Zöldinfó
Gombabetegségeknek ellenálló szőlőfajtákat fejlesztett ki a PTE és a Varga Pincészet
A legjellemzőbb gombabetegségekkel szemben ellenálló szőlőfajtákat, valamint magas hozzáadott értékkel rendelkező borászati termékeket fejlesztettek ki.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A projekt eredményeképpen létrejött egy rezisztens, vagyis a legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvény a Balaton-felvidéken, amely információt nyújt a szőlőfajták helyi adaptációjáról, termesztés-technológiai értékeiről – írták a közleményben. A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent a szőlőültetvények védelme a kórokozókkal és kártevőkkel szemben, ami a hagyományos szőlőfajtáknál jelentős ráfordítást és sok vegyszert igényel. Az új szőlőfajták csökkentett növényvédelem és megfelelő technológia mellett nagy biztonsággal termeszthetők – tették hozzá.
Kiemelték, hogy a szőlőfajták termesztéstechnológiájával a kijuttatott növényvédőszerek mennyisége 80-90 százalékkal csökkent, aminek köszönhetően az erőgépek okozta jelentős üzemanyag-felhasználás és károsanyag-kibocsátás is mérsékelhető. Csiszkó Gábor, a Varga Pincészet Kft. ügyvezetője az MTI-nek elmondta, a szőlőfajtáknak a peronoszpóra és a lisztharmat ellen van különböző szintű rezisztenciájuk. A közleményben kitértek arra is, hogy elérhető lesz a három szőlőfajta kutatási eredményeken alapuló termesztés- és borászati technológiájának leírása. Ez a gazdáknak segíthet megteremteni a kívánt borstílust, borkategóriát, a közép- és nagyüzemi szőlészetek, borászatok a kiválasztott borstílushoz vezető lépésekről kaphatnak információt.
A projekt elősegítette a kiöregedő ültetvények helyén a piaci alapú, a fenntartható fejlődést előtérbe helyező fajtaszerkezet kialakítását, a technológia külföldi területekre is adaptálható, ami erősíti Magyarország nemzetközi elismertségét a szőlészeti, borászati ágazatban – írták. A projekt zárórendezvényén több új fejlesztésű terméket is bemutattak, ilyen volt egy Irsai Olivér fehér bor, a Jázmin fehér bor, egy pinot noir rozé bor és egy merlot vörös bor. Ezek a közlemény szerint nemzetközi viszonylatban is jelentős fejlesztéseknek minősülnek.
Zöldinfó
Megdőlt a brit nyári melegrekord
Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.
Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
