Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?

Létrehozva:

|

Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.

A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.

A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

Advertisement

kép forrása: portfolio.hu

A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák