem árt tudni, hogy a gyűjtésnél a kora reggeli órák kerülendők, mert a harmatos növény a zsákban hamar bepállik, tönkremegy. A teakészítés külön tudomány, alapjait annak idején a kolozsvári Bolyai Egyetemen tanulta meg Macalik Ernő. Portája kertjében üvegházat épített, ahol fiókszerű keretekben szétterítve szárítja a begyűjtött vagy maga termesztette 80 féle alapanyagot. A megszárított, apróra őrölt szárak, levelek kellő arányban összekeverve egymás hatásfokát erősítik. A megfelelő arányok megtalálását hosszas kísérletezés, a szakirodalom tanulmányozása előzte meg.
Macalik Ernő tudására Magyarországon is számítanak: szakmai irányításával rendezik be a Széchenyi Tudományos Társaság kezdeményezésére Balatonőszödön megvalósuló, a Kárpát-medence gyógynövénykincseit bemutató leendő mintakertet. A jövő évre tervezett nyitást követően itt kaphatnak majd szakmai eligazítást azok, akik házuk körül vagy erkélyükön szeretnének gyógynövényeket termeszteni “azért, hogy a természet patikája ismét az otthonunk részévé váljon” – jegyezte meg a “füvesember.”

Zöldinfó
Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt
Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.
Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.
Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés