Egyéb

Ha napelemet telepítene, mutatjuk mire figyeljen

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-17

Szerző:

Hell

A rezsiszabályok átírása miatt rengetegen akarják kiiktatni a gázfogyasztást, a hőszivattyúk és napelemek beszerzése viszont nem egyszerű.

Az Index Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével készített interjút a jelenlegi napelemes piaci helyzetről. A rezsimódosítás bejelentését követően azonnal nőtt az érdeklődés itthon a napelemek iránt, de a roham már jóval korábban, az otthonfelújítási program, illetve a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat hatására kialakult. Előbbi keretében a gyermeket nevelő szülők a kiválasztott beruházás, például a napelem-telepítés után akár 50 százalékos visszatérítést is kaphatnak, utóbbi esetében pedig 100 százalékos támogatást kínálnak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak. Kiss Ernő szerint folyamatosak a megkeresések, a trendben nincsen csökkenés. Mint elmondta, mindenki igyekszik megszabadulni a gázfűtéstől, a többség a napelemek és a hőszivattyúk iránt érdeklődik. Mivel a társasházak esetében általában kisebbek a fogyasztások, a szakértő arra számít, hogy a rezsiszabályok átalakítása miatt elsősorban nem itt jelentkeznek majd problémák, gondok inkább az elavult társasházaknál adódhatnak.

Kiss Ernő szerint egy hőszivattyúnál a nehézséget technikai értelemben az épület régi, elavult hálózatai okozhatják, míg egy napelem esetében a hazai villamosenergia-hálózat hibái jelentenek kihívást. A fejlesztés az utóbbi évtizedben elmaradt, ez teszi nehézzé, hogy más legyen a villamos energia iránya, illetve hogy más legyen a hálózati teljesítmény. „Ha túl sok napelem akar visszatölteni egy adott vezetékszakaszon, akkor ez azt okozza, hogy eltérhet a szabványos feszültségtől. Ez egyszerű hálózatfejlesztéssel javítható lehet” – nyilatkozta. A szakértő a további problémák között megemlítette, hogy a Mavir már előírja az 500 kilowatt feletti napelemes rendszerekre az energiatárolási kötelezettséget is. Ennek költsége a beruházóra hárul, és 60 százalékos drágulást eredményez.

Kiss Ernő a lakossági támogatások között a már említett otthonfelújítási programot, illetve a napelemes pályázatot emelte ki, utóbbi esetében az újabb igénylési lehetőség régiótól függően idén novemberben vagy decemberben nyílik meg. A program első ütemében több mint 43 ezer pályázatot nyújtottak be, a komoly érdeklődést nemcsak az elbírálást lassítja, hanem a hazai cégeket is leterheli.

A szakértő szerint jelenleg sok az adminisztratív és a műszaki probléma a napelemes rendszerek létesítésénél, és egyre nehezebb az áramszolgáltatóknál megszerezni a csatlakozási lehetőséget. „A háztartások esetében előírtak egy új szabályt, ami szinte egyedülálló: 2,5 kilowatt felett három fázissal kell csatlakoztatni a napelemes rendszert, Ausztriában ugyanez a határ 8 kilowatt – a 2,5 kilowatt a hajszárítók értékeivel vetekszik” – tette hozzá. Mint hozzátette, a vállalkozások is nagyon sűrűn kapnak elutasítást a szolgáltatóktól a kapacitáshiányra hivatkozva.

Kapcsolódó tartalom:napelem telepítés napenergia zöld energia

Egyéb

Mi tesz vonzóvá egy építőipari vállalatot a fiatal tehetségek számára?

Az építőipar világszerte, így hazánkban is komoly kihívással néz szembe: a munkaerő elöregszik, a fiatal generációk (Y és Z) bevonzása pedig egyre nehezebb feladatnak bizonyul. A „piszkos, nehéz és elavult” iparág képe még mindig élénken él a köztudatban, miközben a valóságban a szektor soha nem látott technológiai forradalmon megy keresztül. A verseny a tehetségekért éles, és ma már nem elég egy jó fizetést kínálni.

Létrehozva:

2 hét telt el a létrehozás óta

2025-11-26

Szerző:

Hell

Technológia és innováció

A mai pályakezdők már okostelefonnal a kezükben nőttek fel, számukra a technológia nem kiegészítő, hanem az élet alapvető része. Egy építőipari cég, amely még mindig papíralapú tervekkel, elavult szoftverekkel és lassú folyamatokkal dolgozik, azonnal elriasztja a fiatalokat. Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek a BIM (Building Information Modeling), a drónok, a kiterjesztett valóság (AR/VR) vagy a 3D nyomtatás alkalmazását helyezik előtérbe, izgalmas játszótérnek tűnnek számukra.

