Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Harminckettőt megmentetettek a partra vetődött gömbölyűfejű delfinek közül Ausztráliában

Harminckettőt megmentetettek az ausztráliai Tasmania nyugati részén partra vetődött 230 gömbölyűfejű delfin közül csütörtökön – mondta el Brendon Clarke helyi illetékes.

Létrehozva:

|

Az állam környezetvédelmi minisztériuma szerdán még arról számolt be, hogy a Macquarie-ben partra vetődött állatok fele életben van, azonban az éjszakát végül csak harmincöten élték túl. Három cet egy távolabb eső, az árapály miatt nehezen megközelíthető helyen feneklett meg. Kiszabadításukra pénteken tesznek kísérletet – mondta el Clark. Az állatok napra pontosan két évvel azután vetődtek partra, hogy 2020. szeptember 21-én 470 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin feneklett meg ugyancsak Tasmania partjainál. Az állatok közül 111-et sikerült megmenteni, a többi elpusztult. Ez volt a legsúlyosabb ilyen eset Ausztráliában. Kris Carlyon biológus elmondta: az elpusztult cetek szervezetében méreganyagokat keresnek, hogy kiderítsék a katasztrófa okát. Hétfő délután tizennégy fiatal nagy ámbráscet tetemére bukkantak rá ugyancsak Tasmaniában. Egyelőre nem tudni, hogy miért vetődtek partra a hatalmas állatok, de szakértők vizsgálatot indítottak az ügyben. Az államban nem ritkák a hasonló esetek.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók

Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.

A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.

A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák