Zöldinfó
GKI: a cégek ötöde törekszik az újrahasznosításra
A vállalkozások 21 százaléka teljes mértékben törekedett arra, hogy újrahasznosítható alapanyagokból állítsa elő termékeit, míg 36 százalékuk esetenként, 43 százalékuk pedig egyáltalán nem törekedett erre – ez derült ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, reprezentatív kutatásából.
A legnagyobb arányban a 11-nél kevesebb (26 százalék) és a 151-250 közötti (23 százalék) létszámú cégek törekedtek az újrahasznosítható alapanyagok felhasználására. A nagyvállalatok jellemzően eseti jelleggel használnak újrahasznosított anyagokat. A legelkötelezettebbek a 151-250 közötti létszámú vállalatok, ezeknek a háromnegyede törekszik az újrahasznosításra. Legalább eseti jelleggel újrahasznosít a feldolgozóipari cégek 61 százaléka, az építőipariak 43 százaléka, a kereskedelem-javításban és üzleti szektorban pedig 57-62 százaléka. A GKI kutatása szerint a vállalkozások 34 százaléka állít elő környezetbarát terméket vagy szolgáltatást, további 9 százalékuk pedig tervezi ezt. Legnagyobb arányban a 151-200 közötti létszámú vállalkozások termelnek ilyen termékeket/szolgáltatásokat (62 százalék), legkevésbé pedig a 11-nél kevesebb dolgozót foglalkoztató vállalkozások (30 százalék). A feldolgozóiparban a cégek 32 százaléka, az építőiparban 70 százaléka törekedett erre, míg a kereskedelemben a cégek 29 százaléka, az üzleti szektorban pedig a vállalatok 25 százaléka.
Az elemzés szerint az építési szabályok szigorítása miatt az építőipar élenjár a környezetbarát építésben. A többi ágazatban ez inkább a tulajdonos motivációjának függvénye, illetve annak következménye, hogy piaci előnyt jelent-e környezetbarát terméket/szolgáltatást előállítani. Azonban ezen szempontok követése a profitmaximalizáláson felüli tevékenységnek számít és egy esetleges gazdasági visszaesés vagy hirtelen történő bevételkiesés következtében a környezettudatossági szempontok követésének fontossága leértékelődhet. Ezért célszerű lenne ezen szempontok erőteljesebb megjelenítése a kormányzati (EU-s) támogatásoknál a GKI szerint. Jó példa erre a kormány által preferált akkumulátorgyártók helyzete: a termékre szükség van az elektromobilitás miatt, ugyanakkor előállításuk a környezetet rombolhatja a veszélyes anyagok felhasználása miatt.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
