Zöldinfó
Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?
Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.
A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.
A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

kép forrása: portfolio.hu
A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.
Zöld Energia
Energiatárolók telepítésé pályázhatnak a hazai vállalkozások
A cégeknél folytatódik a tárolói forradalom.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Megnyílik a Jedlik Ányos Energetikai Program legjobban várt pályázata, a hazai vállalkozások az 50 milliárd forintos keretből keddtől igényelhetnek támogatást ipari energiatárolók telepítéséhez – jelentette be Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára a tárca közleménye szerint. A teljes forrásmennyiség felét a mikro-, kis- és középvállalkozások számára különítik el. Az Otthoni Energiatároló Programmal együtt 2026 elején legalább 800 megawattnyi tároló kiépítését támogatja a kormány, ezzel megötszörözve a meglévő kapacitást – írta meg az alternativenergia.hu. A közleményben jelezték: Magyarország világelső a naperőművekkel megtermelt áram részarányában. A tiszta energiahordozó még hatékonyabb hasznosításához a tárolási képességeinket is meg kell erősíteni. A korszerű akkumulátorok beszerzésével a cégek és családok nagyobb arányban tudják a saját eszközzel megtermelt zöldenergiával fedezni áramigényeiket. A támogatásoknak köszönhetően mérséklődnek az importkitettségek, rendszerszinten és az egyes fogyasztóknál is csökkennek a költségek – hangsúlyozták.
A Jedlik Ányos Energetikai Program kedden élesedő felhívásában összesen 50 milliárd forint áll a hazai cégek rendelkezésére. Az energiatároló kötelező telepítése mellett a támogatás megújuló áram- és/vagy hőtermelő rendszer (napelem, szélkerék vagy hőszivattyú) kiépítésére, akár bővítésére is fordítható. A vissza nem térítendő forrás a mikro- és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek felét, középvállalatoknál 40 százalékát, míg nagyvállalatoknál 30 százalékát fedezheti, annak legfeljebb 30 százaléka előlegként igényelhető – ismertették. Egy pályázó egy helyszínen megvalósuló fejlesztéshez kérhet legalább 10 millió és legfeljebb 1 milliárd forintot. Az élénk érdeklődést kiváltó programelem mintegy 2500 új beruházás létrejöttét segítheti elő 2028 végéig a tárca közlése szerint. A jelentkezéseket 2026. február 10-én 10 órától a pályázat felfüggesztéséről szóló közlemény megjelenéséig lehet benyújtani.
Czepek Gábor kiemelte: a zöldenergia “elspájzolásával” tehermentesítjük az áramhálózatot, még kevésbé szorulunk költséges importra, a támogatott családok és cégek rezsiterhei csökkennek. Az atomenergiára, megújulókra és tárolásra építő patrióta zöldpolitika sikeres megvalósításával 2030-ra a teljes önellátás a cél a villamosenergia-felhasználásban. Azon dolgozunk, hogy az energiatárolásban is az európai élvonalba zárkózzunk fel a következő évtized elejéig – fogalmazott.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
