Zöldinfó
Hogy néz ki az új villanyszámla? Átlagfogyasztás feletti részt hogyan számolják?
Mutatjuk, hogy az új rezsiszabályok mellett hogyan is jön ki az átlagfogyasztás feletti összeg.
A Portfolio írta meg: egyik munkatársuk megkapta az első nem rezsicsökkentett villanyszámláját. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztása feletti részre már 70,1 forintos összeget számláztak ki, mutatjuk, hogyan. Bár az érintett fogyasztó maga diktálta be az augusztus eleji óraállást, a számla kibocsátója becsülte meg, hogy az új rezsirendszer első napján, augusztus elsején hol tarthatott az óraállása (31491 kilowattórán). A Portolio szerint más kollégájuk is hasonlót tapasztalt az áram- vagy gázszámláján, de olyan is volt, akinél a bediktálást vették figyelembe. Nem minden fogyasztó tudta július 31-én este vagy augusztus 1-én reggel bediktálni az állást, később pedig már akadoztak a vonatkozó csatornák – a lehetőséget meg is hosszabbították augusztus 15-ig. Akiknél a szolgáltató a diktálás ellenére is maga állapította meg az energiahasználatot, ott valószínűleg az előző évek fogyasztási szokásait vették alapul, vagy valamilyen országos szoftveres technikával, illetve a rendeletben szereplő naparányos elszámolás alapján becsülték meg az óraállást.
A fogyasztást augusztus 1-e óta kétféle árszabásnak megfelelően számlázták ki. Az érintett portfoliós munkatárs esetében augusztus 1-e és 15-e között, fél hónap alatt összesen 116 kilowattóra volt az energiahasználat, ami egy egész hónapra vetítve már átlépné a havi 210 kilowattórás limitet. Ez az éves szinten rezsicsökkentett 2523 kilowattórás mennyiség egyhavi része. Így a 116 kilowattórás augusztusi fogyasztásból 104-et számoltak el rezsicsökkentett áron. A rendelet értelmében a számlakibocsátónak naparányos elszámolási kötelezettsége van, és ennyi a 210 kilowattórás egész havi kedvezményes mennyiség első 15 napra eső időarányos része.

kép forrása: portfolio.hu
A 116-ból fennmaradó 12 kilowattórás rész már nem rezsicsökkentett (A1 kedvezményes díjszabásnál ez nettó 5,11 forint per kilowattóra), hanem A1 lakossági piaci áron kell megfizetni. Ez nettó 31,8 forint, bruttó 40,4 forint per kilowattóra. Erre jön az átviteli díj kilowattóránkénti 12,4 forintos értéke, illetve az elosztói díj bruttó ára (17,3 forint). Így jön ki a három tételből a 70,1 forintos új, kedvezményes ár, amelyet 210 kilowattóra fogyasztás felett kell fizetni.
Zöldinfó
A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek
Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.
A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.
A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
