Zöldinfó
Gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtákat fejlesztett ki a PTE és a Varga Pincészet
A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket fejlesztettek ki.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A projekt eredményeképpen létrejött egy rezisztens, vagyis a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken, amely információt nyújt a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés-technológiai értékeiről – írták a közleményben. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, ami a hagyományos szőlőfajtáknál jelentős ráfordítást és sok vegyszert igényel. Az új szőlőfajták csökkentett növényvédelem és megfelelő technológia mellett nagy biztonsággal termeszthetők – tették hozzá.
Kiemelték, hogy a szőlőfajták termesztéstechnológiájával a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége 80-90 százalékkal csökkent, aminek köszönhetően az erőgépek okozta jelentős üzemanyag-felhasználás és károsanyag-kibocsátás is mérsékelhető. Csiszkó Gábor, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a szőlőfajtáknak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen van különböző szintű rezisztenciájuk. A közleményben kitértek arra is, hogy elérhető lesz a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztés- és borászati technológiájának leírása. Ez a gazdáknak segíthet megteremteni a kívánt borstílust, borkategóriát, a közép- és nagyüzemi szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető lépésekről kaphatnak információt.
A projekt elősegítette a kiöregedő ültetvények helyén a piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását, a technológia külföldi területekre is adaptálható, ami erősíti Magyarország nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban – írták. A projekt zárórendezvényén több új fejlesztésű terméket is bemutattak, ilyen volt egy Irsai Olivér fehér bor, a Jázmin fehér bor, egy pinot noir rozé bor és egy merlot vörös bor. Ezek a közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is jelentős fejlesztéseknek minősülnek.
Zöldinfó
A szőlőkabóca elleni védekezés a kulcs a súlyos betegség megállításában
Tavaszi lépések a szőlő aranyszínű sárgaság betegség ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Napjaink egyik legsúlyosabb szőlőbetegsége, a szőlő aranyszínű sárgaság, komoly gazdasági károkat okozhat – ismertette az alternativenergia.hu. A betegség elleni védekezés legfontosabb eszköze a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca elleni hatékony fellépés. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a termelők és a hobbikertek tulajdonosainak figyelmét a tavaszi munkálatok fontosságára: a metszés, majd a nyesedék megsemmisítése és a lemosó permetezés fontos szerepet játszhatnak az ültetvények védelmében. A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget hazánkban már 18 vármegyében és 21 borvidéken igazolta a Nébih laboratóriuma. A fitoplazma-fertőzés jelenleg Zala és Veszprém vármegyében a legsúlyosabb. A betegség megelőzésének alapja a hatóság által ellenőrzött, minőségtanúsított szaporítóanyag vásárlása és ültetése. A prevenció, valamint a fertőzés visszaszorításának legfontosabb eszköze pedig a kórokozót terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés. A Nébih ezúttal a tavasszal szükséges teendőket foglalja össze a hatékony védekezéshez.
Ne maradjon el a tél végi metszés. Ilyenkor el kell távolítani a kórokozókkal és kártevőkkel fertőzött növényi részeket, például a vesszőkön vagy a támrendszeren maradt penészes fürtöket, a sérült, fagykárosodott, valamint a baktériumos vagy gombás fertőzés következtében elszáradt vesszőket és ágakat. A szőlőtőke tövénél és a törzsön megjelenő fölösleges alany vagy nemesfajta-vesszőket szintén maradéktalanul ki kell szedni. Metszeni általában akkor célszerű, amikor a nappali hőmérséklet nem süllyed 0°C alá, amire a kora tavaszi hónapokban már számtalan alkalom adódik. A tavasz eleji metszésnél kiemelten fontos a keletkező nyesedék összegyűjtése és megsemmisítése, mivel a kabócák tojás alakban a szőlő kétéves részein, a kéreg alatt telelnek át, és a nyesedéken keresztül tovább terjedhetnek az ültetvényben. A lemetszett fás részeket a vonatkozó tűzrendészeti előírások betartásával célszerű elégetni vagy finom aprítást követően a talajba dolgozni. A tél végi lemosó permetezés a fás részeken telelő kabócatojások (más károsítókkal együtt) gyérítésében is szerepet játszik.
Az amerikai szőlőkabóca lárváinak kelése az időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően május közepétől július elejéig tart, ezért május elejétől fontos a szőlő alsó leveleinek fonáki részén a kelő lárvák megfigyelése. A tenyészidőszak elején, a zöldmunkák során célszerű eltávolítani a tőke alsó részén és a törzsből kinövő fölösleges hajtásokat, lehetőleg még a növényvédelmi kezelések előtt. Ezt a műveletet az ültetvényben rendszeresen ismételni kell.
A Nébih felhívja a figyelmet növényvédelmi előírások betartására. Továbbá kéri, hogy a betegség gyanúját haladéktalanul jelentsék a hatóságoknak, tekintettel arra, hogy az aranyszínű sárgaság fitoplazma bejelentési kötelezettség alá tartozó, zárlati károsító. A betegséggel és az ellene való védekezéssel kapcsolatban minden fontos információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lehetőség a zártkertek megőrzésére és fejlesztésére
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre keresettebbek a zártkerti ingatlanok a vásárlók körében
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
