Design
Gomba alapú, lebomló koporsót fejlesztettek holland kutatók
A különleges koporsó környezetbarát alternatívát kínál: nemcsak a természetes bomlást gyorsítja, de még a szennyezett talaj regenerálódását is segíti.
Bár sokan nem gondolnak bele, a gombák valójában lenyűgöző organizmusok, amelyek nemcsak a táplálkozásban, hanem a gyógyászatban is remekül alkalmazhatóak. Sőt, több szakértő úgy véli, hogy az élőlények még a zöldebb jövő megteremtésében is segíthetnek, hozzájárulhatnak például az olajszivárgások semlegesítéséhez. Egy holland kutató egészen meglepő területen, a temetkezésekben próbálja meg hasznosítani a gombákat – számol be a Treehugger. A Bob Hendrikx startupja, a Loop által készített Living Cocoon (Élő Gubó) a gombák fonalszerű, vegetatív részéből, micéliumból áll. A speciális koporsó felgyorsítja a bomlást, illetve javítja a talaj állapotát, miközben a benne lévő holttest néhány év alatt eggyé válik a természettel. A hagyományos temetési eljárások meglepőek károsak a környezetre. A koporsókból, illetve a kezelt holttestekből káros anyagok kerülhetnek a földbe, a normál temetést követő bomlás pedig kifejezetten lassú. Sőt, a hamvasztás is problémás lehet, hiszen a maradványok égetése során többek között szén-dioxid és higany kerül a levegőbe.
A Living Cocoon ugyanakkor kizárólag természetes, veszélytelen anyagokból épül fel. A micéliumhoz szerves vegyületeket adnak, a keveréket pedig egy formába helyezik: ahogy a micélium növekedik, felfalja a vegyületet, és nagyjából egy hét alatt felveszi az öntőforma, azaz a koporsó alakját. A folyamat további előnye, hogy nem igényel semmiféle külső energiát, fényt vagy hőt. A speciális koporsó úgy lett kifejlesztve, hogy a talajba engedve nemhogy ne ártson, hanem kifejezetten kedvezzen a földnek. Korábbi vizsgálatok már igazolták, hogy a micélium alapú anyagok képesek kivonni a különböző szennyező anyagokat. Hendrikx szerint jelenlegi életmódunk fenntarthatatlan, a Living Cocoon segítségével ugyanakkor segíthetünk a talajon, ahelyett, hogy károsítanánk azt.
A Loop eddig tíz alkalommal tesztelte élesben a koporsóját Delftben és Hágában. A vállalat célja az, hogy további elemzésekkel jobban megértsék, miként befolyásolja a Living Cocoon a föld minőségét. Hendrikx bízik benne, hogy fejlesztésükkel egy nap segíthetik majd a helyi önkormányzatokat a szennyezett területek helyreállításában.
Képek: loop-of-life.com
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán