Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?

Létrehozva:

|

Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.

A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.

A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

Advertisement

kép forrása: portfolio.hu

A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.

Zöldinfó

Nem elég a zöld energia: a vállalatoknak az energiahatékonyságra is jobban kell figyelniük

Az energiahatékonysági fejlesztések megvalósítása valódi versenyelőnyt jelent az iparban egy felmérés szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vállalatok többsége már beruházott energiahatékonysági fejlesztésekbe, de a valódi kihívást egyre inkább a fejlesztések hatékony megvalósítása jelenti az energiaellátás és az automatizálás terén jelen lévő ABB legfrissebb nemzetközi kutatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A Sapio Research közreműködésével készült, 15 országra és 15 iparágra kiterjedő, 2700 döntéshozó megkérdezésén alapuló kutatás megállapítja, hogy a válaszadók 63 százaléka már fektetett be az energiahatékonyságba, további 29 százalék pedig a következő 12 hónapban tervezi ezt. Az energiaköltségek továbbra is jelentős terhet jelentenek, átlagosan a működési költségek mintegy egynegyedét teszik ki. A vállalatok csaknem 60 százaléka szerint az emelkedő energiaköltségek folyamatosan veszélyeztetik a jövedelmezőséget, annak ellenére, hogy a nagykereskedelmi árak valamelyest stabilizálódtak, a piaci hangulat nyugodtabbá vált. A vezető vállalatok tudatosan optimalizálják az energiafelhasználásukat, a kihívást azonban a megoldások széles körű és hosszú távú bevezetése jelenti számukra.

A digitális felkészültség mára általánossá vált, a válaszadók 67 százaléka már alkalmaz digitális energiagazdálkodási eszközöket, vagy készen áll azok bevezetésére. Ugyanakkor az energiahatékonyságért viselt felelősség továbbra is széttöredezett a vállalatvezetés, az üzemeltetés, a fenntarthatósági, a karbantartási és a pénzügyi részlegek között, és nincs egyetlen olyan szervezeti egység sem, amely egyértelműen felelős lenne érte. A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy azok között a szervezetek között, amelyek átálltak a megújuló energiaforrásokra – a válaszadók 39 százaléka -, több mint egyharmad számolt be arról, hogy kevesebb figyelmet fordítanak az energiahatékonyságra.

Bár a megújuló energiaforrások csökkentik az energia szén-dioxid-intenzitását, a felhasznált energia mennyiségét nem csökkentik. Ez azt jelenti, hogy még azoknál a vállalatoknál is jelentős hatékonyságnövelési lehetőségek maradnak kiaknázatlanul, amelyek már biztosították maguknak a zöld energiát. Az ipari energetikai átállás következő szakaszát egyértelműen a megvalósítás minősége határozza meg. Bár a vállalatoknál magas az aktivitás szintje, az erőfeszítések gyakran szigetszerűek, hiányzik belőlük a koordinált, hosszú távú megközelítés – írta összefoglalójában az ABB.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák