Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Franciaországban elhárult az áramhiány veszélye

Elhárult az áramkimaradások veszélye Franciaországban, miután újabb atomreaktorok álltak üzembe a karbantartási munkák végeztével, és az időjárás is kedvező – mondta szerdán Olivier Véran kormányszóvivő.

Létrehozva:

|

A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító 56 atomreaktor közül immár 42 üzemel. “Az áramkimaradás veszélye ezen a télen elhárulni látszik köszönhetően annak, hogy az atomerőműveink működése fokozatosan újraindult, valamint az időjárási viszonyoknak is. Az energiatakarékosság terén kellő erőfeszítést tett az állam, a vállalatok és minden francia” – hangsúlyozta a kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatóján.  “Ez tehát egy igazán megnyugtató hír, de nem tántoríthat el minket a célunktól, amely továbbra is az energiatakarékosság” – tette hozzá.

Emmanuelle Wargon, az energiaszabályozásért felelős bizottság elnöke december végén jelezte, hogy január közepe előtt semmiképpen nem kell számítani tervezett és előre bejelentett áramkimaradásokra, miután “a franciák tényleg meghallották” a felhívást az energiatakarékosságra, és a fogyasztás 9 százalékkal csökkent az elmúlt négy hónapban Franciaországban. A franciák energia-megtakarítása a két ünnep között is folytatódott, de az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint még nem érte el a célul kitűzött jelképes 10 százalékot. Olivier Véran szerdán megerősítette, hogy a fogyasztáscsökkenés globális és hosszú távú célja Franciaországnak, nem csak az energiaárak emelkedése miatt, hanem a klíma és az emberiség védelme érdekében is.

Franciaország az elmúlt 42 évben tavaly először áramimportra szorult, miután a tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt – amelyeket a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elhalasztottak – a termelés alacsony szintre süllyedt. Január végéig várhatóan 46 reaktor fog működni. Az esetleges téli áramhiányok kezelésére december elején szimulációs gyakorlatot is szerveztek az energetikai hatóságok. A francia kormány októberben egy több évre szóló energiatakarékossági programot mutatott be, amely egyben segítheti, hogy a tél folyamán ne legyenek ellátási kimaradások, és az ország felkészüljön a klímaváltozás kihívásaira. “Az a cél, hogy néhány nagyon egyszerű mechanizmussal sikerüljön közösen a hétköznapi fogyasztást 10 százalékkal csökkenteni” – mondta akkor Emmanuel Macron államfő. A kormány által meghirdetett legfőbb intézkedések lényege, hogy kevesebb fűtésre és világításra, valamint a pazarlás elkerülésére ösztönzik – mindenekelőtt a fogyasztás csúcsidőszakaiban – a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalatokat, ismét az otthoni munkavégzést helyezik előnybe a közigazgatásban, amelyhez 15 százalékkal növeli a rezsiköltségek fedezésére a munkavállalóknak folyósított napidíjat a kormány, és anyagi támogatást nyújt az autómegosztáshoz is.

Advertisement

Zöld Energia

Újabb terhet kapna a napenergia-ipar: 2027-től jöhet az új adó

Kasztília és León 2027-től új, területalapú környezetterhelési adót vetne ki a nagyobb földi naperőművekre, amit a spanyol napenergia-ipar indokolatlannak és túlzott tehernek tart.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolország egyik autonóm közössége, Kasztília és León azt tervezi, hogy 2027-től környezetterhelési adót vet ki a földre telepített, nagyobb napelemes rendszerekre, írja az alternativenergia.hu hírportál. A javaslat egy olyan törvénytervezet része, amely a jelenleg szélerőművekre, vízerőművi tározókra és nagyfeszültségű villamos vezetékekre alkalmazott adó hatályát bővítené. A tervezett intézkedés a napenergia-ipar ellenállását váltotta ki: a spanyol napelemes szövetség, az UNEF szerint az új közteher indokolatlan, és tovább növelné a már most is jelentős adóterheket. A regionális kormányzat azzal indokolja a módosítást, hogy a nagyméretű naperőművek hatással lehetnek a tájképre, a növény- és állatvilágra, valamint a földhasználatra. A tervezet az Európai Unióban is alkalmazott „szennyező fizet” elvére hivatkozik. A kormányzat emellett arra is rámutatott, hogy Kasztília és León nettó megújulóenergia-exportőr, vagyis a térségben megtermelt villamos energia egy része más területek fogyasztását szolgálja, miközben a termelés környezeti hatásai helyben jelentkeznek. Az adó mértékét a napelemes létesítmények által elfoglalt földterület nagysága alapján határoznák meg. A fizetési kötelezettség a rendszer leállítása után is fennmaradna egészen addig, amíg a berendezéseket teljesen el nem bontják, és a területet vissza nem állítják eredeti állapotába.

A tervezet bizonyos mentességeket is tartalmaz. A tetőre telepített napelemes rendszerek, valamint az öt hektárnál kisebb területet elfoglaló földi telepítésű rendszerek mentesülnének az új adó alól. Az ennél nagyobb, saját fogyasztást szolgáló földi rendszerek csak meghatározott feltételekkel kaphatnának mentességet: a csúcsidőszaki, P1 tarifasávban lekötött teljesítménynek el kellene érnie a beépített termelőkapacitás legalább 50 százalékát. Ha ez nem teljesül, a hatóságok úgy ítélhetik meg, hogy a létesítmény elsődleges célja a hálózati értékesítés, így az adó hatálya alá kerülhet.

Az UNEF főigazgatója, José Donoso szerint az intézkedés valójában bevételszerzést szolgál, és nem rendelkezik megfelelő környezetvédelmi indoklással. A szövetség emlékeztetett arra, hogy a napelemes beruházásokra már most is többféle országos és helyi adó vonatkozik, köztük a gazdasági tevékenységek adója, a villamosenergia-termelés adója, az építési és beruházási adó, valamint az ingatlanadó. Az UNEF becslése szerint a naperőműveknek otthont adó települések évente megawattként mintegy 10 ezer euró adóbevételhez jutnak.

Advertisement

A szervezet azt is kifogásolja, hogy a bevételt nem feltétlenül az érintett települések környezeti és területhasználati problémáinak kezelésére fordítanák, hanem a regionális költségvetés általános bevételei közé kerülne. Emellett igazságtalannak tartják a területalapú számítást, mivel két azonos méretű naperőmű eltérő mennyiségű villamos energiát termelhet a napsugárzás, a berendezések hatékonysága és a műszaki kialakítás függvényében.

Ha a javaslatot elfogadják, Kasztília és León lenne Spanyolország harmadik autonóm közössége, amely különadót vezet be a fotovoltaikus létesítményekre Aragónia és La Rioja után. Az UNEF szerint a most tervezett adó a másik két régióban alkalmazott terheknél is magasabb lehet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák