Zöldinfó

Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-06

Szerző:

Hell

Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.

A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.

A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

kép forrása: portfolio.hu

A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.

Kapcsolódó tartalom:energia rezsicsökkentés rezsiszámla villany villanyszámla

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom