Zöldinfó
Gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtákat fejlesztett ki a PTE és a Varga Pincészet
A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket fejlesztettek ki.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A projekt eredményeképpen létrejött egy rezisztens, vagyis a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken, amely információt nyújt a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés-technológiai értékeiről – írták a közleményben. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, ami a hagyományos szőlőfajtáknál jelentős ráfordítást és sok vegyszert igényel. Az új szőlőfajták csökkentett növényvédelem és megfelelő technológia mellett nagy biztonsággal termeszthetők – tették hozzá.
Kiemelték, hogy a szőlőfajták termesztéstechnológiájával a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége 80-90 százalékkal csökkent, aminek köszönhetően az erőgépek okozta jelentős üzemanyag-felhasználás és károsanyag-kibocsátás is mérsékelhető. Csiszkó Gábor, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a szőlőfajtáknak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen van különböző szintű rezisztenciájuk. A közleményben kitértek arra is, hogy elérhető lesz a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztés- és borászati technológiájának leírása. Ez a gazdáknak segíthet megteremteni a kívánt borstílust, borkategóriát, a közép- és nagyüzemi szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető lépésekről kaphatnak információt.
A projekt elősegítette a kiöregedő ültetvények helyén a piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását, a technológia külföldi területekre is adaptálható, ami erősíti Magyarország nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban – írták. A projekt zárórendezvényén több új fejlesztésű terméket is bemutattak, ilyen volt egy Irsai Olivér fehér bor, a Jázmin fehér bor, egy pinot noir rozé bor és egy merlot vörös bor. Ezek a közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is jelentős fejlesztéseknek minősülnek.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
