Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hatalmas téglákkal tárolhatjuk a megújuló energiát

Létrehozva:

|

Egyre fontosabbá válik, hogy a megújuló energiaforrások által előállított áramot valamilyen módon el tudjuk tárolni későbbi felhasználásra. Egy svájci cég megoldása ebben segíthet.

Egy svájci székhelyű vállalat olyan tornyot fejlesztett ki, amely a gravitációs energia révén képes elraktározni az energiát, írta az alternativenergia.hu. A platform a közelmúltban jelentős támogatást kapott. A megújuló energiák egyre több területet hódítanak meg, az alternatív megoldások előtt azonban sok akadály áll. Az egyik problémát a hálózat számára felesleges áram tárolása jelenti, ebben jelenthet segítséget egy svájci székhelyű energetikai cég platformja. Az Energy Vault a közelmúltban 100 millió dolláros (mintegy 29 milliárd forintos) támogatást szerzett EVx típusú tornya számára. A rendszer képes elraktározni a hálózatból érkező energiát gravitációs potenciális energia formájában. A befektetést a Prime Movers Lab vezeti, a további támogatók a SoftBank, a Saudi Aramco, a Helena és az Idealab X. Az Energy Vault az összegből felgyorsíthatja az EVx telepítését amerikai, közel-keleti, európai és ausztráliai ügyfelei számára. Az első platformot 2021 utolsó negyedévében telepíthetik az Egyesült Államokban, 2022-ben pedig világszerte felgyorsulhat a folyamat.

Az EVx egy hat karból álló darutorony, amelyet arra terveztek, hogy hálózati méretű, megújuló energiaforrásokon alapuló erőművek lássák el árammal. A rendszer elektromotorok segítségével hatalmas téglákat emel fel, így hozva létre gravitációs energiát. Amikor a hálózatnak ismét áramra van szüksége, a blokkokat leengedik, és a felszabaduló mozgási energiát hasznosítják. A téglák tárolókapacitására zéró degradáció jellemző, ráadásul akármennyi ideig a magasban maradhatnak. Az Energy Vault szerint a blokkokat helyi földből, illetve szemétlerakókba vagy szemétégetőkbe szánt anyagokból gyártják le. A felhasznált alapanyagok közé tartoznak a hamu, a bányászat során keletkező zagydarabok, valamint szélturbinák darabjai.

Advertisement

A vállalat 2020-ban kezdte el telepíteni energiatároló-rendszerének első kereskedelmi méretű darabját, az új EVx platform pedig tavaly áprilisban mutatkozott be. A torony hatékonysága 80-85 százalékos, és 35 éven át működőképes lehet. A rendszer a cég szerint skálázható, a hosszabb és a rövidebb távú tárolási igényeket pedig egyaránt gazdaságosan kielégítheti. Mivel a globális lítium-ellátás folyamatosan csökken, a hasonló alternatív megoldásoknak valószínűleg egyre komolyabb szerep jut majd a piacon.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák