Zöld Energia

Franciaországban elhárult az áramhiány veszélye

Elhárult az áramkimaradások veszélye Franciaországban, miután újabb atomreaktorok álltak üzembe a karbantartási munkák végeztével, és az időjárás is kedvező – mondta szerdán Olivier Véran kormányszóvivő.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-01-07

Szerző:

Vanessza

A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító 56 atomreaktor közül immár 42 üzemel. “Az áramkimaradás veszélye ezen a télen elhárulni látszik köszönhetően annak, hogy az atomerőműveink működése fokozatosan újraindult, valamint az időjárási viszonyoknak is. Az energiatakarékosság terén kellő erőfeszítést tett az állam, a vállalatok és minden francia” – hangsúlyozta a kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatóján. “Ez tehát egy igazán megnyugtató hír, de nem tántoríthat el minket a célunktól, amely továbbra is az energiatakarékosság” – tette hozzá.

Emmanuelle Wargon, az energiaszabályozásért felelős bizottság elnöke december végén jelezte, hogy január közepe előtt semmiképpen nem kell számítani tervezett és előre bejelentett áramkimaradásokra, miután “a franciák tényleg meghallották” a felhívást az energiatakarékosságra, és a fogyasztás 9 százalékkal csökkent az elmúlt négy hónapban Franciaországban. A franciák energia-megtakarítása a két ünnep között is folytatódott, de az elektromos hálózat működtetéséért felelős állami szerv, az RTE szerint még nem érte el a célul kitűzött jelképes 10 százalékot. Olivier Véran szerdán megerősítette, hogy a fogyasztáscsökkenés globális és hosszú távú célja Franciaországnak, nem csak az energiaárak emelkedése miatt, hanem a klíma és az emberiség védelme érdekében is.

Franciaország az elmúlt 42 évben tavaly először áramimportra szorult, miután a tervezett éves karbantartási munkálatok elhúzódása és a hosszabb ideig tartó javításokat igénylő korróziós problémák miatt – amelyeket a koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben elhalasztottak – a termelés alacsony szintre süllyedt. Január végéig várhatóan 46 reaktor fog működni. Az esetleges téli áramhiányok kezelésére december elején szimulációs gyakorlatot is szerveztek az energetikai hatóságok. A francia kormány októberben egy több évre szóló energiatakarékossági programot mutatott be, amely egyben segítheti, hogy a tél folyamán ne legyenek ellátási kimaradások, és az ország felkészüljön a klímaváltozás kihívásaira. “Az a cél, hogy néhány nagyon egyszerű mechanizmussal sikerüljön közösen a hétköznapi fogyasztást 10 százalékkal csökkenteni” – mondta akkor Emmanuel Macron államfő. A kormány által meghirdetett legfőbb intézkedések lényege, hogy kevesebb fűtésre és világításra, valamint a pazarlás elkerülésére ösztönzik – mindenekelőtt a fogyasztás csúcsidőszakaiban – a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalatokat, ismét az otthoni munkavégzést helyezik előnybe a közigazgatásban, amelyhez 15 százalékkal növeli a rezsiköltségek fedezésére a munkavállalóknak folyósított napidíjat a kormány, és anyagi támogatást nyújt az autómegosztáshoz is.

Kapcsolódó tartalom:áram atomenergia energia energia felhasználás klímaváltozás megújuló energia

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2025-11-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Tovább olvasom