Zöldinfó
Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?
Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.
A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.
A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

kép forrása: portfolio.hu
A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.
Zöldinfó
Saját energiatermelés és energiatárolás lehet a cégek válasza a növekvő energiakockázatokra
A vállalkozások energiahatékonysági beruházásaikhoz várnának leginkább támogatást.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar cégek nem rezsitámogatást kérnek, inkább az energiahatékonysági beruházások finanszírozásához várnának állami segítséget – derül ki a Portfolio Hőkupola 2026 kutatásából, amelyben azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idén nyári történelmi forróságra. A felmérés összefoglalója ismertette: a kutatás azt vizsgálta, hogy a hazai vállalatok hogyan reagáltak az idei történelmi forróságra, melyek voltak számukra a legnagyobb kihívások, milyen kárt szenvedtek, és milyen segítséget tartanának indokoltnak a helyzet kezelésére – írja az alternativenergia.hu. Az online felmérést 345 vállalatvezető töltötte ki. A válaszadók 59 százaléka tapasztalt többletet a hűtési és villamosenergia-költségeknél, minden második vállalat pedig a munkavégzés feltételeiben vagy a dolgozói teljesítményben is érzékelte a hőség kedvezőtlen hatását.
A vállalatok háromnegyede valamilyen rendkívüli intézkedést is bevezetett, 13 százalékuk pedig éves szinten 10 százalékot meghaladó energiaköltség-növekedéssel számol. A következő három év legnagyobb energetikai kockázatának az energiaárak újabb jelentős emelkedését tartják. A vállalkozások elsősorban az energiahatékonysági fejlesztéseket segítő támogatásokat tartanák hasznosnak. A válaszadók több mint fele vissza nem térítendő forrással ösztönözné az ilyen beruházásokat, majdnem egyharmaduk a villamosenergia-hálózat fejlesztését és az engedélyezési folyamatok gyorsítását emelte ki, 30 százalék egyszerűbb pályázati rendszert, 28 százalék pedig kiszámíthatóbb energiaár- és szabályozási környezetet tartana fontosnak. A közvetlen költségkompenzációt ugyanakkor csak a válaszadók 9 százaléka jelölte meg.
A cégek jelentős része hosszabb távú megoldást keres az energiaköltségekre és az energiaellátással kapcsolatos kockázatokra. A tervezett fejlesztések közül a saját energiatermelést és az energiatárolást tartják a leghasznosabbnak, ezeket az épületenergetikai korszerűsítés és a hővédelmi beruházások követik. A saját energiatermelés különösen azoknál a vállalatoknál kerül előtérbe, amelyek működését a nyári hőség már közvetlenül is megviselte. A működési problémákkal nem szembesülő cégek 15 százaléka ezt tartotta a legfontosabb fejlesztésnek, míg a komoly működési nehézségekkel küzdő vállalatoknál 41 százalék volt ez az arány.
A beruházási igényt az is erősíti, hogy sok vállalatnál szűkülnek az energia-megtakarítás lehetőségei. A teljes mintában a cégek 45 százaléka szerint további fogyasztáscsökkentés már csak a működés jelentős korlátozásával lenne elérhető, vagy egyáltalán nem tudnák tovább mérsékelni energiafelhasználásukat. A Portfolio Hőkupola 2026 kutatás augusztus 7. és 17. között készült a Portfolio.hu online felületén, 345 vállalati szereplő részvételével, a mikrovállalkozásoktól az 500 fő feletti cégekig. A felmérés nem reprezentatív – derül ki a tájékoztatóból.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