Az innovációra való nyitottság azt üzeni a jelöltnek, hogy a cég halad a korral, és van jövője. A fiatal tehetségek részt akarnak venni a modernizációban, szeretnék használni a legújabb applikációkat a műszaki ellenőrzéshez vagy a projektmenedzsmenthez.

Fenntarthatóság a fókuszban

A fiatal generációk számára a klímaváltozás nem elvont fogalom, hanem a jövőjüket fenyegető valóság. Éppen ezért kritikusan fontos számukra, hogy a munkaadójuk felelősséget vállaljon a környezetért. Egy olyan építőipari cég, amelyik semmibe veszi a környezetvédelmi előírásokat, pazarolja az anyagot és nem törekszik a zöld megoldásokra, morálisan elfogadhatatlan számukra. A fenntarthatóság iránti elkötelezettség – legyen szó zöld épületek kivitelezéséről, hulladék-újrahasznosításról vagy karbonsemleges célokról – ma már alapvető vonzerő.

A fiatalok tudni akarják, hogy a munkájukkal hogyan járulnak hozzá egy jobb világ építéséhez. Építeni egy kórházat, egy iskolát vagy egy energiahatékony lakóparkot motiválóbb, mint pusztán a profitmaximalizálást látni célként. A cégeknek kommunikálniuk kell a projektjeik társadalmi hasznosságát és környezeti hatását, hogy érzelmileg is bevonják a munkavállalókat.

Nem elég zöld szlogeneket pufogtatni, a tetteknek is tükrözniük kell az elveket a mindennapi működésben, az irodai szelektív hulladékgyűjtéstől kezdve a kivitelezési technológiákig. A fenntarthatóság tehát nem PR-fogás, hanem a munkáltatói márka (employer branding) szerves része.

Karrierút, fejlődés és mentorálás

A mai fiatalok türelmetlenek, ha a karrierépítésről van szó; nem akarnak 10 évet várni az első előléptetésre. Világos, átlátható karrierutat várnak el, ahol látják, hova juthatnak el 2-3-5 éven belül, és ehhez mit kell teljesíteniük. A szakmai fejlődés támogatása képzésekkel, konferenciákon való részvétellel vagy tanulmányi szerződésekkel hatalmas megtartó erő. Az építőipar gyorsan változik, és a fiatalok érezni akarják, hogy a cégük befektet a tudásukba. A tapasztalt „rókák” tudásának átadása a fiataloknak nemcsak szakmailag hasznos, hanem a beilleszkedést is segíti.

A cégeknek fel kell ismerniük, hogy a tehetségek nem akarnak fogaskerekek lenni a gépezetben; egyéni figyelmet, személyre szabott fejlesztési terveket igényelnek. Ha egy vállalat képes megmutatni, hogyan válhat valakiből projektvezető vagy főmérnök náluk, akkor nyert ügye van a konkurenciával szemben, akik csak „embert keresnek a gátra”.

Munka-magánélet egyensúly

Az építőipar hírhedt a hosszú munkaidőről, a hajnali kezdésről és a hétvégi munkavégzésről, ami sok fiatalt elriaszt. A Z generáció számára a work-life balance (munka-magánélet egyensúly) nem luxus, hanem alapfeltétel. Bár a beton kötése nem várhat, a cégeknek törekedniük kell a rugalmasságra ott, ahol lehetséges. Az irodai, tervezői vagy előkészítői munkakörökben a hibrid munkavégzés (home office) lehetősége ma már elvárás, nem pedig extra juttatás.

A terepi munkáknál nehezebb a rugalmasság, de nem lehetetlen. A csúsztatott munkarend, a tömbösített munkaidő vagy a garantált szabad hétvégék vonzóbbá tehetik a kivitelezést is. A lényeg, hogy a munkáltató tartsa tiszteletben a munkavállaló magánéletét, és ne várja el a 0-24 órás rendelkezésre állást, hacsak nem indokolt vészhelyzet van. A kiégés elleni küzdelem közös érdek.

Az a bizonyos „cool factor”

A fiatalok irtóznak a merev hierarchiától, a tekintélyelvű vezetéstől és a bürokráciától, a lapos szervezeti struktúra, a közvetlen kommunikáció és a „nyitott ajtók” politikája sokkal vonzóbb számukra. Szeretnek csapatban dolgozni, értékelik a jó humort és a laza, de profi légkört. A munkakörnyezet minősége is számít: egy modern, jól felszerelt iroda, jó kávéval és közösségi terekkel, vagy egy tiszta, rendezett konténerváros az építkezésen alapvető igény.

Az építőiparban van egy egyedi cool factor is: az alkotás öröme. Látni, ahogy a semmiből kinő egy épület, amit mi alkottunk, hatalmas büszkeség.

Tovább olvasom